SAS ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen törvényjavaslat rendkívül széles körben szabályozza a Magyar Honvédség működésével kapcsolatos adatok kezelését. A hadkötelezettektől a gépjárműhasználaton át a bizonylati fegyelem megszilárdításáig mindenre kitér. Természetesen ezek a hatékony és átlátható működés szempontjából is rendkívül fontos tényezők. A törvényjavaslat létrejöttét indokló korábbi jogszabályok elfogadását a parlament többsége megszavazta, így a mai vitánk tárgya az előttünk fekvő javaslat, és nem a korábbi viták újranyitása.

A magyar honvédelem ügye álláspontom szerint nemzeti ügy, olyan kérdés, mely a pártpolitikai célok felett kell hogy álljon. Magyar nemzeti ügy, ugyanakkor érdemes minden javaslatot a legalaposabban megismerni, és a vitás kérdéseket ütköztetni, tisztázni, mielőtt elfogadnánk és döntenénk.

A javaslat 15. §-a a hadkötelesek nyilvántartásáról szól. Az elmúlt időszak, így különösen az orosz-ukrán háború bebizonyította, hogy az európai béke bizony törékeny, és sajnos el is tört. Így nekünk is megfelelő, hatékony és megvalósítható intézkedési terveket kell kidolgozni, illetőleg aktualizálni, hogy ha a helyzet úgy kívánja, haladéktalanul lépni tudjunk.

Ezért ez a szakasz a javaslat egyik legfontosabb része. Azt kell hogy mondjam, hogy előre gondolkodó, tervező részről van szó, hiszen ha ne adj’ isten, a háborús helyzet bekövetkezik, akkor az ország léte a tét, és nem lehet, hogy ne álljanak rendelkezésre a döntéshozóknak azok az e részben tárgyalt adatok, melyek a szükséges döntésekhez szükségesek, mert enélkül maximum találgatni tudnak, hogy kik azok, akik a védelembe bevonhatók, és lássuk be azt is, hogy a kisbírók kidobolós módszere fölött eljárt az idő.

Természetesen abban is biztos vagyok, képviselőtársaim, hogy a javaslat elfogadásához szükséges vitákat le kell folytatnunk, de az is tény, hogy ezek lesznek a legkevésbé fontos kérdések egy esetlegesen bekövetkező háború esetén, mivel mindennél fontosabb feladat fog akkor ránk várni, ez pedig a haza védelme. Ehhez pedig hadra fogható, magyar állampolgárságú, magyar hazafiakra lesz szükségünk. De reméljük, hogy erre nem kerül sor.

A javaslat 75. §-a lakhatási támogatások nyilvántartásáról szól; a (3) bekezdésből idéznék: „A lakhatást támogató szervek az ügyintézésük során hozzájuk benyújtott, továbbá a hatásköreik gyakorlása során keletkezett iratokat az ügyintézés lezárását követő ötven évig kezelik.”

Tisztelettel érdeklődnék, hogy miért szükséges az ötvenéves kezelési határidő, milyen célt szolgál ez? A veterán-nyilvántartás a javaslat 78. §-a, melyben a (4) bekezdés b) pontja szerint az adatkezelő részére megküldött adatok akkor használhatóak fel, ha az érintett részt kíván venni az eljárásban. Itt természetesen elsősorban messzemenőkig el kell ismerni a veteránokkal kapcsolatos, a szolgálati időn túlmutató megbecsülést.

(11.40)

Ugyanakkor a javaslat magában hordozza a kérdést, hogy mi van abban az esetben, ha az érintett személy nem kíván részt venni, illetőleg ha egy idő elteltével nem kíván részt venni ebben az együttműködésben, ebben az esetben mi történik, és mi történik az adatkezelő által kezelt adatokkal. A biometrikus adatkezelést a javaslat 93. §-a szabályozza, mely a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok elhárító és hírszerző képességeinek erősítését támogatja. A mai modern világban ez egy olyan képesség, mely elengedhetetlen, eredményessége megkérdőjelezhetetlen, és a szövetségi rendszerünk több tagja által is bevett gyakorlat, így fontos, hogy a honvédség erre kijelölt egységei ezzel a képességgel a törvényben meghatározott módon rendelkezzenek. Ugyanakkor úgy vélem, hogy a jelen szabályozásban az adatkezelési célok konkrétabb megjelenése kívánatos lehetne.

A javaslat hatálybalépését, az új honvédelmi törvény hatálybalépését tekintve jelentős eltérés mutatkozott, amit a mai T/166-os javaslat elfogadásával sikerült feloldanunk; azt azért tegyük hozzá, hogy komoly jogtechnikai problémák következhettek volna be, hogyha mondjuk, ezt a javaslatot nem fogadjuk el  tudom, hogy erre nem volt esély. Viszont ennek kapcsán szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy remélem, hogy a honvédség és annak személyi állománya is teljesen felkészült a törvény által szabályozott működésre, mivel nyolc hónappal hamarabb kerül hatályba léptetésre az új honvédelmi törvény és ez a mostani javaslat is.

Tisztelt Képviselőtársak! Mint ahogy azt korábban már elmondtam, a haza védelme nemzeti ügy, és az ezzel kapcsolatos, az ezt segítő és támogató javaslatok esetében nagyon örvendetes lenne a nemzeti egység. Tudom, hogy a kormánypárti többség garantálja a javaslat elfogadását, de higgyék el, egy konszenzusos döntés, mely esetén az ellenzéki pártok támogató szavazatát is bírja a javaslat, ha nem jogilag, de erkölcsileg jóval nagyobb legitimitást tudna adni.

Korábban volt gyakorlat, hogy ilyen fontos kérdésekben, ilyen ügyekben előzetesen többpárti megbeszélésekre került sor, ami szerintem előremutató volt, és javította a vita hatékonyságát, hiszen a megbeszélések során az ellenzéki képviselőknek is lehetőségük volt arra, hogy ismertessék az álláspontjukat, és bizony történt olyan is, hogy ezen álláspontok egyes pontjai beépítésre kerültek javaslatokba. Én tisztában vagyok azzal, hogy a kormánypárti többség nincsen rászorulva erre, de akár ezt meg is tehetnék. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)