ILLÉS BOGLÁRKA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Törvényalkotási bizottság a tegnapi nap folyamán, június 7-én, kedden, 18 óra 10 perckor tartott ülésén megtárgyalta a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló T/167. számú törvényjavaslatot. A Törvényalkotási bizottság 27 igen szavazattal, 8 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a kivételes eljárás keretében megtárgyalt törvényjavaslatot.

Azokra a kérdésekre, amelyek a Törvényalkotási bizottság ülésén felmerültek, a kormány képviseletében eljáró államtitkár, úgy gondolom, maradéktalan válaszokat adott, és most miniszter asszony is részben kitért rájuk az expozéjában. Ezek a kérdések tárgyalták ugyanis azokat a kormányrendeleteket, amelyek hatályba léptetésére ismételten javaslatot tesz ez a törvényjavaslat, és külön kitért arra is, hogy míg korábban 150 olyan intézkedés volt, amelyet jogi keretek között is rögzíteni kellett, most kevesebb mint 40 olyan intézkedést, rendeletet kíván hatályba léptetni ez a törvényjavaslat, amely a következő időszakban a kormány hatékony és gyors döntéshozatalához elkerülhetetlen és nélkülözhetetlen.

Miért is nélkülözhetetlen ez? Azért, mert az előttünk fekvő törvényjavaslat nem kevesebbet biztosít, mint a különleges jogrend meghosszabbítását, amely továbbra is lehetőséget ad a szomszédunkban dúló és elhúzódó háború okozta humanitárius katasztrófa hatékony kezelésére, valamint a nemzetközi gazdasági változások negatívumainak gyors és hatékony kivédésére, hiszen a háború kiszámíthatatlan alakulása, előre nem látható vége olyan bizonytalan helyzetet eredményez, amelyben felkészültnek kell lennünk az azonnali és gyors döntéshozatalra. Mindazzal együtt vagy annak ellenére, hogy nem látjuk a végét, a benyújtott javaslat egyértelművé teszi, hogy a kormány a veszélyhelyzeti intézkedéseit 2022. november 1-jéig tarthatja fenn. Az Országgyűlésnek pedig a folyamatos parlamenti kontroll biztosítását is lehetővé teszi, hiszen a tájékoztatási kötelezettség ebben az időszakban vagy addig az időpontig is fennáll.

Miniszter asszony az expozéjában részletesen ismertette a törvénytervezet szükségességét, ezért engedjék meg, hogy jómagam a közelmúlt néhány fontos adatát ismertessem, amely, úgy gondolom, elengedhetetlen.

Magyarországra eddig több mint 700 ezer menekült érkezett. Jelenleg körülbelül 250 ezer ukrajnai menekült tartózkodik hazánkban, menedékes státust több mint 23 ezer fő igényelt, ideiglenes tartózkodásra jogosító engedélyt pedig már 120 ezren kaptak. A Magyarországra belépők száma napi tízezer fő körül mozog, és még nem látjuk a háború végét. A magyar kormány a segélyszervezetekkel együttműködve, a civil szervezetek közreműködésével folyamatosan gondoskodik a menekültek ellátásáról. Ezúton is szeretném köszönetemet, köszönetünket kifejezni annak a több ezer önkéntesnek, akik nap mint nap segítik ezt a munkát. Ahogy a miniszter asszony is említette, Magyarország népességarányosan az Európai Unió tagállamai közül a legtöbb menekültet fogadta be, mi fogadtuk be tehát a legtöbb menekültet. Köszönet minden magyarnak, akik mindig bizonyítják, hogy ránk, magyarokra mindig lehet számítani, különösen nehézség idején, különösen akkor, ha baj van, és fontos, hogy minden szomszédos ország, minden szomszédos tagállamban élő tudja, hogy ezt a továbbiakban is fenn kívánjuk tartani. Sajnálatos módon az ellenzéki képviselőtársaim szabad szemmel is jól látható többsége olyan kivételt képez ez alól, amely ezt a szabályt erősíti, de bízom benne, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával ők is a hazájuk és a menekültek segítségére fognak sietni.

A háború kirobbanása óta a kormány minden lehetséges eszközzel a békekötést szorgalmazta, miközben számos intézkedéssel segítette tehát a hazánkba érkező menekülteket. Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül néhányat felsoroljak. Kárpátaljára, valamint Ukrajna középső és keleti területeire több mint 1900 tonna élelmiszert és orvosi eszközt küldött Magyarország. A MÁV a háború kirobbanása óta összesen 410 ezer szolidaritási jegyet adott ki a menekülteknek. Segélyszervezetekkel együttműködve segítségpontokat alakítottunk ki a határon, Záhonyban, Beregsurányban, Lónyán, Barabáson és Tiszabecsen. A háború során megsebesült ukrán katonák, valamint gyerekek magyarországi gyógyítását is lehetővé tesszük. Az Ukrajnából érkező diákok Magyarországon folytathatják tanulmányaikat, a BOK csarnokban humanitárius tranzitpont működik, a kormány támogatást biztosít azoknak a munkaadóknak, akik menekültként érkező ukrán állampolgárokat foglalkoztatnak. Összességében Magyarország már több mint 40 milliárd forintot fordított a menekültek ellátására.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Ház! Jól ismert tény, hogy a kormány számára, ahogyan eddig is, a magyar emberek és a magyar családok védelme és biztonsága az első. A Rezsivédelmi Alap létrehozása és a Honvédelmi Alap bevezetése is ezt a célt szolgálják. Láthatjuk, hogy a jelen javaslat megteremti azokat a feltételeket, amelyek biztosítják hazánkban a békés, kiszámítható mindennapokat ebben a nehéz helyzetben is. Szeretném hangsúlyozni, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar háztartások az intézkedés bevezetésétől 2021-ig összesen 2600 milliárd forintot takarítottak meg, egy háztartás összesen 627 ezer forintot tudott más, például oktatási, egészségügyi, közlekedési vagy szórakozási célokra fordítani. A tavaly novemberben bevezetett benzinárstoppal pedig a gépkocsit átlagos mértékben használó magyar emberek átlagosan havi 13 ezer forintot spórolhatnak meg.

Fontos, hogy emlékezzünk arra is, hogy ez nem volt mindig így, hiszen 2010 előtt, a Gyurcsány Ferenc vezette kormányok idején a gáz árát a háromszorosára (Arató Gergely: Végre eljutottunk ide is!), az áram árát pedig a kétszeresére emelték. Azt is fontos hangsúlyoznunk, fontos arra is emlékeztetnünk, hogy a baloldal kezdetektől fogva eltörölné a rezsicsökkentést, a választás előtt és most, a választás után is, az eredményből nem tanulva, a brüsszeli bürokraták sípjára táncolnának, ha tehetnék, követelték az energiaszankciók bevezetését, és ma is arról beszélnek, hogy csatlakozni kellett volna az olajembargóhoz, az emberek pedig használjanak kevesebb gázt, használjanak kevesebb áramot, járjanak kisebb autóval és fürödjenek kevesebbet. Igen, tisztelt képviselőtársaim, az önök miniszterelnök-jelöltje ezt elmondta, és önök sem határolódtak el ettől, azt követően is támogatták.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportja a béke pártján áll, nem engedjük, hogy a háború árát a magyar családok fizessék meg. A magyarok mintegy 80 százaléka támogatja a kormányt abban, hogy különadót vessenek ki azokra a vállalatokra, amelyek extraprofitra tettek szert.

(11.00)

Éppen ezért meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a gazdasági terhekből azok a multinacionális nagyvállalatok vegyék ki a részüket, amelyek a megváltozó világgazdasági környezetben extraprofitra tesznek szert.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztő beszédében elhangzottak és az általam elmondottak, valamint a bizottsági ülés döntése alapján leszögezhető, hogy a benyújtott javaslat a magyar emberek biztonságának, megélhetésének és munkahelyeinek védelmét szolgálja, ugyanakkor szem előtt tartja a fegyveres konfliktus elől menekülő emberek segítését is. Éppen ezért az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatását javasoljuk. Kérem, hogy mindannyian tegyünk, tegyenek így. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)