SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Reménykeltő lépés volt, amikor 2020 őszén az agrárminiszter állatvédelmi biztost nevezett ki. Aztán létrejött a Nemzeti Állatvédelmi Tanács is, bár ide az állatvédő civil szervezetek mindössze egyetlen személyt delegálhatnak, szavazati jog nélkül. Mindezért az állatvédő civilek egyébként évekig küzdöttek, és szerény megjegyzésem szerint az is inspirálhatta a kormányt, hogy Budapest főpolgármestere előzőleg pont állatvédelmi megbízottat nevezett ki. De a lényeg, hogy most már van külön felelőse az állatvédelemnek, ami mindenképpen eredmény.

Csak azt nem értem, hogy akkor hogyan lehetséges, hogy egy állami lovakat évek óta gondozó civil szervezet nemhogy segítséget nem kap, de az állami vagyonkezelő éppen tönkre akarja tenni. Többször kérte már korábban az állam a Dharma Ló Menedék Alapítvány segítségét, hogy fogadjon be elkobzott, vagyis állami tulajdonba került nagytestű állatokat lovaktól juhokon át kecskéig. Érthető módon az államnak erre nincs kapacitása. Ellenben a Dharma menhely ideális haszonállat-befogadó telephely lett, hiszen egy 40 hektáros, legelőkkel, erdőkkel borított területtel rendelkezik. Nem véletlen, hogy a tisztázatlan körülmények között hatóságilag elpusztított jakabszállási juhok is idekerülhettek volna a korábbi tervek szerint.

A Dharma Alapítvány öt éve gondozza az állam lovait, azonban ígéreteken kívül ezért semmit nem kapott. Pontosabban: 2021 júniusában együttműködési megállapodást írtak alá az Agrárminisztériummal. A miniszter úr által aláírt irat mellett egyébként szóban ígéretet kaptak egyszeri és későbbi rendszeres anyagi támogatásra, illetve egy általuk felújított, korábban üresen álló állami tulajdonú épület ingyenes használati jogára. Mindebből semmi nem valósult meg. A 130, túlnyomóan mentett és befogadott állat havi csaknem 4 millió forintos ellátási költségére nem kaptak sajnos semmilyen fedezetet. Sőt, a helyzet ennél is rosszabb, mivel sajtóhírek szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. havi 758 ezer forint bérleti díjat követel utólag, évekre visszamenőleg az alapítvány által felújított és használt épületért, ami nélkül egyébként nem tudják az állatok ellátását biztosítani. Ráadásul mindez azután történt, hogy az agrártárca javaslatára az alapítvány már korábban beadta az ingyenes használatra irányuló kérelmet.

Én nagyon remélem, hogy most meg tudják erősíteni, hogy csupán egy adminisztratív hibáról van szó, és rendezik majd a helyzetet az MNV Zrt.-vel, illetve végül kifizetik majd az állami tulajdonú jószágok után járó, mintegy talán 60 millió forintos összeget.

Bár a sajtóban most a Dharma Alapítvány ügye került elő, én tisztelettel emlékeztetnék arra, hogy van egy lómentéssel foglalkozó másik civil szervezet is, a Bottyán Equus, amely szintén évek óta gondoskodik különböző hatósági eljárásban elkobzott lovakról, és sajnos szintén nem kapja meg az ellátásuk költségeit fedező támogatást. Az egyik esetben a Kúriáig kellett vinniük a pert, amit az állatkínzás miatt náluk elhelyezett lovak ellátási költsége miatt indítottak. A Bottyán a pert tíz év után megnyerte, de pénzt az állami szervektől még ebben az ügyben sem kapott. Tehát önöknek sikerült őket is a tönk szélére sodorni sajnos.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ma Magyarországon az állatvédelmet gyakorlatilag a civilek működtetik, és ők tudják, hogy csak az állampolgárok adományaiban és az adó 1 százalékában bízhatnak. De az már minősített eset, ha segítség helyett indokolatlan pénzeket akarnak behajtani rajtuk, vagy évekig kell pereskedni a nekik járó összegekért. Tényleg ezt nevezik önök állatvédelemnek?

Nagy eredményként harangozta be egyébként Ovádi Péter kormánybiztos úr, hogy idén 500 millió forint keretösszegű pályázattal kívánják segíteni az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket. Ezt az elmúlt 12 év hozzáállása után én is kifejezetten eredménynek érzem, azonban egy egyszeri támogatás aligha lesz elegendő az évek óta működési nehézségekkel küzdő mintegy 400 szervezet megsegítésére, mert az állatvédelem területén is krízis van az országban. Becslések szerint több millióra tehető a gazdátlan macskák száma, amelyek csak tengődnek éhesen, betegen, akár több százezer kóbor kutya is élhet Magyarországon, és még ezenfelül vannak az állatkínzás, rossz tartás miatt mentésre szoruló társ- és haszonállatok, miközben az állatmenhelyek megteltek.

Itt az ideje az átfogó megoldások megvalósításának. Többek között országos állatvédelmi alapra van szükség a költségvetésben, ami a civileknek adott rendszeres pályázati támogatások mellett az elkobzott állatok megfelelő elhelyezését is biztosítja. Támogatni kell az ebrendészeti telepek felújítását, és szigorúan ellenőrizni ezeket. Biztosítani kell az állatvédelmi hatóságok szabályos működését, mert most sok helyen nincs is, aki betartassa a jogszabályokat. A rendőrségnek, a bíróságnak megfelelő állatvédelmi képzést kell biztosítani, széles körű társadalmi szemléletformáló kampányt kell folytatni az ivartalanításért és az állatkínzás megelőzése érdekében, és a felelős állattartásra nevelést be kell építeni a Nemzeti alaptantervbe.

De a fentieken túl először is segíteni kellene azokat a szervezeteket, mint például a Dharma menhely is, akik mindezen feladatokat az állam helyett végzik el jelenleg. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a DK, a Momentum, a Párbeszéd és az MSZP soraiból.)