DR. PAJTÓK GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: (Dr. Pajtók Gábor behelyezi a kártyáját.) Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Felszólalásomban szeretnék az általános vita tárgyát képező törvényjavaslat kapcsán arra rámutatni, hogy mik a lényegi elemei, és miért indokolt a szabályozás.
Ahogy államtitkár úr is említette, az Alaptörvény kilencedik módosítása, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény új alkotmányos alapokra helyezte a különleges jogrendi helyzeteket és a védelmi és biztonsági célú állami feladatellátás rendjéhez kapcsolódó jogi szabályozást. Ezen új jogi környezet szabályozza a válságkezelési és különleges jogrendi intézkedéseket, bevezette az összehangolt védelmi tevékenység új jogintézményét. Emlékeztetőül: ez a jogintézmény azt a célt szolgálja, hogy a súlyos, elhúzódó, kormányzati beavatkozást igénylő válsághelyzetekben az ország védelmét és biztonságát szolgáló erők közös, összehangolt igénybevétele biztosított legyen.
Az új szabályozás miatt szükségessé vált az ágazati törvényi szintű joganyag megfelelő módosítása is. A törvényjavaslat elsődleges célja ezért egyfelől a 2022. november 1-jén hatályba lépő, a válságkezeléssel és különleges jogrenddel, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásával kapcsolatos alaptörvényi és törvényi szintű jogszabályváltozások nyomán szükségessé vált jogszabályok közötti koherencia megteremtése. A törvényjavaslat emellett a gazdaságfejlesztéssel összefüggésben szükséges technikai módosítások átvezetését, végezetül a kormányzati igazgatást érintő törvények módosítását is biztosítja a 2022. április 3-ai választást követően kialakult új kormányzati struktúrának megfelelően.
A törvényjavaslat mások mellett kitér a telekadó szabályozásának módosítására a kereskedelmi áruk ki- és berakodása céljából használt szabad kikötők vonatkozásában. Rendezi továbbá a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátus részére korábban átadott ingatlanon létrejövő ingó és ingatlan vagyon jogi helyzetét.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításának célja, hogy a telek fogalmába ne tartozzon bele az a vízzel borított medence, amely a folyóval összefüggő vízterületet alkot, és amelyet kereskedelmi áruk ki- és berakodása céljából szabad kikötőként használnak. Ezen módosítás révén a folyóval összefüggő vízterületet alkotó, kereskedelmi áruk ki- és berakodásának céljából szabad kikötőként használt, vízzel borított medence területe nem fog a telekadó fizetése alá esni.
Módosul a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény. Az Alaptörvény kilencedik módosítása a rendkívüli állapot különleges jogrendi tényállása helyett a hadiállapotról rendelkezik. Erre tekintettel többek között szükséges a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben ezen fogalom átvezetése.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása kapcsán megemlítendő, hogy a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) kormányrendelet alapján a kormány pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős tagja a gazdaságfejlesztési miniszter. Ő lesz a felelős a nemzetközi pénzügyi intézményekkel létrejövő szerződéses jogviszonyokban az állam képviseletéért, a szerződések előkészítéséért, a pénz- és tőkepiaci szereplőkre vonatkozó jogszabályok előkészítéséért.
Az előttünk lévő úgynevezett saláta-törvényjavaslatból az előzőekben általam példálózó jelleggel kiemelt szabályozásokat abból a célból említettem, hogy felidézzem a törvényalkotói célt, tehát többek között a megváltozott kormányzati struktúrához való igazodást, a jogtechnikai átvezetéseket, és gyakorlatilag azt, hogy számos olyan területet is szabályoz ez a törvényjavaslat, amely, ha úgy tetszik, nem szorosan kötődik a biztonsághoz, de fontos, eddig nem szabályozott területekre tér ki. Gondolok itt még egyszer a telekadóra vonatkozó jogszabályra.
(14.20)
A jogtechnikai és jogharmonizációs jellegű módosítások leginkább a 2022. november 1-jén hatályba lépő, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvényhez köthetők. De a törvényjavaslat több módosítást, pontosítást tartalmaz, különösen a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény alkalmazásával összefüggésben.
Mindezeken túl a teljesség igénye nélkül, ahogy államtitkár úr is említette, kiterjed az egészségügy, a közigazgatás, a Magyar Posta működését érintő szabályokra, a büntető törvénykönyvre, a politikai és kormányzati jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekre és a védelmi és biztonsági adatkezelést végző szervezetekre vonatkozó szabályozásra is. A javaslat érzékelhetően a jogrendszer majd egészét átfogja, 55 jogszabályt érint. Ezzel mintegy rámutat, hogy a biztonság nem egy ágazat belügye, annak fenntartása, védelme együttműködést és tevékeny közreműködést igényel mindannyiunktól.
Álláspontom szerint a javaslat elfogadása biztosítja a bevezetőben megfogalmazott jogalkotói szándékok megvalósulását, s mindenekelőtt teljessé válik a hazánk védelmi, biztonsági szabályozását szolgáló, törvényi szinten végrehajtott reformfolyamat. A törvény kihirdetését követően lehetőség lesz a védelmi és biztonsági igazgatásban közreműködő szervezeteknek a saját területre vonatkozó részletszabályok, eljárási rendek pontosítására, és érdemben fel tudnak készülni a törvény hatálybalépéséig annak végrehajtására.
A szabályozással megítélésem szerint erősödik országunk biztonsága, az állampolgárok védelme, és a XXI. század második évtizedében jelentkező új kihívásokkal szemben eredményesebb kormányzati fellépést tesz lehetővé. Meggyőződésem szerint ezért a törvényjavaslat minden parlamenti képviselő által támogatható és támogatandó.
Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a figyelmüket és kérem, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)