RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem sütök el hasonló favicceket, hogy most frakcióvezető-helyettesnek vagy frakcióvezetőnek kell hívni, mint amit ön tett a petícióátadás kapcsán, hanem én igyekszem érdemben válaszolni azokra a dolgokra, amelyeknek egy részére szerintem ön is tudja a választ igazából.
Az volt a célunk az új nemzeti alaptantervvel, hogy valóban egy modern, a kor igényeihez igazodó, de hazafias szemléletű alaptanterv jöjjön létre, és felfutó rendszerben, ugye, már a második évben 1., 5., 9. osztálytól ehhez modern tankönyvek jöjjenek létre (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Egyentankönyv!), amely modern tankönyvek mindegyike már, ha ezeket kinyitotta, gondolom, ezeket nézte, ön is a kezébe vette, láthatóan egy QR-kóddal rákapcsolódik az okosportál tartalmaira. Tehát teljes mértékben egy offline könyv, amelynek azon elérhető online tartalom része van. Szinte minden leckénél humán tárgyaknál arra törekedtünk, hogy rögtön vitára ösztönző kérdések legyenek benne, hogy valóban egy modern, közös gondolkodásra épülő alaptantervünk legyen és ilyen tankönyvek legyenek.
Ezek azok a kérdések, amelyeket a liberálisok persze rögtön meg szoktak támadni, mert ők azt mondják, hogy gondolkodásra kell sarkallni a diákokat, de amikor van egy ilyen kérdés, amely gondolkodásra sarkall, akkor ők rögtön cenzúráért kiabálnak, hogy ezeket azonnal ki kell venni az oktatásból, ahogy egyébként J. K. Rowlingot is most már a liberálisok indexre tették, nem csak Wass Albertet. Előbb-utóbb ők ebből mindenkit kiszednének.
Arra is törekedünk, hogy valóban ne az a korábbi mennyiség legyen, ami benne volt. Egyértelmű elvárás volt a szülők, a diákok és a tanárok részéről is, hogy ez csökkenjen, ezért gimnáziumban a fogalmak száma 15,3 százalékkal csökkent, a különböző megtanulandó személyek nevei 17,5 százalékkal, a kronológiában 22 százalékkal kevesebb a gimnáziumi tartalom, topográfiában 11 százaléknyi. Ez átlagolva gimnáziumban 16,5 százalékos, az általános iskolában pedig 18 százalékos fogalom- és lexikálisanyag-csökkenést jelent, aminek a helyére jöttek be ezek a feladatok, kérdések, vitatémák, amelyek a mai kor elvárásaihoz igyekeznek igazítani a diákok mindennapjait, a 45 perceiket, amit az iskolában töltenek.
Sőt, egy plusz 10 százalék eltérési lehetőséget adtunk az iskoláknak, pontosan azért, hogy minden iskola a maga profilját jobban ki tudja alakítani. Szokás mondani, főleg liberális oldalról, mert ez bennük van, és mindig elmondják, mindig ugyanazt a lemezt teszik fel, hogy itt egyen-, hogy dobozgondolkodás, Prokrusztész-ágy s a többi, de nem, a magyar oktatás már nem így működik, csak nem akarják észrevenni. Nyilván direkt nem akarják észrevenni, mert a kormányt azzal akarják támadni, amivel harminc éve is támadták, csak láthatóan ezzel az elmúlt választásokon túl nagy eredményt nem értek el. Mert igenis az iskolák is sokkal rugalmasabb egyéni tantervrészeket alakíthatnak ki, hogy meglegyen az iskolának is a profilja mellette, miben akar erősebb lenni, miben átlagos lenni, vagy mire akar kevesebb figyelmet fordítani egy-egy iskola. Tehát az iskoláknak is megvan a szabadsága, a tanároknak is megvan a szabadsága, és ezzel a túlterhelés is csökkent.
A pedagógusminősítés kapcsán. A legfontosabb nyilván a gyerekek tudásának a javítása, ezért van az egész iskolarendszer. Itt 104 ezer ellenérvem van azzal szemben, amit ön mondott, ugyanis 104 ezer pedagógus ment el és minősíttette magát pedagógus II. kategóriába, ami azt jelenti, hogy önmaga is akár sok évtizedes gyakorlat után újra átgondolta, hogyan lehet a mai kor elvárásainak jobban megfelelően tanítani azt a tananyagot, ami tudományterületeken általában sok esetben nagyrészt ugyanaz, kevés terület van, ahol vannak újdonságok az általános iskolás vagy középiskolás anyag lexikális részében, de hogyan lehet azt a diákokra még inkább, a mai gondolkodásra odavinni. Ezért készítettünk rengeteg digitális tananyagot, ezért van nagyon sok iskolában most már okostábla. Ha ezeket ön is kipróbálta… A háztáji állatoktól kezdve a történelemismeretekig olyan látványos, szemléltető lehetőségek vannak ma már egy iskolában, amit nem is gondolnánk. Sokan persze abból indulnak ki, amilyenek a saját tankönyveik voltak ezelőtt 20, 30 vagy 40 évvel, és azt kérik számon a mostani kormányzaton, de ezek a mai tankönyvek, ezek a mai tananyagok hála istennek már nagyon-nagyon messze vannak attól. És igenis, egy tanár számára sokkal több lehetőség van arra, hogy a diákjainak mindezeket a tudáselemeket más, vizuális módokon is átadják. Ezért indítottunk sok minden mást is, a Lázár Ervin-programtól kezdve sok olyan programot, amelyek az iskola 45 perces keretein kívül, de ezt a tudást igyekeznek elmélyíteni iskolaidőben vagy iskolaidőn túl akár a Csodaszarvas-programmal vagy az Erzsébet-táborok közül a tematikus Erzsébet-táborokkal.
Ettől függetlenül nagyon fontos az, amit ön is mondott, de ma ezt már elmondtam, hogy egyeztetésekben legyünk. Nagyon fontos az, hogy folytassuk a pedagóguspálya megerősítését is, abban is, hogy minél többen jelentkezzenek, és abban is, hogy minél elismertebb legyen ez a pálya anyagilag is. Ezért indítottuk el a Klebelsberg-programot, amit ön is ismer, az ösztöndíjprogramot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy már az egyetemi évek alatt is minél többen válasszák ezt a pályát.
Az utolsó szám, amivel terhelném önt: a pedagógusképzésre jelentkezők közül az állami képzésre felvettek száma 2010-ben 5400 volt, most pedig 7424. Tehát ebben sem állunk olyan rosszul (Az elnök ismét csenget.), mint amit mondanak. Hogy a pedagóguspályán tartsuk őket, na, ebben viszont van feladatunk közösen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)