DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Országgyűlés! Mindannyian érezzük, hogy olyan változások és folyamatok közepén járunk, amelyek már nagy kihívásokat jelentenek, valójában hatalmas lehetőségeket is tartogatnak. Örömmel mondhatom önöknek, hogy ezeket a lehetőségeket kihasználva ma az Állami Számvevőszékben már a világjárvány alatt digitális, technológiai és módszertani változtatásokat hajtottunk végre, jelentős mértékben megnöveltük az ellenőrzési lefedettségünket, kiszélesítettük elemzési tevékenységünket is, és ami tevékenységeink hasznosulását tovább növelte, megerősítettük az ellenőrzött szervezetek vezetőit felkészítő, támogató szerepünket is. Életünkben a politikai alapú, egyébként egyre apadó mennyiségű támadások mellett egyre nagyobb számban jelentek meg a társadalom számos területéről érkező elismerő, köszönőlevelek is.
Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszékről szóló törvény kimondja, hogy az Állami Számvevőszék elnöke minden évben tájékoztatást ad az Országgyűlés számára a szervezet előző évi tevékenységéről, illetve az ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről, valamint egy független könyvvizsgáló által auditált éves beszámolóban az intézmény működését, gazdálkodását is bemutatja. Ezen törvényi előírásnak megfelelve 2022. május 12-én benyújtottuk az Országgyűlésnek az Állami Számvevőszék 2021. évi tevékenységéről és működéséről szóló tájékoztatóját, amely a tavalyi esztendőben végzett munkánkat, elért eredményeinket, illetve tapasztalatainkat, következtetéseinket is ismerteti. Ez elektronikus formában, de nyomtatott formában is rendelkezésre áll szükség esetén. Bízom benne, hogy az elmúlt napok során volt alkalmuk ezt megismerni.
Az ÁSZ mint az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, eleget téve a törvényben meghatározott feladatkörének, az elmúlt évben is elvégezte megtervezett feladatait, így a központi költségvetés végrehajtásának, az államháztartás gazdálkodásának, az államháztartásból származó források felhasználásának, illetve a nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzését. Tavaly a Számvevőszék széles körű ellenőrzési és értékelési, valamint tanácsadó tevékenysége különböző fókuszterületekre irányult, amelyek meghatározása a korábbi évek tapasztalatai, valamint a Számvevőszék számára előírt törvényi kötelezettségek alapján az aktuális közpénzügyi kockázatok figyelembevételével történt.
Tájékoztatónkban, az előző években már alkalmazott gyakorlatot folytatva, szakmai tapasztalatainkat a következő fókuszterületek köré rendszereztük öt pontban. Egyrészt az Állami Számvevőszék tevékenysége az integritásszemlélet fejlesztéséért és megszilárdításáért; másodrészt a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás és a pénzügyi gazdálkodás ellenőrzése, a jó gyakorlatok elterjesztése; harmadrészt az államháztartás számviteli rendjének betartására vonatkozó ellenőrzési tapasztalatok és hasznosításuk; negyedrészt a teljesítmény-ellenőrzések rendszerének fejlesztése; és ötödrészt a költségvetési és makrogazdasági folyamatok értékelése, következtetések levonása.
A visszajelzések alapján elmondhatom, hogy az ellenőrzések során tett megállapításaink és javaslataink számos területen átláthatóbbá és eredményesebbé tették a közpénzek felhasználását. Ennek eredményeként az Állami Számvevőszék a közfeladatokat ellátó intézmények és rendszerek hatékony, a közjót szolgáló működéséhez is hozzájárult munkájával.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A világjárvány magyarországi kirobbanása, illetve a járvány ötödik hullámának csillapodása között a prioritások szerte a világban, így a Számvevőszéknél is megváltoztak. Mivel veszélyhelyzetben az integritásalapú működést fenyegető szabálykerülések, szabálysértések és visszaélések kockázatai megnövekedtek, az Országgyűlés ellenőrző funkciójának biztosítása minden korábbinál fontosabb lett. A járványügyi helyzet alatt a Számvevőszék az emberi élet és egészség védelme, a járvány elleni védekezés hatékonyságának támogatása, a gazdaság és a társadalom sérülékenységének csökkentése, valamint a közvagyon megóvása érdekében ezen kiemelt felelősség tudatában végezte a törvényekben meghatározott feladatait. A jól irányított állam fenntarthatóságát támogatva őrködtünk a jogállamiság közpénzügyi garanciális elemeinek megőrzése és érvényesülése felett. Az ÁSZ célja az elmúlt évben is az volt, hogy átláthatóan, szakszerűen, illetve közérthetően tájékoztassa a nyilvánosságot és a törvényhozást a közpénzekkel, illetve közvagyonnal kapcsolatos kérdésekről. Elengedhetetlen ugyanis, hogy a társadalom minden szegmense, így mindenekelőtt a kormányzati döntéshozatal validált adatok, hiteles információk alapján tájékozódjon.
Arra a világjárvány is rámutatott, hogy a kellő alapokon nyugvó megbízható tájékoztatás és a társadalmi bizalom kapcsolata rendkívül szoros. A minket körülvevő információs zajban egyértelmű feladata a Számvevőszéknek mint a közjó érdekében működő független szervezetnek , hogy valós, bizonyítékokon alapuló, objektív, szakmai szempontokból is megbízható értékeléseket végezzen, így biztosítva a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi bizalom növekedéséhez elengedhetetlen hiteles és befolyásmentes információkat.
(12.20)
Munkánk lényegéhez tartozik, hogy a tények rögzítésével, illetve bizonyítékokon alapuló objektív számvevőszéki értékelésekkel mozdítsuk elő a közpénzügyek átláthatóságát, ezzel is hozzájárulva a jól irányított államhoz ahogy a törvény rendelkezik a Számvevőszék számára , valamint a közbizalomhoz.
Rendkívül fontos, a nemzetközi színtéren is egyedülállónak számító újítása volt a Számvevőszéknek, hogy idén először nem csupán az Országgyűlésnek számolt be a szakmai tevékenységéről, hanem a hazai lakosság számára is összeállított egy tájékoztató füzetet. A lakossági tájékoztató füzet azokat a társadalom szempontjából fontos területeket érinti, amelyek hatékonyabb, magasabb színvonalú működéséhez az elmúlt időszak ellenőrző, elemző és támogató tevékenységével tudtunk hozzájárulni.
Jelenleg is azon dolgozunk, hogy kiadványunk a lakosság széles rétegeihez jusson el, ugyanis fontos számunkra, hogy az állampolgárok is megismerjék azt a munkát, amelynek révén a Számvevőszék hozzájárul hétköznapjaik biztonságához, életminőségük javításához, illetve a hazai gazdaság fejlődéséhez. Törekvésünk sikerét, a lakosság felé történő szakmai nyitásunk eredményeit, valamint tevékenységünk társadalmi hasznosulását a jövő évi beszámolónkban tudja majd a Számvevőszék bemutatni.
Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés a 2021. június 15-én elfogadott határozatában megerősítette tudásmegosztó, tanácsadó tevékenységünk szükségességét. Kimondta, hogy támogatja a Számvevőszék tanácsadó szerepének erősítését, a közpénzügyi helyzet törvényességének javítása, a közfeladat-ellátás eredményessége, valamint a közbizalom erősítése érdekében. Ennek megfelelően a tavalyi évtől kezdődően a Számvevőszék kiemelt hangsúlyt helyezett a törvényben meghatározott tanácsadó tevékenységére, illetve annak fejlesztésére.
Számos tudásmegosztó kezdeményezés kiszélesítésével éltünk, így többek között elemzéseket készítettünk, jelentős számban tudásmegosztó konferenciákat, szemináriumokat és vezetőképzéseket szerveztünk, illetve új önteszteket is kidolgoztunk, amelyekből az ellenőrzések időpontjától függetlenül, azokat megelőzve tájékozódhattak a szükségeshez képesti állapotokról az érintett szervezetek vezetői. Ezzel egyértelműen megnyílt a hiányosságok pótlásának útja mindenki számára.
A jó gyakorlatokat közzétettük, tanulságos ellenőrzési tapasztalatainkat pedig esettanulmányokban dolgoztuk fel. Az Állami Számvevőszék tanácsadó tevékenységének célja a tudás átadása, a jó gyakorlatok megosztása, valamint a közpénzügyi és vezetői ismeretek alkalmazásának fejlesztése a közpénzügyi rendszer szervezetei és vezetői körében. Mindezek révén nemcsak segítettük, hanem könnyítettük is az ellenőrzöttek munkáját.
Ellenőrzéseink tapasztalataira támaszkodva online képzéssorozatot indítottunk el a jegyzőknek, az önkormányzati intézmények vezetőinek, illetve a gazdasági vezetőknek, továbbá a köztestületek, valamint a központi alrendszer vezetőinek is. Végül is a szakmai ismeretek mélyítését támogató online képzéseinket 778 szervezet vezetője végezte el, az előző évhez képest mintegy másfélszer többen. Fontosnak gondolom kihangsúlyozni, hogy tudásmegosztó alkalmaink rendre olyan szervezeteket szólítottak meg, amelyek feladata sokrétű és a társadalom széles rétegét érintik, illetve az állampolgárok mindennapjaira hatnak.
Az Állami Számvevőszék a tavalyi esztendőben is több olyan szakmai konferenciát, kerekasztal-beszélgetést, illetve online webináriumot szervezett, amelyek fókuszában aktuális gazdasági jelenségek, szakmailag releváns folyamatok, naprakész kutatási eredmények, valamint újonnan szerzett tapasztalatok álltak. A Számvevőszék az elmúlt évben új tanácsadó eszközt is bevezetett. A vezetők számára készített zsebkönyvekben összefoglalásra kerültek mindazon lényeges információk, amelyek az ellenőrzött szervezetek vezetőinek felkészültségét, közpénzügyi szempontból a szervezetek jobb működését támogatják.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Bár a pandémia átírta az Állami Számvevőszék megszokott munkakörülményeit, mint ahogy oly sok szervezetnek Magyarországon is, ugyanakkor meg is erősítette szervezetünket. Az elmúlt több mint tíz évben az Állami Számvevőszék főként ellenőrzései tekintetében módszertanilag és technológiailag is komoly mérföldköveket tudhat maga mögött, amelyek az eredményesség növelését szolgálták. Ennek köszönhetően 2021-ben eddig soha nem látott, megnövekedett ellenőrzési lefedettséget értünk el, úgymint: míg 2020-ban 1534 szervezetet ellenőriztek kollégáim, addig a tavalyi évben a több mint 26 ezer, közpénzt felhasználó szervezetből már 10 500 szervezet ellenőrzését zártuk le, és az idei évben is várhatóan hasonló nagyságrend felé haladunk, az eddigi öt hónap teljesítménye alapján állíthatom.
A módszertani változások lehetővé tették, hogy az Állami Számvevőszék azonos program és azonos kritériumok szerint több ellenőrzött szervezetet is magába foglaló jelentéseket hozzon nyilvánosságra, így a jelentések számának csökkenése ellenére az ellenőrzött szervezetek száma közel 20-szorosára nőtt az elmúlt tíz évben, vagyis míg 2010-ben 550 szervezetről, addig a tavalyi évben összesen 10 554 szervezetről tettünk közzé jelentést. Ez a mennyiségi ugrás rendkívül fontos, ugyanis a növekvő ellenőrzési lefedettség érdemben segíti elő tapasztalataink szerint a közpénzekkel való gazdálkodás javulását és átláthatóságát is.
Az ÁSZ első alkalommal értékelte egyidejűleg az összes magyarországi önkormányzat és hivatalaik integritását ez több mint 4500 szervezet , a működést meghatározó alapvető szabályozási és kontrollkörnyezet kialakítását, vagyis a felelős vezetők irányítási rendszerének állapotát. A tavalyi évben lezárt ellenőrzésekkel nyolc szervezetcsoport lefedettsége vált teljes körűvé, így: a tankerületi központok, szociális intézmények, a rendvédelem, a nemzetbiztonság, múzeumok, katasztrófavédelmi szervek, gyermekvédelmi intézmények, előadó-művészeti terület.
Az is nagy jelentőségű elmozdulás, hogy a múlt hibáinak feltárása mellett/helyett az ÁSZ a jelen idejű ellenőrzések felé nyitott, bővített. A digitalizációs eszközök és az adatelemzés lehetőséget teremtettek arra, hogy jelen időben levont következtetések és értékelések alapján tovább növelje tevékenységünk hasznosulását, relevánsabbá váljanak az ÁSZ megállapításai. Ezen a ponton is fontos hangsúlyoznom, hogy a számvevőszéki munka célja nem a hibakeresés, hanem a közpénzügyek fejlesztése, valamint az eredmények fenntartásának támogatása.
Újabb mérföldkövet jelent munkánkban, hogy már az ellenőrzés folyamán tanácsadást nyújtottunk a közpénzügyi helyzet javítása mellett elkötelezett szervezetek számára. Támogató, úgynevezett figyelemfelhívó levelekben jeleztük az ellenőrzött szervezetek vezetői felé a feltárt szabálytalanságokat, hiányosságokat, hogy mielőbb intézkedhessenek azok megszüntetése érdekében, ezzel biztosítva az általuk vezetett szervezet szabályszerű működését, gazdálkodását. Ezen tevékenységünk utóhatása folyamatosan érződik, hiszen rendre érkeznek olyan visszajelzések, amelyekben az érintett vezetők a megtett intézkedésekről számolnak be, nemegyszer köszönet kíséretében.
A jelzésekhez kapcsolódó ellenőrzötti interaktivitás, azok Számvevőszék általi értékelése, valamint a módszertani és technológiai változások magukkal hozták jelentéseink megújítását is. Felismertük, hogy kulcsfontosságú az állampolgárt és a közérthetőséget állítani a középpontba. Üzeneteinket ezért röviden és minél szemléletesebben igyekszünk elmondani, így támogatva azok hatékonyabb célba érését. Ennek megfelelően megújítottuk a számvevőszéki jelentéseket, amelyek az ellenőrzések eredményeit immár két oldalban, egy lényegre törő értékelés és egy vizualizációt támogató infografika segítségével közlik, emelik ki.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! „Aki ismeri az erényt, nem ér fel azzal, aki szereti is azt.” Meggyőződésem, hogy a két és fél ezer éve élt kínai filozófus, Konfuciusz mondása ma is igaz. Elkötelezett polgármesterek, jegyzők, intézményvezetők, felelős vezetők kellenek ahhoz, hogy szervezeteikben létrehozzák és működtessék az integritás kontrollrendszerét, és megértessék ezek fontosságát.
(12.30)
A Számvevőszék immár több mint egy évtizede dolgozik azon, hogy az önkormányzati vezetők és testületek is támogatást kapjanak a kontrollok kiépítéséhez. Az önkormányzatok és társulásaik által nyújtott szolgáltatások úgymint a bölcsődei, óvodai ellátás, gyermekétkeztetés, a betegek és idősek gondozása, közművelődési intézmények, könyvtárak működtetése vagy akár a járóbeteg-ellátás a helyi lakosok széles körét érintik, hiszen alapvető és lényeges társadalmi igényeket elégítenek ki. A szakmai feladatellátás ugyan sokszínű, azonban a kontrollok kiépítése és a pénzügyi vagyongazdálkodás szabályozása tekintetében ugyanazok az előírások vonatkoznak a különböző intézményekre. Éppen ezért a Számvevőszék azonosította azokat az alapvető szabályzatokat és egyéb dokumentumokat, amelyek kulcsszerepet töltenek be az átláthatóság megteremtésében, illetve a korrupció elleni védelemben.
Az Állami Számvevőszék tavaly először mindegyik, azaz közel négyezer, az önkormányzati alrendszerbe tartozó intézménynél folytatott integritásmegfelelőségre irányuló, monitoring típusú ellenőrzést. A nyilvánosságra hozott jelentések kapcsán az ÁSZ megszólította az irányító szervek vezetőit is, az önkormányzati társulások elnökeit és polgármestereket is, elsősorban azokban az esetekben, ahol az intézményvezetők részéről a szükséges intézkedések nem történtek meg a figyelemfelhívás hatására sem, így a kockázatok továbbra is fennálltak.
Az intézmények vezetői részére ezen a ponton is lehetőséget biztosítottunk további lépések, intézkedések megtételére a közpénzügyi helyzet jövőbeni javulása érdekében. Fontosnak gondolom kihangsúlyozni, hogy az érintett felelős vezetők részéről a mai napig mintegy 1500 válasz érkezett, így elmondhatjuk, hogy az integritást biztosító alapvető feltételek megerősítése, illetve kiépítése érdekében intézkedő felelős vezetők hozzájárultak az önkormányzati intézmények szabályos és átlátható működéséhez.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A 2022. évi országgyűlési választásokra tekintettel a Számvevőszék elérkezettnek látta az időt arra, hogy a választók szavazatának egy százalékát el nem érő, de bejegyzett pártok teljes körű átvilágítását is elvégezze. Nemzetközi ajánlás is volt ebben a tekintetben. Ez összesen 173 párt ellenőrzését jelentette. Az ellenőrzés következtében egy tisztulási folyamat indult el. Számos párt intézkedett a törvényes és átlátható gazdálkodás feltételeinek kialakítása és igazolása érdekében, valamint több párt a megszűnéséről tájékoztatott minket.
Az ellenőrzés további eredményének tekinthető, hogy a 2022. évi országgyűlési választáson már csupán egy olyan párt állított országos listát, amelynek átláthatósága előzetesen kockázatot hordozott. Azonban a megtett intézkedések hatására, illetve ezek értékelésének eredményeképpen a kockázatot itt is, ez a párt is jelentősen csökkentette. Az ellenőrzésünk tapasztalatai tehát azt mutatják, hogy az elszámoltathatóság és a működés törvényessége területén ugyan számos párt esetében fennmaradtak lényeges kockázatok, de ezek országoslista-állítás híján költségvetési támogatásra mint párt nem jogosultak, így a közpénzekkel való visszaélések kockázatai a pártok területén lényegesen mérséklődtek.
Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék 209 köztestület integritását is ellenőrizte, amelynek keretében a leglényegesebb dokumentumok alapján a források szabályszerű, átlátható és elszámoltatható felhasználásának alapvető feltételeit értékelte. Ezzel a Számvevőszék hozzájárult ahhoz, hogy a köztestületek a közpénzeket, illetve a tagdíjakat átlátható és elszámoltatható módon kezeljék, a nyilvánosság és a forrást biztosító tagok pedig megfelelő tájékoztatást kapjanak a köztestületek működéséről. A köztestületek vezetői már az ellenőrzés folyamán javíthatták a hiányosságokat, az Állami Számvevőszék ugyanis már az értékelés során megszólította az érintett köztestületek vezetőit annak érdekében, hogy mielőbb előmozdítsa a pozitív irányú változásokat. A figyelemfelhívást követően megtett intézkedések hatására javult a közpénzügyi helyzetük és a közfeladat-ellátásuk már a 30 év utáni első számvevőszéki ellenőrzés eredményeként.
A tavalyi esztendőben a Számvevőszék új ellenőrzési megközelítését alkalmazva további 127 központi költségvetési szerv integritását is értékelte. Az ellenőrzés eredményei alapján, illetve tanácsadó tevékenységünk keretében a Számvevőszék 122 figyelemfelhívó levélben 587 figyelemfelhívást fogalmazott meg az ellenőrzött szervezetek vezetői számára. Az ÁSZ tanácsadói tevékenységének eredményeként a költségvetési szervek többségénél javult a közpénzekkel és a közvagyonnal való törvényes, átlátható működést támogató kontrollkörnyezet kialakítása, valamint az eredményesség követelményeinek érvényesítése.
A Számvevőszék az előző évben a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok integritását is értékelte összesen 356 gazdasági társaság esetében. Az ellenőrzés itt is hozzájárult a jogszabályok jobb alkalmazásához az integritás tudatos szabályozási környezete minőségének javulásában.
Magyarország Alaptörvénye a nemzeti vagyon kezelésének és védelmének céljaként a közérdek szolgálatát, a közös szükségletek kielégítését, a természeti erőforrások megóvását, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevételét jelöli meg. A nemzeti vagyonnal való gazdálkodás alapvető célja tehát a közfeladatok ellátása, amelynek során alapvető társadalmi elvárás a közvagyonnal való átlátható és elszámoltatható gazdálkodás és a nemzeti vagyon védelme. A Számvevőszék a tavalyi évben is kiemelt figyelmet fordított a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzésére és a többi alrendszert veszélyeztető kockázatok és pénzügyi sérülékenységet okozó folyamatok feltárására. A Számvevőszék törvényi előírás alapján, a közvagyonnal való felelős gazdálkodás támogatása érdekében minden évben ellenőrzést végzett azoknál a szervezeteknél, amelyek az állami vagyon felett tulajdonosi jogokat gyakorolnak.
A múlt évben az ÁSZ összesen hét, fenntartóváltáson átesett felsőoktatási intézmény ellenőrzését is elvégezte és folytatja a többiekét. Az ellenőrzések megállapításai alapján következtetésként vonható le, hogy a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt volt a tulajdonosi joggyakorlás kereteinek megerősítése. A Számvevőszék levélben hívta fel az érintett egyetemeket fenntartó kuratóriumok elnökeinek figyelmét az ellenőrzés megállapításainak jövőbeli hasznosítására, a rendelkezésre álló vagyon pontos számbavételére és megóvására. Fontos hangsúlyoznom, hogy az egyetemek fenntartásával megbízott új alapítványok is kötelesek a rájuk bízott vagyonnal az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint gazdálkodni. Ezt támogatva, a Számvevőszék öntesztet is készített számukra, amelynek célja, hogy a fenntartóváltást követően a fenntartók felelősen, gondos gazdaként bánjanak a rájuk bízott vagyonnal.
A Számvevőszék tavaly folytatta a központi költségvetési szervek vagyongazdálkodásának ellenőrzését, illetve négy jelentős beruházás ellenőrzését is elvégezte; idén tovább folytatjuk ezt nagyobb számban. A jelentős beruházások jellemzően több száz millió, esetenként milliárd forintos megvalósulást jelentenek. Az ellenőrzés itt is a törvényesség, az elszámoltathatóság, az átláthatóság, a célszerűség és eredményesség követelményének teljesülését szolgálja már a beruházás folyamatában is.
Emellett ellenőrzést végeztünk a nemzeti tulajdonú gazdasági társaságok esetében is, amelynek keretében a fizetőképességet veszélyeztető helyzet kialakulásának kockázatát értékeltük. Ez egy új típusú ellenőrzés. Ellenőrzésünkkel a többségi nemzeti tulajdonban lévő gazdasági társaságoknál hívtuk fel a figyelmet a fizetőképességet veszélyeztető helyzetekre, annak érdekében, hogy a vagyonvesztés megelőzhetővé váljon. Értékelésünk eredményeként jelentősen javult a közpénzügyi helyzet azon 356 többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnál, amelyek társadalmi és gazdasági súlyuk, valamint üzemméretük következtében kiemelt szerepet játszanak az emberek mindennapjai életében.
A Számvevőszék tanácsadó tevékenységének eredménye alapján az érintett gazdasági társaságok döntő részénél a tavalyi esztendőben javult az integritástudatos szabályozási környezet alapvető feltételeinek és azok lényeges tartalmának a kialakítása. A Számvevőszék ellenőrzésének és figyelemfelhívásának hatására az állami tulajdonba tartozó gazdasági társaságok integritási helyzete előrelépést mutatott az ellenőrzött társaságoknál. A Számvevőszék 2022-ben folytatja a megkezdett ellenőrzést, amely főként a többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok integritási helyzetének értékelését és fejlesztését helyezi a középpontba.
Tisztelt Országgyűlés! 2021-ben is értékelte a Számvevőszék az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyát megjelenítő 2018-19. évet, 523 önkormányzat volt érintve ebben az ellenőrzésben. A megállapítás lényege, hogy a 2018-19. években biztosított volt az önkormányzatok pénzügyi egyensúlya, a pénzügyi gazdálkodás egyensúlyának fenntartása, az eladósodás rendszerszintű kockázata így nem állt fenn 2018-19-ben az önkormányzati szférában.
(12.40)
Most három funkcionális területről szeretnék röviden szólni. Az egyik a számviteli rend. Az Állami Számvevőszék kiemelt, törvényben rögzített feladata, hogy értékelje az államháztartás számviteli rendjére vonatkozó szabályok betartását. 2021-ben az ellenőrzései során elsősorban a számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatokat, a számlarend meglétét, illetve jogszabályban előírt tartalmi elemeit, a beszerzésekkel kapcsolatos eljárásrendet, valamint a kötelezettségvállalásra és a teljesítés igazolására jogosult személyekről, valamint aláírásmintájukról vezetett nyilvántartások meglétét ellenőrizte. Az ellenőrzések indokoltak voltak ezen a területen, ma is sok helyen hiányosság van.
Másrészt a Számvevőszék az elmúlt évek tapasztalatait hasznosítva tavaly is jelentős szerepet vállalt a teljesítménykultúra, a teljesítményalapú minőségi gazdálkodás és közpénzfelhasználás fejlesztésében, terjesztésében, illetve kereteinek és feltételrendszerének a kialakításában. A témakör vonatkozásában a számvevőszéki impulzusok célja a közpénz és a közvagyon használatában egy új szemléletmód, a teljesítmény-központúság és annak dokumentált megteremtése. Ez az, ami tulajdonképpen a teljesítmény-ellenőrzés alapját képezi. A teljesítmény-ellenőrzések a tudásbővítésen túl egyúttal maguk is elősegítik az eredményesség elvének érvényesülését, evalvációval, átfogó értékeléssel együtt pedig a társadalom tapasztalatait is összegezhetjük, megerősítve ezzel az ellenőrzések társadalmi relevanciáját és hasznosulási képességét.
A Számvevőszék 2021-ben összesen 3938 ellenőrzött szervezetnél értékelte a szervezeti teljesítménymérés alapfeltételeinek a kialakítását. Ezenfelül 15 ellenőrzött szervezetnél a vezetői teljesítményt, 1 ellenőrzött szervezetnél a szervezeti teljesítményt, 2-nél a védőoltási rendszer működését, 21-nél az energiafogyasztási címkézéssel kapcsolatos tevékenységet, 3 szervezetnél pedig a hulladékgazdálkodás eredményességét értékelte.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A Covid-járvány külön feladatot jelentett számunkra, hogy menet közben is elemzéseket végezzünk. Ennek megfelelően és a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve úgynevezett gyors, rapid értékeléseket végeztünk. Összesen 45 elemzést végzett el a Számvevőszék, amely keretében a Költségvetési Tanács számára is több mint tíz elemzés került átadásra, valamint különböző szektorok sajátos körülményeinek a vizsgálata és elemzése zajlott. Itt nem a számvevőszéki adatbekérési és ellenőrzési módszerrel, hanem az elemzés műfajában végezték el kollégáim az értékeléseket. Én ennek a nyilvánosságra hozását engedélyeztem, de magáért a jelentések tartalmáért, ahogy meg is jelöltük, közvetlenül az alkotók feleltek.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Számvevőszék célja, hogy példamutató, mértékadó szervezetként járjon elöl a közszféra intézményei számára. Ennek érdekében saját szervezeti eredményességének, hatékonyságának és hatásosságának folyamatos fejlesztésére törekszik, igazodva az olyan modern kihívásokhoz is, mint például a felgyorsult digitalizáció. A naprakész, releváns, megbízható információkkal alátámasztott döntéseken alapuló szervezeti irányítás biztosításához mind a szervezet belső folyamatainak, mind a szervezet irányítását, tevékenységét és gazdálkodását befolyásoló külső tényezők hatásainak a menedzselésére szükség van. Fontos, hogy olyan módon végezzük el a munkánkat, ami garantálja a Számvevőszék hibamentes működését. Engedjék meg, hogy olyan részre is felhívjam a figyelmet, amit az ÁSZ integritási kultúrájában néhány oldalban jó gyakorlatként tudtunk bemutatni.
Tisztelt Országgyűlés! Záró gondolatként szeretném megköszönni a képviselő hölgyeknek és uraknak, hogy munkájuk során felhasználták az ellenőrzési megállapításainkat, tapasztalatainkat, elemzéseinket, tájékoztatásainkat, sok esetben külön levélben is felhívták a figyelmet egyes jelenségekre, valamint megvitatták a törvényjavaslatokhoz tett ajánlásainkat, és ezzel hozzájárultak az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, vagyis a Számvevőszék munkájának hasznosulásához és eredményességéhez.
Expozém lezárásaként pedig szeretném kifejezni elismerésemet a Számvevőszék munkatársainak, kollégáimnak a szakmailag magas szintű, értékteremtő munkájukért. S engedjék meg, hogy a páholyban helyet foglaló két alelnök asszonyt is külön köszöntsem így a gondolkodás végén, hiszen együtt vettünk részt ebben a munkában az elmúlt évben Holman Magdolna alelnök asszonnyal és Karas Monika alelnök asszonnyal. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, állok rendelkezésre majd a kérdéseik során. (Taps a kormánypártok soraiban.)