HAJNAL MIKLÓS (Momentum): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Ma Magyarországon két számjegyű az infláció. Már 400 forint az euró, pont a mai napon sikerült ismét elérni ezt a lélektani határt; 12 évvel ezelőtt a Fidesz kormányra kerülésekor ez még 265 forint volt. Az élelmiszerek egyre drágábbak, a megélhetésre a magyaroknak a jövedelmük egyre nagyobb részét kell költeniük. Összességében elmondhatjuk, hogy egyre nagyobb a létbizonytalanság.
Mindeközben önök most egy olyan salátatörvényt terjesztettek be, amivel bevallják, hogy előbb gondolnak a saját fizetésükre, mint a magyarok bérére. Mert miről is szól ez a javaslat? Hosszú anyag, én most csak a legsúlyosabb részét emelném ki: a miniszterelnök fizetését több mint duplájára emelnék, és egyébként a miniszterek és államtitkárok fizetését pedig gyakorlatilag bármifajta korlát nélkül szabadon emelhetik a jövőben, hogyha ezt megszavazzák. Mindezt egy gazdasági válság kellős közepén próbálják keresztülvinni.
Értem én, hogy a miniszterelnök irigykedik, mondjuk, a házelnök úr tiszteletdíja iránt, de ha már infláció és megszorítás van, akkor javaslom, hogy a bajtársiasság jegyében csökkentsük, mondjuk, a házelnök úr fizetését annyival, amennyivel önök most a miniszterelnök fizetését igyekeznek megemelni. Ebből az összességében közösen megspórolt 48 millió forintból az idén pályakezdő pedagógusok éves bérét nagyjából 25 ezer forinttal tudnánk megemelni fejenként kapásból.
De nemcsak a miniszterelnök fizetése nő, hanem a minisztereké és államtitkároké is nőhet; sőt, az ő fizetésük korlátlanul emelkedhet. Eddig a politikai felső vezetők fizetésénél a hazai bruttó átlagkereset tízszerese volt a korlát, és ezt a korlátot önök most végleg el akarják törölni. Kérdezem én: nem elég önöknek az átlagkereset tízszerese? Kinek nem elég? Tegye már fel a kezét, legyen szíves! Tudom, nincsenek itt sokan a teremben, de hát… Senki? (Nincs jelzés.) Senki. Akkor viszont miért terjesztik ezt elő? Miért akarják ezt megszavazni?
Az eredeti javaslat része volt egyébként a múlt héten még néhány olyan bekezdés is, azt hiszem, a 37. és 100. § részeként, és itt most megdicsértük volna önöket, hogy milyen takarékos szemléletet tükröztek, ugyanis ezekben a paragrafusokban rögzítették volna, hogy a politikai felső vezetők és a kormánymegbízottak ne kapjanak végkielégítést, ha csak sapkát váltanak, de ugyanúgy az állam kötelékében dolgoznak tovább. Sajnos, a kormánypárti képviselőknek a Törvényalkotási bizottság múlt heti ülésén, pont amiről beszámoltak az imént, sikerült ezt a részét a javaslatnak is megtorpedózniuk és kivenniük azzal a módosítóval, amiről ma is vitázunk.
És ez csak pár sor abból a több mint 60 oldalas előterjesztésből, amelynek szinte minden pontjával lehetne egyébként vitatkozni, hiszen meglehetősen nyugtalanító lehet, mondjuk, egészségügyi dolgozóként arról hallani, hogy most már egy egyszerű kormányrendelettel felhatalmazott szerv is kirendelheti őket máshova. Vagy ami még durvább: az előterjesztés nagy része honvédelmi kérdésekkel foglalkozik, de ebbe belecsempésztek múlt héten egy módosítót megint csak a Törvényalkotási bizottság ülésének a keretében, amely alapján akár tíz évig is megtagadhatják nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekekre hivatkozva teljesen szubjektíven a miniszterek véleménye alapján, hogy milyen adatot adnak ki, és mit nem.
Szóval, sem folyamatában, sem tartalmában nem lesz ez a rohamtempóban elfogadott vagy átvert salátatörvény a magyar parlamentarizmus ékköve, ez egészen nyilvánvaló. Az viszont, hogy önök egy gazdasági válság kellős közepén is a saját fizetésüket előbb emelik, mint azokét, akiket ez a válság sokkal súlyosabban érint, az a népérdek egyértelmű semmibevétele, ezt teszik önök ezzel a javaslattal. Ezt pedig tisztességes, hazaszerető képviselő egyszerűen nem támogathatja, és éppen ezért nem is fogjuk támogatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a DK soraiból.)