DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! „Apa, folytatódik!” A honvédelmi adatkezelésről szóló T/211. számú törvényjavaslat egy olyan országban, ahol átlátható viszonyok vannak, ahol tisztelik az állampolgárokat, ahol a szólás, a véleménynyilvánítás szabadsága, az érzékeny adatok védelme, az működik  ilyen van , az rendben is megy, van ellenőrzés, ellenőrzik a hatalmat, és nem a hatalom akarja ellenőrizni az állampolgárokat, ez egy végtelenül unalmas vita lenne, bár önök hozzájárultak azért, hogy így induljon ez a vita. Ugyanakkor ha valaki elolvassa az általános indoklást, amely szintén rövidre sikeredett, olyan rövidre, mint az államtitkár úr expozéja, akkor azt látja, hogy ez egy esetlegesen csak technikai módosítás.

(11.20)

Idéznék önöknek ebből az általános indoklásból. A Hvt. felülvizsgálata eredményeként szükségessé vált a honvédelemben közreműködő szervek honvédelmi felkészítéssel, országvédelemmel és egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatkezelését szabályozó III/A. fejezetének elhagyása, amely tárgykört azonban indokolt továbbra is törvényi szinten szabályozni. Erre figyelemmel szükségessé vált a Hvt. III/A. fejezetének átemelése a honvédelmi célú adatkezelésekre vonatkozó szabályokat tartalmazó törvénybe, amelyet a hatályos honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény újraszabályozásával jelen törvényjavaslat tartalmaz  és a többi, és a többi.

Szóval, olybá tűnne a kedves olvasónak, illetve a felületesen olvasó kormánypárti képviselőknek, hogy ez valóban egy egyszerű, technikai jellegű módosítás. Ugyanakkor az elmúlt hetekben  és nem lehet figyelmen kívül hagyni az elmúlt hetek történéseit és körülményeit  kevéssé meghatározó fideszes politikusok és a KDNP-frakció is egyre gyakrabban támadta a 2004-ben megszüntetett sorkatonai szolgálattal kapcsolatos korábbi döntést. Itt hallgattuk az Országgyűlésben, hogy bizony-bizony milyen hasznos lenne a sorkatonai szolgálat, és milyen bűn volt az, hogy annak idején a baloldali kormányok  tudják, az elmúlt nyolc évben , szóval a baloldali kormányok a sorkatonai szolgálatot békeidőben felfüggesztették.

Már a választási kampány idején is volt ilyen, hiszen az akkor még aktív, most már nyugalmazott honvédelmi miniszter egy kiskunhalasi kampányrendezvényen nagyon is egyetértett azzal, hogy a mai fiatalokra ráférne egy hat hónapos katonai szolgálat. Ott a miniszter felidézte, hogy régebben, amikor a fiatalember bekopogott a szülői házba, akkor megkérdezte az apósjelölt, hogy Lajoska, te voltále már katona, és ha „nem” volt rá a válasz, azt mondták, hogy majd gyere vissza, ha letudtad a szolgálatot. A miniszter ezt követően azzal folytatta a monológját, azzal tetézte a nem túl épületes megjegyzését, hogy a hölgyekre apellál, hogy visszautasítják a fiatalembert, ha eddig nem tett eleget a kötelezettségének.

Természetesen április 3-a előtt önök minden lehetséges fórumon tagadták azt, hogy bármilyen módon szeretnék visszavezetni a sorkatonai szolgálatot békeidőben is, sőt sokkal inkább olyan hazugságokat mondtak, hogy a mostani ellenzék az, amelyik a magyar fiatalokat el akarja vinni katonának. Erre megérkezik ez a törvény.

Ezt a törvényt egyébként már nem a korábban katonaként szolgált, később politikussá avanzsált Benkő Tibor nyújtotta be, hanem egy olyan miniszter, aki  korábban legalábbis  maga is személyesen érdekelt volt anyagi tekintetben a fegyverkezésben, ráadásul közösen, együttesen hozott létre céget vagy üzletet az oroszokkal. Ha figyelembe vesszük még azt a tényt is, hogy önök annak érdekében, hogy megvédjék az országot  bár van erről tapasztalatunk, mit jelent az, hogyha önök megvédenek valamit , azt látjuk, hogy a rezsialapba 670 milliárd forintot helyeznek, miközben a Honvédelmi Alapba 872 milliárd forintot.

Magyarul: a magyar polgárok jólétének megőrzésére elég lesz 670 milliárd forint  a tegnapi 400 forintos euró után szerintem ezt érdemes lesz újragondolni , viszont a Honvédelmi Alapba 872 milliárd forintot akarnak tenni. Igaz, és erről beszélni kell, hogy önök 2010 és 2015 között a GDP 1 százaléka alatt költöttek a Magyar Honvédségre, tehát lényegében kivéreztették a Magyar Honvédséget technikai és személyi értelemben is. ’15 és ’18 között elkezdték tervezni a „Zrínyi 2026” programot, ami most már csak Zrínyi-program, hiszen a 2026 leesett róla, nyilván azért, mert át kell ütemezni ezeket a tervezéseket, ezeket a fejlesztéseket.

2018 után valóban azt láttuk, hogy valamilyen koncepció, amelyet senkinek sem sikerült elmagyaráznia, és senkinek sem sikerült látnia, valamilyen koncepció mentén őrült vásárlásba kezdtek; ezek általában egyébként politikai típusú vásárlások voltak. Most pedig sikerült arról is dönteni, hogy mostantól kezdve minden, a Magyar Honvédséggel kapcsolatos, a fejlesztéssel, a létszámmal és minden egyéb üggyel kapcsolatos adat, amely a honvédelmi tárcánál keletkezik, tíz évre titkos lesz.

Maga a törvényjavaslat a Magyar Honvédségen belüli nagyon sokféle nyilvántartásról szól, szerintem ez rendben van, hogy legyen egy ilyen nyilvántartás. Ugyanakkor azt a látszatot, azt az érzetet kelti az olvasóban, különösen azok esetében, akik kevéssé foglalkoznak a Magyar Honvédség tevékenységével, hogy nincs itt semmi látnivaló, hogy igazából minden nagyon rendben van, csak folytatjuk a munkát.

Ugyanakkor  és ez nagyon lényeges  az első bevezető, értelmező rendelkezések után azt mondja ki, hogy létre kell hozni egy olyan adatbázist, amely a 18 és 50 közötti, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező, magyar állampolgárságú férfiakról szól, nemcsak a hadkötelezettség, hanem az önkéntes tartalékos állományba történő toborzás érdekében is. Ez az adatbázis, amelyet önök létre kívánnak hozni, olyan mennyiségű adatot tartalmaz, olyan sok minden van benne, hogy a Honvédelmi Minisztériumban valószínűleg többet fognak tudni ezekről a férfiakról, ezekről a magyar férfiakról, mint talán ők saját maguk.

Mi is ezzel az egésszel a gond? Az első és legfontosabb kérdés, hogy miért éppen most  és kérem, hogy ne jöjjenek azzal, hogy mert ez beleillik abba a sorba, láttuk, hogy önöknek kettő percbe telik a gránitszilárdságú Alaptörvényt módosítani. Az a kérdés, hogy miért éppen most akarnak egy olyan teljes körű, egészségügyi adatokat, végzettséget, nyelvvizsgát, mindent is tartalmazó adatbázist létrehozni, amelyet toborzásra és nem csak a hadkötelezettségre kívánnak felhasználni.

Föltenném a kérdést, amellyel április 3-a előtt önök oly sokat éltek: talán be akarják vezetni a sorkatonai szolgálatot? Vagy háborúba akarják küldeni a fiakat, a testvéreket, az apákat, a férjeket? Mégis kinek az érdekében? Kiért kellene menni harcolni? Miért van arra szükség éppen most, hogy az önkéntes tartalékos  és itt az „önkéntesen” lenne a hangsúly  rendszerbe történő toborzás érdekében bármelyik 18 és 50 közötti, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező magyar férfiról tudják azt, hogy milyen betegségei vannak. Ezek rendkívül érzékeny adatok.

A következő, ami miatt gond van ezzel az egész törvényjavaslattal, és különösen ezzel a részével, az, hogy nyilvánvalóan  csak hogy megismételjük  a papír nagyon sok mindent elbír. Korábban 18 és 40 közötti férfiakra vonatkozott a sorkatonai szolgálat vagy az ilyen típusú hadkötelezettség, bocsánat, a hadkötelezettség tehát a 18 és 40 közötti férfiakra vonatkozott. Korábban önök nyilvánvalóan azért emelték meg tíz évvel ezt a korhatárt  és látható, hogy talán nem is csak a hadkötelezettség érdekében, hanem egy önkéntes tartalékos rendszer létrehozása érdekében vagy talán azért, mert újra be akarják vezetni a sorkatonai szolgálatot, és itt tesztelgetik az embereket, a választópolgárokat, hogy mit gondolnak erről , ezt nyilván azért tették meg, hogy ezzel is emeljék papíron a hadkötelezettek létszámát. Ezt láttuk az elmúlt években, hogy milyen módon próbálták papíron alakítani a Magyar Honvédség tevékenységét, ez különösen igaz volt 2010 és 2018 között.

A harmadik, amiért gond van ezzel a törvényjavaslattal, ez a magyarországi állandó lakóhely. Nézzünk egy példát: Oxfordi Sanyi versus Erdélyi Józsi. Oxfordi Sanyi magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki Oxfordban lakik. Erdélyi Józsi magyar állampolgár, csak nem rendelkezik magyarországi állandó lakóhellyel. Önök nyilván egyetértenek velem abban  és muszáj, hogy egyetértsenek, hiszen a saját törvényeik is ezt rögzítik , hogy az állampolgárság tekintetében, annak tartalmát tekintve, a jogok és kötelezettségek tekintetében nem lehet eltérés. Tehát a haza védelme  ezt nagyon helyesen mondta az államtitkár úr, nagyon sokszor elmondta  nemzeti ügy.

Oxfordi Sanyi, ha szavazni szeretne, akkor előzetesen minden négy évben, minden szavazáskor regisztrálnia kell, el kell utaznia, sorba kell állnia a nagykövetségen, egy konzulátuson, és van neki 13 órája, hogy szavazzon arra, hogy egyébként ki alakítja az ő sorsát. Levélben nem szavazhat, regisztráció nélkül nem szavazhat, ha nem ér oda vagy bezár előtte a nagykövetség ajtaja, akkor hiába regisztrált, hiába volt ott, nem tud szavazni. Oxfordi Sanyi magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezik, csak éppen úgy döntött, hogy elmegy Oxfordba tanulni, hátha ott több tudást tud összeszedni a haza javára.

Erdélyi Józsi ezzel szemben szintén magyar állampolgár, nem rendelkezik magyarországi állandó lakóhellyel. Neki egyszer kell regisztrálnia, aztán soha többet, és tapasztaltuk és láttuk, hogy egy választáson akár a családtagjai is szavazhatnak helyette levélben. Neki, amikor a haza bajban van, nincs olyan kötelezettsége, mint Sanyinak.

(11.30)

Magyarul, azt látjuk, hogy a jogok és a kötelezettségek nincsenek egyensúlyban, mert a szavazati jog jár a választópolgárnak, ha magyar állampolgár, de ha nincs neki magyarországi állandó lakóhelye, akkor nem kell megvédenie a hazát. Szerintünk ez nincsen rendben. A haza védelme az állampolgársághoz kötődik, nem pedig ahhoz, hogy ki hol tartózkodik éppen egy adott pillanatban.

Ezt a vitát korábban is lefolytattuk, különös tekintettel a magyarországi állandó lakóhely ügyére. Sajnálatos módon sem a honvédelmi tárca, sem a Fidesz- és a KDNP-frakció választ arra adni nem tudott, hogy miért alakult ez így.

Végül pedig alapvető probléma az is  és ez a legnagyobb probléma , hogy az önkéntes tartalékos rendszerre is létrehozzák ezt a nyilvántartást, amelybe, ahogy említettem, olyan érzékeny egészségügyi adatok kerülnek, amelyek teljesen szembemennek azzal az elvvel, hogy ez egy önkéntes rendszer.

Úgyhogy államtitkár úrtól azért választ várnánk arra, hogy hogyan lehetséges az, hogy egy önkéntes tartalékos rendszerben, ahova a választópolgárok, ha megfelelnek, akkor egyébként a saját akaratukból jelentkeznek, ezeket az embereket miért akarják akár az egészségügyi adataik és egyéb személyes adataik tárolásával elérni. Azokat, akik még nem is jelentkeztek, miért kell nyilvántartani? Nem azokat kellene nyilvántartani, akik egyébként már jelentkeztek ebbe az önkéntes tartalékos rendszerbe?

A 6. melléklet fogalmazza meg egészen részletesen, hogy milyen típusú adatokat kérnek, és önök nagyon barátságosan járnak el a választópolgárral, hiszen azt mondják, nem akarják zavarni az állampolgárt, majd fogják, és ezeket az adatokat a különböző hatóságoktól, cégektől automatikusan bekérik. Sőt, ezeknek a hatóságoknak, cégeknek ezeket az információkat frissítve, automatikusan, folyamatosan be kell adni. Önök nyilvántartják ezeket az adatokat papíralapon és elektronikusan is. Úgyhogy teljesen nyilvánvaló, hogy a célhoz kötöttség és a személyes adatok alkotmányos vé-delme ezzel a törvénnyel nem garantált.

De azért szeretnék föltenni így a vége felé egy igazi, nagyon fontos kérdést: önök hogyan kívánják egyébként ezeket az adatokat megvédeni? Ne haragudjanak, az elmúlt években a következő hírek láttak napvilágot: önök katalizátorokat nem tudtak megvédeni, egész egyszerűen ellopták a Magyar Honvédség telephelyéről ezeket. Önök a Külügyminisztériumban nem tudták megvédeni a különlegesen fontos EU-s, NATO-s adatokat, mert egész egyszerűen az oroszok simán behatoltak a legtitkosabb rendszerbe. És a legszebb az volt, amikor önök nemzeti konzultációt szerveztek, a sokadikat, és a nemzeti konzultációs honlapon a Yandex orosz cégnek a kódja ment, annak az orosz cégnek a kódja, amelyik egyébként az orosz titkosszolgálatnak, az orosz hírszerzésnek ad át rendszeresen személyes adatokat.

Érdeklődni szeretnék, hogy ezek után önök hogyan, milyen módon kívánják megvédeni a 18 és 50 közötti magyar férfiak legbelsőbb, legvédettebb adatait. Nem látok erre lehetőséget, különösen annak fényében, hogy önök a legnagyobb örömmel alkalmazták a Pegasus kémszoftvert a saját polgáraikkal szemben. Éppen ezért ezt a törvényjavaslatot ebben a formájában támogatni nem lehet. Köszönöm szépen.

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage