BEDŐ DÁVID (Momentum): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Többször elhangzott tőlünk is, én is szeretném kiemelni az első felszólalásomban: nekünk, momentumosoknak a magyar emberek érdeke az első, és támogatni fogunk minden olyan javaslatot, amely az ország érdekét szolgálja, jöjjön az bármelyik párttól.

Kár lenne tagadni, hogy voltak jó dolgok az elmúlt 12 évben, voltak jó döntések, amelyek az embereket támogatták. (Rétvári Bence: Mondj egypárat!) Van azonban itt két dolog, amellyel olyan károkat okoztak a nemzetnek, amelyeket nehéz lesz kijavítani, de még nehezebb lesz megbocsátani. (Nacsa Lőrinc közbeszól.)

(9.50)

Az egyik főbűn, amit elkövettek, hogy a közbeszéd szándékos, tudatos és szisztematikus megmérgezésével cafatokra szaggatták a magyar társadalom szövetét. Magyart magyar ellen uszítottak, családokat szakítottak szét (Rétvári Bence: Romentum!), barátságokat vertek tönkre a folytonos ellenségképgyártással és kiszámított gyűlöletkeltéssel; mindezt közpénzek százmilliárdjaiból egyetlen céllal, hogy önök még tovább hatalomban maradhassanak, hiszen nehéz lenne bármilyen nemzeti érdeket találni abban a pusztításban, amit a magyar emberek fejében és lelkében végeztek. Önök nemcsak lövészárkokat ástak, hanem aknamezőket is telepítettek közéjük. Nehéz megjósolni, hány év vagy hány évtized szükséges ahhoz, hogy ezeket betemessük.

De önök nem csak a lélek és az elme területén végeztek pusztítást, másik főbűnükkel a magyar gazdaságon ejtettek súlyos sebet. Az elmúlt 12 év többsége példátlan világgazdasági fellendülést hozott, melyben Európa is szárnyalt. (Rétvári Bence közbeszól.) Magyarországra ezermilliárdos nagyságrendben ömlött az európai uniós pénz, amelyet arra kaptunk, hogy az országot az EU fejlettségi szintjére emeljük. Ez az önök feladata, sőt mi több, kétharmados felhatalmazással ez az önök történelmi felelőssége lett volna, olyan felelősség, mellyel önök részben tudatosan, részben alkalmatlanságuk miatt elmulasztottak élni. (Rétvári Bence nevet.)

Szégyentelenül elpazarolták a mögöttünk álló bő évtizedet, miközben a régiós versenytársaink már mind lehagytak bennünket. (Rétvári Bence: Micsoda? Árokbetemetés!  Nacsa Lőrinc: Miről beszélsz?) Az EU-s pénzeket ugyanis nem az úgynevezett nemzeti tőkésosztály felhízlalására, Mészáros, Tiborcz, Szíjj és a többiek meggazdagítására kellett volna költeniük, hanem a magyar gazdaság függetlenségének megerősítésére. (Rétvári Bence: A Strabagnak, gondolod?) Nem a piacon megjelenni képtelen oligarchabirodalom etetésére kaptuk az EU-tól a támogatást, hanem arra, hogy erős, válságoknak ellenálló gazdaságot építsünk fel. Arra kaptuk az európai uniós pénzeket (Rétvári Bence: Cseh Katalin!), hogy elérjük, ne legyen többé szükségünk EU-s pénzekre. (Nacsa Lőrinc: Hologramra!)

Kedves Kormánypárti Képviselőtársak! Önök nem tartalékoltak, nem gondolkoztak előre, és ennek a magyar emberek fogják most megfizetni az árát. És mondhatnak bármit, előjöhetnek az úgynevezett extraprofittal és annak megadóztatásával, de félreértés ne essék, ez már a kormányzati megszorítások része, amit jelenleg csinálnak, bárhogyan is akarja ezt Rogán Antal keretezni.

Összegezzük tehát: 12 éve felelőtlenül gazdálkodnak, szórták a pénzt barátokra, propagandára és stadionokra, most pedig itt a válság, erre az önök válasza a megszorítás. De van alternatíva. (Rétvári Bence: Na, halljuk!) Ezermilliárdok vannak jelenleg az Európai Uniónál, amely Magyarországot illeti. Ezt a pénzt jelenleg azért nem kapják meg a magyar emberek, mert önök az elmúlt 12 évben folyamatosan visszaéltek a kapott forrásokkal. Mi azt szeretnénk, hogy ezeket a forrásokat megkapja az ország, megkapják a magyar emberek. Ezeket a pénzeket viszont csak akkor fogjuk megkapni, ha önök befejezik az ország kifosztását. Ezeket a pénzeket akkor fogjuk megkapni, ha végre fontosabb lesz önöknek a magyar emberek jóléte és az ország felemelkedése, mint a parazita oligarcháik zsebének kitömése.

Attól félek, hogy önök már döntöttek: inkább a megszorítást választják, ahelyett, hogy változtatnának politikájukon. (Rétvári Bence: Békejobbot nyújtott!) De hátha még nem késő, hátha még nem késő, és önök is belátják, hogy az uniós források hazahozatala nemzeti érdek.

Tudom, hogy érdemi reakciót nem fogok kapni önöktől, előveszik a maguk előtt lévő kommunikációs panelgyűjteményt (Rétvári Bence: Mert ez nem az volt! Ez nem az volt szerencsére!), és felolvassák, hogy most éppen mit kell mondani a Momentumról vagy éppen rólam, pedig nemcsak én, de az egész ország szeretné tudni, hogy mikor foglalkoznak önök azzal, hogy hazahozzák az EU-s forrásokat, mikor teljesítjük azokat az antikorrupciós feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megkapják ezt a pénzt. (Rétvári Bence: 4-es metró?) Mikor csatlakozunk például az Európai Ügyészséghez? Mikor lesz vádemelés egy korrupciós ügy után? (Rétvári Bence: Cseh Katalin?) Vagy mikor módosítjuk az összeférhetetlenségi törvényeket úgy, hogy politikusok és családjaik ne részesülhessenek uniós forrásokból? (Rétvári Bence: Lex Cseh!  Nacsa Lőrinc: Cseh Katalin!)

Kedves Kormánypárti Képviselőtársaim! Mikor fogják hazahozni a magyaroknak járó uniós pénzeket? Köszönöm szépen. (Taps a Momentum, a Párbeszéd és a Jobbik soraiból.)