SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tisztelt Domokos László Elnök Úr! Alelnök Asszonyok! Tisztelt ÁSZ-munkatársak! Áttanulmányoztuk az Állami Számvevőszék 2021. évi szakmai tevékenységéről, működéséről és gazdálkodásáról az Országgyűlés részére benyújtott beszámolót, ami tartalma alapján sokkal inkább tűnik beszámolónak az elmúlt 12 évben elnök úr betöltött elnökségének időszakáról, tekintettel arra, hogy az elnök úr megbízatása ez év július 5-ével lejár.

A beszámoló első ránézésre egy alapos szakmai anyag látszatát kelti tényleg vizuális élményekkel gazdagon, ami elsősorban a jelentés valóban jól megszerkesztett infografikáinak köszönhető. Ezen a ponton megjegyezni kívánom, hogy el is várható önöktől az ilyen magas szintű és színvonalú vizualizációs összeállítás, ugyanis a weboldalukon közzétett hatályos szerződéslista szerint havonta 34 millió forintot költenek vizuális termékek, szoftverek bérlésére, hálózatépítésre, szupporttevékenységre, és az elmúlt két évben 300 millió forintért szereztek be licenceket és informatikai eszközöket, ami természetesen produkál egy ilyen szemet gyönyörködtető vizuális élményt.

Amennyiben viszont a 130 oldalas dokumentum szöveges részét vizsgáljuk, nehezen lehet a lényeget megérteni. Egyáltalán nem látjuk érvényesülni azt a törekvésüket, hogy az Állami Számvevőszék az ellenőrzések eredményét mindenkor világosan, következetesen és egyértelműen fogalmazza meg.

A beszámoló első ránézésre egy alapos szakmai anyag látszatát kelti, de az Állami Számvevőszék egyik alapfeladata, a korrupciós kockázatot jelentő területek értékelése, valamint az integritásprojekt működtetése kevésbé látható benne. Ehhez a törvényi felhatalmazást az Alaptörvény 39. cikke fogalmazza meg, amely szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. Az integritásirányítási rendszert a kormány az 50/2013-as kormányrendelettel 2013 februárjában vezette be, amely a korrupció megelőzését elméleti síkon szolgálja, és itt a lényeg: elméleti síkon.

És miért mondom ezt? Azért, mert a kormányzati portál szerint az integritáselmélet lényege az, hogy az egyén és a szervezet integritása szoros kölcsönhatásban van egymással; ha az egyén nem azonosul a szervezet értékrendjével, elvárásaival, akkor viszont a szervezet működésének a hatékonysága is csorbulhat. A korrupció megelőzésére a gyakorlatban mindössze annyi történt, hogy a közigazgatási szervekhez integritás-tanácsadókat neveztek ki, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2013 februárjától integritás-tanácsadó szakirányú továbbképzés indult. Információnk alapján azonban a közigazgatási szervek integritás-tanácsadójának olyan személyt neveznek ki, aki az adott szerv érdemi tevékenységéhez nem képes hozzájárulni, de mondjuk, az integritáselméletről különböző fórumokon nagyszerűen képes beszélni. Az integritás-tanácsadók tehát a korrupciót érdemben nem képesek megakadályozni, mint ahogy a Pénzügyminisztériumban nemrég kirobbant EU-s pályázati csalás is mutatja.

De nézzük, mit tesznek önök a korrupció megelőzése és megállítása érdekében! Elnök úr az elnökségének egyik legnagyobb vívmányaként hangsúlyozza, hogy az elmúlt 12 évben a jelentések számának csökkenése ellenére az ellenőrzött szervezetek száma közel 20-szorosára nőtt, és az Állami Számvevőszék 2021-ben 10 544 szervezet ellenőrzését zárta le. Mindez annak köszönhető, hogy az elmúlt évek igen drága technológiai  amit már említettem  és digitális fejlesztései lehetővé tették, hogy akár több ellenőrzés fusson egy időben, ami állításuk szerint nem ment a minőség, a munka rovására.

De valóban így vane ez? A beszámoló szerint az új módszertan lényege, hogy a több ezer ellenőrzöttet azonos program és azonos kritériumok szerint, digitális alapon vizsgálják, amit a mi olvasatunkban akkor képesek végrehajtani, ha az ellenőrzési szempontokat leegyszerűsítik arra a szintre, hogy egy önkormányzatot, egy központi költségvetési szervet, egy állami tulajdonú gazdasági társaságot, egy költségvetési támogatásban részesülő magántulajdonú gazdasági társaságot vagy civil szervezetet ugyanazon feltételrendszer alapján lehessen ellenőrizni.

(13.50)

De melyek ezek az ellenőrzési szempontok? Az Állami Számvevőszék jelentése alapján vizsgálja az adott szerv alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát, számlarendjét, számviteli politikáját és az ennek keretében elkészítendő szabályzatokat, úgymint leltározási és leltárkészítési, pénzkezelési, értékelési és önköltségszámítási szabályzat; a gazdálkodási szervezet ügyrendjét; a gépjárművek igénybevételéről és használati rendjéről szóló szabályzat meglétét és szabályszerű aláírását; az éves számviteli vagy költségvetési beszámoló meglétét és szabályszerű aláírását; könyvviteli és kötelezettségvállalási szerződési nyilvántartások naprakész vezetését, a leltározás mint nemzeti vagyonról szóló nyilvántartás készítését; a kockázatelemzéssel kiválasztott szerződéseknél azt, hogy az arra jogosult írtae alá vagy ellenjegyezte azokat; a számláknál pedig, hogy az arra jogosult igazoltae a teljesítést, illetve engedélyeztee a kifizetésüket.

Ezeket azért is soroltam fel, de egyébként az előző hozzászólásokban is hallottuk ezeket, az ÁSZ-ellenőrzés lényege tehát, hogy az ellenőrzött szerv rendelkezike a felsorolt szabályzatokkal, vezetike a nyilvántartásokat, betartjáke a bizonylati rendet. Ebben látják a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvének érvényesülését. A korrupció feltárására már nem fókuszálnak. Tehát ez egy bizonyos egysíkú gondolkodás, ugyanis azt ellenőrzik, hogy tényleg alá vane írva, ha nincs aláírva, akkor képesek visszadobni, hiánypótlásra nem adnak lehetőséget, de erre azért majd kitérek.

A teljesség igénye nélkül: az Állami Számvevőszék nem ellenőrzi az ellenőrzött szerv vezető testületének vagy első számú vezetőjének döntéseit. És itt jön már ki az a lényeg, hogy itt már nem egyszerű számviteli ellenőrzés van, hanem mondjuk, itt már lehet mélységében a korrupció irányába elfordulni, azokat sorolnám most föl, hogy esetleg miket lehetne még ott ellenőrizni, vagy gondolkodni, úgymond a gondolkodásmódot egy kicsit megváltoztatni.

Például a vezetők ítélteke meg maguknak nagyobb összegű személyi juttatásokat; kötötteke az érdekeltségükbe tartozó gazdasági társasággal szerződéseket; kiszervezteke gazdasági társaságba olyan tevékenységet, amit az adott szerv valamely szervezeti egységének kellett volna, mondjuk, ellátnia; a magas összegű végkielégítéssel távozó munkavállalót visszafoglalkoztattáke az érdekeltségükbe tartozó gazdasági társaságokon keresztül; a megkötött szerződés alapján a számlák mögött vane valós teljesítés; a szerződéses ár nincse túlárazva; a hivatali gépjárműveket ki, mikor és milyen céllal használja; a hivatali utak tényleg az adott szerv tevékenységét szolgálták-e; a költségvetési támogatással elérni kívánt cél megvalósult-e; volte párhuzamos finanszírozás vagy túltámogatás. Ha ilyeneket ellenőriznek, nyilván akkor már feltételezhetjük, hogy egy kicsit a korrupció irányába esetleg kandikálnak, hogy akkor esetleg történhetette ilyesmi.

Elnök úr mentségére legyen szólva, hogy már az elnöki előszóban leszögezi, olvasható is: az Állami Számvevőszék nem az eseti visszaéléseket tárja fel, hanem rendszerszinten, támogató jelleggel végzi értékeléseit. Tehát az olvasó ne is keresse a beszámolóban a konkrét korrupciós ügyeket.

A beszámoló alapján kiemelendő, hogy míg büszkék arra, hogy 2021-ben a 3197 helyi önkormányzatot 100 százalék lefedettséggel vizsgálták, addig a több mint nyolcezer állami beruházás közül mindössze négyet sikerült ellenőrizniük. Ezt megismétlem még egyszer. Tehát míg az önkormányzatokat 100 százalék lefedettséggel ellenőrizték, addig a több mint nyolcezer állami beruházás  pedig ott aztán van közpénz bőven  közül mindösszesen négyet sikerült ellenőrizniük, annak is az előkészítő szakaszát, vagyis azt, hogy az arra jogosult írtae alá a szerződést. Hát, ez nem komoly! Ebben az esetben nem tértek ki arra, hogy a lefolytatott közbeszerzési eljárás során a becsült érték meghatározása megfelelően történte, illetve a vesztes ajánlattevő nem térte vissza a beruházás egyik alvállalkozójaként.

A Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesületének 2019. november 10-én megtartott konferenciáján elhangzottak alapján elnök úr elnöksége másik vívmányának azt tartja, hogy a papírmentes és ezáltal közpénzkímélő adatszolgáltatás megvalósítása érdekében az ÁSZ elektronikus adatszolgáltatási rendszert hozott létre. Az így bekért dokumentumok alapján kerül sor az ellenőrzési megállapítások megtételére. A cél az, hogy az ellenőr és az ellenőrzött között minél kevesebb személyes kapcsolattartásra kerüljön sor. Rendkívüli tévút ez a gondolkodásmód, az, hogy az ellenőrzött és az ellenőrző személy még véletlenül se találkozzon egymással, véletlenül se kommunikáljon egymással. Meggyőződésem, hogy ennek a leépítése teljesen rossz gondolkodásmód, és ezt nem is tartom egyáltalán helyesnek.

Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvényben is, az ÁSZ-törvény alapján az ellenőrzött szervnek az adatbekérő levéltől számított öt napon belül szükséges az adatszolgáltatást teljesítenie. Ezalatt az ellenőrzött szervek elmondásuk szerint nem tudják az Állami Számvevőszékkel a kapcsolatot felvenni  ugye, leépítjük a kapcsolatot egymással, a kontaktot , nem tudnak az adatkéréssel kapcsolatban kérdezni, pedig a költségvetési támogatásban részesülő kisebb civil szervezetek, illetve gazdasági társaságok az adatbekérő levél alapján sokszor nem tudják, hogy mely dokumentumokat kellene feltölteni, mit hogyan kell csinálni, illetve milyen érvényességi, hitelességi kritériumoknak kellene megfelelni. Ezért fordulhat elő, hogy az ÁSZ-ellenőrzés során az ellenőrzött szerv segítése külön szolgáltatássá nőtte ki magát. Például a honlapja szerint dr. Batka Brigitta jogászhoz lehet ilyen esetben fordulni.

Tehát az is nonszensz, hogy van egy ellenőrző ügyintéző, és van az ellenőrzött személy, és ha az ellenőrzött személy nem ért valamit, akkor nem lehet kommunikálni az őt ellenőrző ügyintézővel, hanem keressen egy jogászt, azon keresztül majd kommunikálunk.

A beszámoló hangsúlyozza, hogy az Állami Számvevőszék célja nem a hibakeresés vagy az elmarasztalás, hanem a jó irányba terelés. Ennek érvényesülését könnyen ellenőrizhetjük. Mi meg is tettük, a nyilvánosan elérhető ÁSZ-jelentésekkel kapcsolatban felmerült észrevételek és az arra adott hivatalos válaszok között szemezgettünk egy kicsit. Két példát meg fogok említeni.

Például az Állami Számvevőszék a szociális, humán szolgáltatást nyújtó intézmények, szolgáltatók államháztartáson kívüli fenntartói központi költségvetésből kapott támogatásai felhasználásának ellenőrzése során a Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért elnevezésű civil szervezet esetében megállapította, hogy 2019. évben nem rendelkezett számviteli beszámolóval. Valójában az történt, hogy a civil szervezet elkészítette és be is adta a bíróságra a beszámolót, csak azt a szervezet képviselője nem írta alá, melynek alapján az Állami Számvevőszék azt a megállapítást tette, hogy a beszámoló nem készült el. Hát, ezzel a gondolkodásmóddal és megközelítési móddal minden érvényesül, csak az a cél nem, hogy nem a hibakeresés és az elmarasztalás lenne a cél.

De mondok egy másik példát. A nem hitéleti célra kapott költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek utóellenőrzése során a Magyarországi Metodista Egyház vonatkozásában megállapítást nyert, hogy a számlarendje nem tartalmazta a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet. A szervezet az észrevételében jelezte, hogy a bizonylati rendet értelmezési probléma miatt nem csatolták, de az észrevétellel egyidejűleg ezt a hiányosságot pótolták. Az Állami Számvevőszék a szabályzatot utólag nem fogadta el arra hivatkozással, hogy azt az eredeti határidőre megküldött teljességi és hitelességi nyilatkozat nem tartalmazta. Akkor kérdezem még egyszer: az a cél megvalósule, hogy a hibakeresés vagy az elmarasztalás vagy a jó irányba terelés definiálhatóe ezekben az esetekben is?

A felsorolt példákból is látható, hogy az Állami Számvevőszék, ha az ellenőrzött szervekről van szó, meglehetősen rugalmatlan.

De mi a helyzet a saját szervezetét érintően? Az mindenesetre sokatmondó, hogy amíg a beszámolóban az Állami Számvevőszék a szakmai tevékenységét és működését 123 oldalon részletezi, addig a gazdálkodásáról mindösszesen egy oldal szól.

Az ÁSZ-törvénybe iktatott garanciális szabály, ami egyébként nagyon jó: minden évben többet kell hogy kapjanak. Ilyen garanciát sokan szeretnének maguknak... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Hát, köszönöm szépen, lejárt az időm. Akkor köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk és a Momentum soraiból.)

(14.00)