BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány benyújtotta az Országgyűlés elé a 2023. évi költségvetés tervezetét, mely a rezsivédelem és a honvédelem költségvetése. Háborús infláció van és háborús gazdasági válság fenyegeti nemcsak Európát, hanem az egész világot. Békére van szükség, hiszen, ha véget ér a háború, akkor véget ér az árak eszement emelkedése is. Egészen addig, amíg az európai uniós tagországok a háborús helyzetet finanszírozzák, az infláció is növekedni fog. Jelenleg a magyar kormány szinte az egyetlen az egész Európai Unióban, amely nem szankciókról és háborúról beszél, hanem arról, hogy igenis békére van szükség. (Arató Gergely: Háborús veszélyhelyzet van, helló! Zaj a DK soraiban. Az elnök csenget.)
Nyilvánvaló, hogy vannak olyan üzleti körök, talán a Soros Györgyhöz köthető körök a legerősebbek ebben, amelyek érdekeltek a háborúban. Háborús uszítók, akik keresni akarnak a háborún, miközben tönkremegy egész Európa, de ez nyilvánvalóan őket nem érdekli, sőt még hoz is a konyhára. A háborús uszítókat tehát, tisztelt képviselőtársaim, vissza kell szorítani.
Az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók miatt egész Európában jelentős az áremelkedés, az energiaárak pedig az egekben vannak. A kormány legfontosabb célja, hogy Magyarország maradjon ki a háborúból, és ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát. Most a legfontosabb feladat Magyarország békéjének és biztonságának a megőrzése, valamint az ország energiaellátásának biztosítása és a rezsicsökkentés védelme.
A kormány az elhúzódó háborús helyzetben is megvédi az ország biztonságát, megvédi a rezsicsökkentést, a munkahelyeket, a nyugdíjakat, a családokat, és biztosítja hazánk biztonságának megerősítését, a haderőfejlesztést. A költségvetés ezért Rezsivédelmi és Honvédelmi Alapot is tartalmaz. Az alapok bevétele 2023-ban, tisztelt képviselőtársaim, meghaladja az 1450 milliárd forintot, amit az extraprofit-különadókból, illetve egyéb bevételekből fedez majd. Elvárjuk, hogy azok a szektorok is hozzájáruljanak az ország védelméhez, amelyek a háborús helyzetben extraprofitra tettek és tesznek szert.
A rezsicsökkentésnek köszönhetően jelenleg a magyar családok fizetik a legalacsonyabb díjakat az egész Európai Unióban. Az a cél, hogy fenntartsuk továbbra is a rezsicsökkentést a magyar lakosság számára. Ezt szolgálja a Rezsivédelmi Alap, amelyre a kormány 670 milliárd forintot fordít majd.
A Honvédelmi Alap megteremti a további biztonsági intézkedések, honvédelmi fejlesztések forrásait, valamint megerősíti hazánk fizikai biztonságát. Az alap kerete 2023-ban 842 milliárd forintot tesz ki, így az összes honvédelmi kiadás eléri az egyébként a NATO által is elvárt 2 százalékos GDP-arányos szintet.
Nemcsak a háború, hanem a migráció miatt is szükség van a biztonság további megerősítésére. A háború okozta gazdasági válság ugyanis újabb migrációs hullámokat indít el Európa felé, amellyel kapcsolatban az olasz kormány már konkrét számokról, több százezres mértékről beszél. Magyarország eddig is csak saját magára számíthatott a határok védelmében, valószínűleg ez ezután sem lesz másként.
A nemzeti kormányzás idején Magyarország gazdasági fordulatot hajtott végre: növekedési pályára állítottuk a gazdaságot, és ezt a járvány ellenére is megőriztük. A kormányzati intézkedések, valamint a koronavírus-járvány utáni gazdasági újraindításnak köszönhetően a növekedés elérte a vírushelyzet előtti szintet, sőt tavaly rekordot döntött. Rekordot döntött, hiszen 7,1 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye, amelyre az elmúlt években, az elmúlt gazdaságtörténeti időszakban még soha nem volt példa Magyarországon.
Az a cél, hogy a növekedés jövőre is folytatódjon, a háború és annak gazdasági hatásai azonban sajnos lassíthatják ezt, ezért 2023-ban 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk. A költségvetés azonban biztosítja a magyar gazdaság fejlesztéséhez szükséges további forrásokat is. A költségvetésből látható, hogy a kormány számolt a háború, a szankciók hatásaival, a magas energiaárakkal, az inflációval, az európai gazdaság lassulásával és a bizonytalan világgazdasági környezet alakulásával. Ettől függetlenül 2023-ban az idei évhez képest 730 milliárd forinttal többet fordít nyugellátásra, 200 milliárd forinttal oktatásra, illetve 100 milliárd forinttal például az egészségügyi kiadásokra.
A családok támogatására a magyar kormány arányaiban továbbra is a legtöbbet költi az egész Európai Unióban, 3222 milliárd forintot, amely 450 milliárd forintos növekményt jelent.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2023-as költségvetés tehát stabil alapokon áll, mindent finanszíroz annak érdekében, hogy a magyar gazdaság teljesítménye továbbra is Európában a legelsők között lehessen, és megvédjük a rezsicsökkentést, a magyar családokat és a magyar embereket. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)