NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt három évtized, az MSZP- és Fidesz-kormányok közös szégyene, hogy még mindig nem történt meg az állambiztonsági múlt, így többek közt az ügynöklisták feltárása, a pártállami vezetők elszámoltatása és közéletből való kitiltása, valamint a kommunista luxusnyugdíjak megvonása. Ez a három követelésünk a Mi Hazánk Mozgalom legfontosabb antikommunista programpontjai.
A Jobbik árulása miatt 2016-ban történt lemondásom előtti utolsó felszólalásomban itt Schiffer András szintén utolsó törvényjavaslatát méltattam, mely az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételét szorgalmazta rendületlenül. Persze, szégyenkeznem sem kellett a tétlenség miatt, hiszen a történelmünkben Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársammal közös javaslatom vezetett a legközelebb a sikerhez az állambiztonsági múlt feltárása terén, ugyanis a Fideszben 55-en voksoltak a frakciófegyelemmel szemben 2011. december 23-án, egy általunk kért név szerinti szavazáson; nem is csoda, hogy azóta eltörölték az úgynevezett név szerinti szavazás lehetőségét.
Tehát 2011-ben, amikor az időhúzást és maszatolást szolgáló Nemzeti Emlékezet Bizottságának kötelező feladatául szabtuk volna mi, hogy nevezze meg és tegye közzé a BM volt állambiztonsági főcsoportfőnöksége hivatásos, nyílt és titkos állományának tagjait, valamennyi hálózati személyét, ügynökeit, 55 fideszes képviselő voksolt a frakciófegyelemmel szemben az állambiztonsági múlt titkosításának feloldása mellett. De ez az 55 merész fideszes kevésnek bizonyult, a lázadást leverték, az elmúlt években pedig már nem is láthattunk efféle kiszavazásokat. Még az Orbán-kormánynak is tagja lehetett a D-209-es fedőnevű Medgyessy Péter egykori kollégája, egy szintén III/II-es ügynök, Martonyi János, ugyebár, illetve a fideszes kormányzat oszlopos tagjává válhatott a szintén III/II-es Tasnádi László rendészeti államtitkár, és még mondhatnánk a példákat. Szégyen!
Még mindig nem kutathatók a történészek által sem a BM „Különösen fontos!”, „Titkos!” minősítésű hálózati személyei, továbbá az Információs Hivatal által kivett 19. mágnesszalag, amely a hírszerzés állambiztonsági hálózati személyeit tartalmazza, az egykori BM III/II. csoportfőnökség teljes hálózati állományát, valamint a kutatók számára sem nyilvános a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az egykori MNVK/2 Csoportfőnökség 1990 előtti hálózati adatbázisa, amelyben az ügynökök ugyebár „megnyertek” néven szerepelnek.
Pedig 33 évvel a rendszerváltás után már idejétmúlt a rájuk vonatkozó különleges titokvédelem. Az a Magyar Népköztársaság társadalmi rendszerében betöltött szerepe miatt, akkor a Kádár-rendszernek igazodva a Varsói Szerződés kiemelt politikai érdekeihez fontos volt, ám a mai Magyarországnak már egyáltalán nem az, amint arra rávilágított a téma egyik legkiválóbb kutatója, dr. Ilkei Csaba a legolvasottabb jobboldali hírportálon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a kuruc.info-n lévő rovatában. (Derültség a Momentum és a Párbeszéd soraiban.)
Tehát a kérdésem: hajlandóe végre a kormány nyilvánossá tenni a kommunista állambiztonsági múlt aktáit, persze a szenzitív, személyes adatokat leszámítva? Válaszát előre is köszönöm. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)