DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Úgy látom, hogy a 12. beszámoló sem okozott nagy meglepetést számomra, hiszen ha megnézzük, a 12 év alatt nagyon sok mindenről írtunk évről évre, és az évek között lényeges eltérő hangsúlyok…  az önök által javasolt különböző módosításokat, figyelemfelhívásokat, hogy mit ellenőrzünk, hogyan ellenőrzünk, megpróbáltuk lekövetni. Az elégedettség minimumát sem kapták meg kollégáim az elvégzett munka kapcsán, pedig itt valóban többen elmondták, hogy mennyire jó számvevőnek lenni, de talán mennyire nehéz is számvevőnek is. Aztán ki-ki a hangulata szerint értékelte ezt, hogy bizony ennek a 490 embernek semmilyen más munkavállalási lehetősége nincs, csak az, hogy a Számvevőszéken elvégezze a szakmai munkáját.

A törvény világosan elkülöníti ezt  és jó néhány kérdésben láthatóan a törvényt vitatták, ezért kénytelen vagyok erre hivatkozni , és a törvényt az Országgyűlés fogadja el, nem pedig az ÁSZ elnöke. És nyilván az ÁSZ elnöke a törvénynek megfelelően szeretné a jövőben is végezni a munkáját; a múltban is ezt tette, a törvényeknek megfelelően.

Így például én úgy gondolom, méltatlan volt az utolsó hozzászólás, amelyben azt mondta, hogy egy oldal a pénzügyi beszámoló. Bocsánat, az Országgyűlés elnöke által kijelölt független könyvvizsgáló öt oldalban írta le, itt van a melléklete, hogy mit állapított meg; nem azt, amit én mondok beszámolóként, hanem ő mint független szakember. Akkor ez alapján megkérdőjelezni, hogy az ÁSZ elnökének nem hiteles a beszámolója, mert nem írt még többet erről…

Vagy a másik, aki azt mondja, hogy a jelentéseknek miért nem foglaljuk össze a tartalmát egyenként. Hát, bocsánat, ez évente több mint száz ellenőrzés. Az előző tíz évben ötvenes átlaga volt az ellenőrzésszámnak, amit az ÁSZ végrehajtott, mi most itt évről évre  most már vagy hat éve   száz fölötti darabszámú jelentést adunk ki, és pont ezért, úgy gondolom, hogy nem a jelentések számát kell egyébként vizsgálni, hanem az ellenőrzöttek számát, mert hiszen  az előzőleg felszólaló képviselő kollégának mondom  hosszú évekig azt kellett hallgatnunk, hogy miért nem ellenőrizzük az önkormányzatokat  most amit ön persze úgy mellékesen elmondott , a 8 ezer beruházást és emellett az intézményeket. Tavaly a kollégáim végre 4 ezer önkormányzati intézményt, 4 ezer önkormányzati hivatalt és önkormányzat működését, emellett állami vállalatok százait, központi költségvetési intézmények százait ellenőrizték; ez darabszámban kevesebb egyébként, arányaiban 1:20, 1:10 a központi szervek intézményeinek a száma és az önkormányzatok intézményeinek és gazdasági társaságainak a száma.

Tehát nyilvánvaló, hogy egy óriási kihívás volt az előző két évben, amikor, ne feledjük, pandémia volt. Nem is értem, hogy számonkérik az ÁSZ-on, hogy miért nem ment be a pandémia kellős közepén a pénzügyi osztályokra, és ott miért nem kezdte el a papírokat átnyálazni, miközben egyébként mindenki félt a fertőzéstől. Kijárási tilalom volt ebben az időszakban, nemhogy bemenjünk oda! Hát persze, hogy védtük mind az ellenőrzöttek személyiségi és egészséghez való jogát, mind pedig a saját kollégáinkét is. És én úgy gondolom, hogy ez nagy eredmény, és országgyűlési határozat is alátámasztja, nem csak az ÁSZ-elnök a saját szakállára döntött úgy, hogy papírmentesen működik a Számvevőszék.

Igen, ez több száz millió forintnyi beruházásba meg folyó működési kiadásba kerül, hiszen ezek az eszközök, gépek…  ha ön a gyerekének vesz egy telefont, azt sem ingyen adják. Ha bemegy a frakciója egy számítógép-hálózatot megvenni megfelelő kiberbiztonsági háttérrel, annak bizony havonta vagy negyedévente különböző járulékos költségei vannak. A Számvevőszéknél közel 490 embernek valóban ugyanezeket a feltételeket kell megvalósítani, de még biztonságosabban, hiszen adatvédelem is létezik, és talán hallottak a képviselő urak a kibertámadások világáról meg az adatlopások világáról.

Én úgy gondolom, egy felelős vezető egy állami szervnél és egy magánszervezetnél, nemcsak Magyarországon, hanem Magyarországon kívül is felelősen próbálja védeni az adatokat, és amennyiben át kellett térni, merthogy nem volt kérdés ebből a szempontból az elmúlt két évben, hogy a pandémia keretében a Számvevőszék egyáltalán el tudja végezni a munkáját, és erről tényleg eredményes beszámolót tudunk benyújtani…  akkor azt számonkérni most a nyuszikától, hogy most meg miért nem jártatok kint a helyszínen?

(14.10)

Múltkor meg az volt a kérdés, hogy de miért nem voltatok még a másik huszonötezer helyen ellenőrizni, miért csak ötszáz helyre mentek. Engedjék meg, képviselőtársaim… (Sebián-Petrovszki László: Elszóltad magad!) Azok is voltak valamikor, kedves képviselők, de egyébként talán társak is. Vagy lehet, hogy ellenségek? Én társként próbálom megszólítani önöket. Tehát úgy gondoltam, hogy picit több belátást adnak annak az ötszáz embernek, aki az elmúlt évben elvégezte a munkát. Mert azzal, hogy velem nem elégedettek, mondom, hozzá vagyok szokva, de azért a törvényt hadd idézzem. A számvevők a bizonyítékokat vizsgálják, nem pedig az ellenőrzöttek véleményét gyűjtik össze, nem beszélgetni mennek ki, hanem bizonyítékalapú ellenőrzést kell végrehajtaniuk.

Elnézést, képviselő urak, többen is számonkérték, hogy miért nem konkrét korrupciós ügyekkel van tele a jelentésünk. Nem tudom, az alkotmányjogban mennyire jártasak, de a Számvevőszék nem hatósági ellenőrző szerv. Valaki ennek is nevezett bennünket. Hivatal vagyunk, olyan hivatal, amely auditál, nem határozatot hoz. Amikor azt kérdezik, hogy miért nem lehet bírósághoz fordulni az ÁSZ-szal szemben, a válasz az, hogy azért, mert az ÁSZ nem hoz határozatot, így nincs a magyar igazságügyi rendszerben helye, nem az igazságügyi rendszeren belül helyezkedik el a Számvevőszék, hanem az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Évről évre egyre több feladatot kapunk, újabb és újabb feladatokat, emiatt  hogy mondjam  mi úgy gondoljuk, hogy a munkánkkal elégedett az Országgyűlés. A Nemzeti Bank alapítványainak önök által követelt ellenőrzésétől kezdve a gazdasági társaságok ellenőrzéséig. Talán van, aki nem emlékszik rá, de a gazdasági társaságokat nem ellenőrizhette 2010-ig a Számvevőszék. ’11-es jogszabály-módosítás tette lehetővé, hogy az önkormányzatok mintegy kétezer többségi tulajdonú gazdasági társaságát ellenőrizze.

Sorolhatnám tovább a darabszámot, hogy több mint tízezerrel nőtt 12 év alatt az ellenőrzendők száma, és nem érte utol magát az ÁSZ azzal a technológiával, amit most önök visszasírnak, hogy telefonálgassanak, beszélgessenek s a többi. Utána meg persze, nem is értem, mire alapozva mondják azt, hogy eltérő véleményeket adunk ki. Éppen ez a lényege, hogy nem lehet személyesen találkozni, hogy dokumentáltan levelet kell írni. Ha valakinek problémája van az öt nappal, a technikai részletekkel, akkor arra… Én utánanéztem többször, mert, higgyék el, én is kapom bőven a leveleket, és el is olvasom azokat, amikor azt kérik, hogy a kollégáim adjanak magyarázatot arra, hogy miért vannak ezek a problémák, a legtöbb esetben az derül ki, hogy el sem olvassák azokat a leveleket, amelyeket írunk, vagy az első oldalt elolvassák, de a végéig nem jutnak el.

Én meg is értem az ellenőrzötteket bizonyos szempontból. Gondolják el, hogy a közel 26 ezer ellenőrzendő szervezetből közel 22 ezret huszon évekig nem ellenőrizte senki. Nem találkoztak az ÁSZ-szal, nem találkoztak az ÁSZ leveleivel. Persze, hogy ez egy külön feladat, ráadásul mi az önök törvényeit védve keressük meg őket, hogy hogyan hajtották végre. Le lehet becsülni, hogy miért kell a számviteli törvény szerinti különböző szabályzatokat csinálni, lehetne más módszerrel is, erre az ÁSZ javaslatot is tett és tesz. Lehetne más módszerrel is számviteli szabályozást kialakítani például a közpénzügyekben, de akkor az szűkítené az egyes szervezetek szabadságfokát az egyedi igényeikhez. Lehetne négyféle-hatféle típusú számviteli rend, és abból ki kell választani, hogy melyik az övé, mint az adóhivatalnál, és azt a szoftvert kell használni, akkor nem kell szabályzatokat írni. De nem ezt választotta harminc-egynéhány év alatt Magyarország Országgyűlése, nem ilyen a számviteli törvény.

Már bocsánat, erről számolunk be! Most ezt hiányosságként felhozni? Ha valakinek nincs például leltározásról szabályzata, akkor nem lehet hiteles az a beszámolót alátámasztó leltár, amely a beszámolóban levő mérlegtételeket alá kell hogy támassza. Már bocsánat, de külön a DK volt pártigazgatójának mondom: ön ellenőrzött volt, így kimondottan összeférhetetlen hozzászólni meggyőződésem szerint (Sebián-Petrovszki László: Ugyan, ugyan, mondod ezt volt fideszes képviselőként!), a saját bűneit, hibáit itt most felhozza szemben velem, aki egyébként nem tettem olyan megállapításokat. Saját nevében felszólal, miközben egyébként éveken át a DK-ban  nem csak abban az egy esetben, és nem a székházában volt ez, hanem egyik telephelyén, de most nem mennék bele a részletekbe, hiszen a bíróság szerintem ebben világosan döntött  nem akartak megfelelni a jogszabálynak. (Sebián-Petrovszki László: Nem igaz!) Én nem követelhetem meg önöktől, hogy legyen, de akkor meg nézzenek szembe azzal a helyzettel, hogy ha valaki végigolvassa a DK éves beszámolóit, amit ön is jegyzett vagy nem jegyzett, de felelős volt a pénzköltésért, azt kellett megállapítanunk, hogy az nem törvényes. (Sebián-Petrovszki László: Nem igaz, az a helyzet!) Azt gondolom, hogy nem a parlamentben kell megvitatni egy konkrét ellenőrzöttel kapcsolatos kérdést akkor (Sebián-Petrovszki László: Te hoztad fel!), amikor a számvevő a bizonyítékokat értékelte, az ellenőrzés-vezető pedig megtette a megállapításokat.

Az ÁSZ elnöke ilyen értelemben ezt objektíven kívül kezeli. (Sebián-Petrovszki László: Óh, persze!) Ja, lehet, ha ön lenne az ÁSZ elnöke, beleszólna ebbe, de én nem szólok bele, hogy egy ellenőrzés-vezető, amire a törvény megteremti a lehetőségét, önállóan döntsön és önállóan alakítsa ki a megállapítását. Még azt sem mondom… (Pillanatnyi szünetet tart.) Pontosítok. Én megértem, ha védekezni kíván, hiszen el kell számolni a tagsággal, el kell számolni a szervezetekkel. Mi láttuk, hogy pártok  most olyanokat mondok, amelyek már nincsenek itt  milyen tragikus környezettel számoltak el, amikor megszűnt a parlamenti létük. Kisgazdapárt, MDF (Dr. Kovács Zoltán: SZDSZ!), SZDSZ. Elég csúfos. Én nem kívánom önöknek, hogy ezt az utat járják be.

Azt gondolom, hogy igazából tényleg támogató jelleggel állunk hozzá minden esetben a pártok ellenőrzéséhez. Külön az igazgatók egyébként partnerek is voltak, akik eljöttek, és tájékoztattuk őket. Most ehhez képest ezt a mérhetetlen gyűlöletet és dühöt én nem is értem. (Sebián-Petrovszki László: Ugyan, ugyan!) Mi ténylegesen támogatólag állunk hozzá, ahogy az Országgyűlés felkéri az ÁSZ-t, még a pártoknak is, a kampányban is, az önök pártjának elszámolásában is segítséget nyújtottunk. Ennek ellenére ez a viszonválasz. Mégis azt gondolom, hogy az optimizmusom, a jó szándékom továbbra sem változott, tehát tudomásul veszem, hogy van, akinél nem vonzó az, ha az ÁSZ tükröt állít az ő gazdálkodása tekintetében.

Egyetlenegy dologra kell még reagálnom, azt hiszem, csak két percem van már. (Az elnök jelzésére:) Akkor még lesz. Elmondom ezt a dolgot, ez fontos, mert kérték, hogy aktuális ügyekben is adjak tájékoztatást. Nagyon sok elhangzott ügy kapcsán megköszönöm az észrevételeket, de nem ’21-ről szóltak, ahogy Vejkey Imre is elmondta. Sok más évről volt szó, ’18-ról, ’19-ről, ’20-ról, ’11-ről, ’22-ről, sőt ’23-ról is kérdeztek, ha jól értettem. Azért elég méltatlan dolog azt mondani, hogy az ÁSZ ’23-as költségvetéssel kapcsolatos álláspontjával nem értenek egyet. Az ÁSZ-nak nincs ilyen álláspontja. Még holnap fogjuk tárgyalni  képzeljék!  a belső minőségbiztosítási értekezleten. Én még nem olvastam, lehet, hogy önök igen, és még biztosan nem írtam alá sem, pedig az aláírás nemcsak technikai feltétel, hanem felelősség is. Ugye? Mert mondták, hogy de minek kell aláírni valamilyen dokumentumot. Hát, mert az igazolja, hogy pont azt a dokumentumot látta, a törvényeknek megfelelően fogadták el, és hitelesíti. Ez egy hitelesítés.

Tehát az ÁSZ-nak nincs a ’23-as költségvetéssel kapcsolatos hiteles véleménye, mert még meg sem írtuk. Majd péntekre be fogjuk hozni, és önök számára biztosítani fogjuk, hogy jövő héten folyjon le a ’23-as év költségvetési vitája. Elnézést, azt hiszem, az a képviselő most pont nincs itt, aki ezt kifogásolta, vagy kettő ilyen képviselő is volt, hogy mi az ÁSZ véleménye. De olyan véleménnyel nagyon nehéz vitatkoznom, ami nincs is. Higgyék el, a képviselőségemmel együtt 24 éves tapasztalatom van ebben a házban, ezért mondtam, hogy nagyon nagy türelemmel veszem, hogy mi hangzik el. Tudom, hogy mi minden hangzott már itt el, meg annak ellenkezője is, de azt kérem tényleg, hogy gondolják újra, a Számvevőszék beszámolóját miért nem támogatják.

(14.20)

Én úgy gondolom, hogy jó dolgokról tudtunk beszámolni például az integritással kapcsolatban. Két ellentétes vélemény is elhangzott, s nyilvánvalóan ezt is tudomásul kell vennem. Az egyik szerint vegzáltuk a különböző szervezeteket, önkormányzatokat akkor, amikor a pandémia volt, a másik szerint meg semmit nem csináltunk integritásügyben. Azt gondolom, hogy az előző két évben  de ezen belül maradok én is 2021-nél  minden idők legszélesebb körű értékelését, számonkérését, vizsgálódását végezte el az ÁSZ, és adott róla minden vezetőnek visszajelzést abban a bizonyos elnöki figyelemfelhívó levélben, mert 2011 óta csak az elnöknek van ilyen jogköre. Ez nagyon hatékonyan működött, és nagyon pozitívan fogadták azok, akiknek ilyeneket írtunk.

S természetesen nagyon fontos volt, hogy ezekben a jelentésekben nemcsak az jelent meg, hogy mit találtunk a múltban  persze volt a hibakereső és kérdezték, hogy mit jelent az , hanem a megállapításokat, a hibákat összegyűjtöttük, és levélben elküldtük a vezetőnek. S ha ő utána intézkedett, javított, mi ezzel együtt újraszerkesztettük a jelentést, beleépítettük a reakciókat, s együttesen adtuk ki az értékelést, nem letagadva, hogy mi volt az ellenőrzés előtti állapot, és mi volt a figyelemfelhívás utáni állapot. Ha figyelték, ennek az együttes értékelése alapján ellenzéki és kormányoldalon, független szereplőknél, civileknél vagy az önkormányzatoknál jelentősen javult az integritás helyzete. Jelentős erőfeszítéseket tettek tudás hiányában, technikai nehézségek hiányában, a törvények félreértéséből adódóan, s egy polgármester akár a saját testületével vagy a jegyzőjével szemben megerősödött és határozottabban tudott lépni. Vagy például vállalatvezetők kaptak egy nagyon erős támogatást ahhoz, hogy a tulajdonosoknál azokat a döntéseket elérjék, amelyekre szükség van, vagy egy rendszerszintű kontrollrendszer kiépítésére ahhoz, hogy valóban fellépjenek. S messzemenően egyetértek abban, hogy nem elég egy-egy szakértő, tehát nem az integritási szakértő a megoldás. Az egy ’11-es, ’12-es megoldás volt, de akkor az „integritás” szó még nem volt közismert a 26 ezer szervezetnél; egy részének nem is volt kötelező.

Mi a kormány intézkedéseit is elismerjük, hiszen a kormányzat hosszas levelezés, egyeztetés után a gazdasági társaságok széles körét kötelezte arra, hogy fölépítsék a COSO-modell szerinti, Európai Unió által megfogalmazott integritási kontrollokat. S mi rögtön az első évben már mentünk azért, hogy elősegítsük ezt, hogy ne várjanak még öt évet, s ne történjen meg az, ami 2004 után történt a magyar önkormányzati és intézményi szférában, hogy ’11-ig ki se épült az a jogszabályi háttér, ami alapján a korrupció elleni fellépés rendszerszintű jogszabályi feltételei fennálltak volna. Azt gondolom, hogy ehhez képest messze előrébb jutottunk. Ez nyilván mindig kihívást okoz, mindig újabb és újabb vezetési kockázatok, esetek merülnek föl, amelyekben lépni kell, amiket csiszolgatni kell.

Mi is azt látjuk, hogy egyik évről a másikra is lehet jobbnak lenni. Ami három éve még rosszul működött, azt innen nézve lehet nagyon kritikusan nézni, de mi azt nézzük  ezért volt fontos a koncepcióváltás, ami éppen tavaly fogalmazódott meg, s ahogy egy képviselő mondta a vitában, hogy erre országgyűlési határozat született , hogy több támogatást, tanácsadást adjunk. Erre egy nagyon erőteljes lépéssorozatot építettünk fel a pandémia idején online rendszerben, ami persze nem olyan olcsó, mintha termet bérelnénk. Bár jelzem, hogy akinek utaznia kellene, annak meg pont nem olcsó az, hogy beutazzon, mondjuk, az ÁSZ épületéhez vagy bármilyen terembe. Ahogy szokták mondani, ingyenelőadás nincs, valamilyen költségháttere van. De azt, hogy egy ilyen nehéz vezetési, pandémiás irányítási helyzetben ennyi együttműködő vezető tanulni akart, én pozitívumként kezeltem. Persze, biztos ki lehet olvasni negatív dolgokat is a magyar gazdaság, a magyar közpénzköltés helyzetéről, és sajnos erről is kell írnunk; az egyes jelentések ma is nyilvánosak és azokban ezt láthatják.

De azért összességében  azt mondták, hogy nem foglaltam össze , ahogy mondtam a legelején, javult a közpénzügyi helyzet Magyarországon. Felléptek az intézményvezetők, az önkormányzati vezetők, az állami vezetők a rendszerszintű kockázatokkal szemben. Kiépítették ezt a rendszert. Akinél meg nem volt ilyen, annak felhívtuk a figyelmét, hogy ösztönözzük, annak javaslatot teszünk, megállapítást teszünk, figyelemfelhívó levelet írunk, utóellenőrizzük, ahogy az elhangzott. De ez egy sem bírósági fenyegetés, egy sem hatósági behajtás. Ezek mind-mind segítő, javító eszközök.

Még egyszer mondom, az ÁSZ a mandátumánál fogva nem hatóság, mi nem játszunk hatóságot. Egyébként megtörtént ilyen is az előző időszakban. Sőt, korábban még a jelentések mellékletében is mindig felírtuk és elküldtük a hatóságokhoz. De a hatóság helyett mi nem tudunk nyomozni, mi csak a gyanút vetjük fel. S attól, hogy mi a gyanút felvetjük, egy hatóság nyugodtan dönthet úgy, hogy ez nem állja ki a nyomozati feltételeket; szabálytalanság, de nem bűncselekmény, nem szándékos bűncselekmény. Ha pedig nem szándékos, akkor nincs büntetőjogi eljárás. Pont ebben a résben van az ÁSZ, amely a közpénzügyi szabálytalanságokat próbálja vizsgálni, ellenőrizni. S talán egyetlen szervként végezzük ezt. Bár a NAV is végezhetné, de ő az adókeresés, az adóhiány-keresés szemszögét helyezi előtérbe. Az ÁSZ nem ezt teszi.

A civilekkel kapcsolatban kell hogy szóljak. Nem egyszerű törvényt kaptunk. Még egyszer mondom, nagy megtiszteltetés, hogy az ÁSZ egy újabb, több ezres…  összességében megnézettem, csak az Államkincstár tavaly 10 ezer civil szervezetnek biztosított állami támogatást. Tehát ez egy nagyon nagy kör. S persze vannak olyanok, ahol nem az Államkincstártól, hanem önkormányzattól, önkormányzati vállalattól vagy egyéb más helyről is kaphattak. Tehát ez egy nagyon kiterjedt kör. S persze vannak olyanok, mint a 173 párt, amelyek közül 170-nek eszébe sem jutott, hogy induljon a választásokon, a nemzetközi megfigyelők mégis azt kérték, hogy ellenőrizze le őket az ÁSZ. Ezért el is végeztük ezt. Persze tudom, hogy önök nyilvánosan azt az álláspontot hangoztatták, hogy Magyarországon semmit nem fogadtunk meg az EBESZ ajánlásaiból, de az ÁSZ megfogadta. Én értem, hogy ezt így egyszerűbb elmondani, de legalább itt a vitában el lehetne mondani, hogy az ÁSZ legalább meghallgatta. S négy év után, amikor annyi baj volt a kamupártozással, amely kapcsán nyolc feljelentést tettünk, vagy kilencet, a kollégáim majd összeszámolják, tehát jó néhányat, mi preventív módon azt mondtuk, hogy a legkritikusabbaknál, azoknál a pártoknál, amelyek majd a választásokon indulnak, legyenek meg a feltételek, ha mégis közpénzhez jutnak. Úgy gondolom, hogy ezzel senkinek nincs vitája.

Akkor mi a baj a más civil szervezetekkel, a sportszervezetekkel, az oktatási vagy szociális szervezetekkel? Ráadásul ők normatívát is kapnak. Ők ugyanolyan pénzügyi feltételeket kapnak, mint az állami vagy önkormányzati intézmények. Vagy önök szerint az egyháziakat kell ellenőrizni, a nem egyháziakat meg nem? Vagy fordítva? Mi tényleg egyenlő mércével próbáltunk ezekben a kérdésekben lépni. Évi 500 milliárd forint a normatíva, amit államháztartáson kívüli szervezetek használnak fel közfeladat ellátása ügyében.

Tehát a törvényt áttekintve: három lépésre bontottuk, hogy álljunk hozzá, és erről szeretnék most híradást adni. Először is, első lépésben önteszteket, képzést hirdettünk ezen szervezetek számára még 2021 végén. A törvény valamikor 2021-ben lett elfogadva, félév táján vagy ősszel, s ’21 végére már megszerveztük azt, hogy ezeket a szervezeteket egyáltalán megtaláljuk és megszólítsuk őket. Nagy sportegyesületi köröket és nagyobb szövetségeket is megtaláltunk, akik segítették, hogy hogy érjük el ezt a kört, hiszen nem olyan könnyű a nyilvántartásukat megtalálni. S amikor ezen túl voltunk, 2022-ben, az elmúlt hetekben  amit önök idéznek  már egy előkészítő fázisban tart a Számvevőszék. Az ÁSZ arra próbálja rávezetni a szervezetek vezetőit, hogy tekintsék át a már meglévő dokumentumokat, amiket a képviselő úr is elmondott. Mi egyébként ennél kevesebbet kértünk, csak hat darabot, amelyek NAV-ellenőrzéssel vagy bármilyen tagsággal vannak kapcsolatban. Például ha valaki szeretné tisztán látni, hogy egy sportegyesületben a gyermekét hogyan finanszírozzák, vagy ha egy idősek otthonának, ahol a rokona van, a működését szeretné látni, akkor ennél többre van szükség.

(14.30)

Ezek számára…  azokat megszólítottuk, hogy ezek a dokumentumok lesznek, amelyeket az első lépésben ebben az évben az ÁSZ szeretne tisztázni, és ehhez a hetedik dokumentum lesz majd a ’21. május 31-én kibocsátott pénzügyi beszámoló, amelyet a számviteli törvény szerint a tagsággal jóvá kell hagyni, az egyesülettel vagy az alapítvány kuratóriumával, és alá kell írnia, és megismerhetővé kell tennie, és ebből kellene látnunk. Igen ám, de ezt a dokumentumot sehova nem kell elhelyezni, hanem valóban az OBH-nak a honlapjára kell föltenni, de oda egy más szerkezetű dokumentum kell, amit egyébként 20 éve szabályoz egy jogszabály. Mi már felhívtuk erre a figyelmet, hogy bizony lehetnek gondok azzal, hogy meg tudjuk állapítani a törvény szerint, hogy ki az, aki érintett lehet ebben a civiltörvény kapcsán, mert oda vannak téve kivételek, vannak, a 20 milliós mérlegfőösszeg, ezek viszont így ránézésre sehol sincsenek nyilvántartva. Ezért tehát mi megpróbáltuk azt az oldalt megfogni, hogy ha a NAV menne oda, vagy a tagság kérné, azok is annak az alapvető hét dokumentumnak a létére készüljenek föl, hiszen önök a törvény szerint ’21 végére várnak egy értékelést a Számvevőszéktől. Ezért várhatóan mostanában fejeződnek be ezek, az előkészítő fázisban levő adatoknak a befogadása.

3249 szervezetet szólítottunk meg, egy részét hivatali kapun, akinek az nem volt, azt pedig papíralapon. 2928 szervezet átvette a hivatali kapun a levelét  ami egy hatalmas teljesítmény, mondhatjuk, hogy digitális előrelépés , 2457 szervezet adatokat is szolgáltatott elsőre, és ez, higgyék el, jobb arány, mint az önkormányzatok, az intézmények korábban megtapasztalt aránya, első adatkiközlése. Tehát ez a civil szféra sokkal fegyelmezettebb, mint azt önök itt feltételezik, sokkal inkább jogszabálykövető akar lenni, és kevésbé tekintik bántónak. Én úgy látom, a többségük megértette, hogy ezekre egyébként szükség van. Igaz, hogy mondták, hogy hát igen, lehet, hogy már öt éve nem néztek rá erre, hogy egyáltalán vane vagy nincs, meg ez nem az ÁSZ miatt kell, hanem egészen világosan a normál működés érdekében, hogy a tagok felé vagy akár a támogatók felé el tudjanak számolni, tehát a legelemibb pénzügyi dokumentumokról van szó.

Azért ezzel kapcsolatban hadd mondjam azt, hogy igen, a harmadik szakaszban, amit majd július utánra terveztünk, hogy ténylegesen az ellenőrzés kapcsán hogy keressük meg azokat, akik a törvény… Ugye, mindenki azt kérdezi, hogy honnan tudjuk, hogy befolyásoló szervezet, közéletet befolyásoló szervezetre alkalmas. A törvény világosan megmondja: 20 millió mérlegfőösszegnél nagyobbak (Sebián-Petrovszki László: Ez egy vicc!), és aki ez alatt van, az nem, de vannak még kivételek, amelyek kapcsán jelenleg még nem látjuk, hogy hogy kellene megtalálnunk, hogy ők a kivételek alá tartoznak, jelenleg csak úgy tudjuk, ha megkérdezzük őket. Most ezt lehet persze támadásnak venni, de miután ők sem tartják sehol sem nyilván ezt a homlokukon, és mi eddig semmilyen nyilvántartásban nem találtuk meg, ezért ez a dilemma, hogy most akkor jogszabályban mi kapunk ehhez támogatást, vagy akkor bizony szembe kell nézni azzal, hogy akár több száz olyan szervezettől is kérünk adatot, amelyik végül is nem tartozik alá a kivételek alapján; vagy éppen fordítva, hogy miután a beszámolójában nem egyezik a valós beszámolójával, akkor a 20 millió fölötti sem biztos hogy rajta van, bár a kollégáim azt írják ide  én most ebben jobban elmélyedtem, mert még itt nem tartottunk , hogy a Statisztikai Hivatal, majd mindjárt keresem, milyen nyilvántartásában minden civil szervezetnek megfelelő adatokat kellene szolgáltatnia, és mi abból próbáltuk kivenni, de ennek az adatszolgáltatása, most már látjuk a válaszokból, nem valódi.

Mondok egy példát. Mondja egy szervezet (Az elnök csenget.), hogy neki nincs  bocsánat, egy mondat!  20 milliós mérlegfőösszege, de ő ebbe a bevallásába „528 ezer” forintot írt bele, de nem írta mögé…  nem nézte meg, hogy egy „e” betű is van mögötte, és ezért 528 millióként van nyilvántartva. Na, tehát a magyar nyilvántartásnak a bonyodalmaiba, én belátom, belebonyolódtunk, most szembesültünk mi is ezekkel a helyzetekkel, hogy nem minden hiteles nyilvántartás közhiteles nyilvántartás, vagy nem minden közhiteles nyilvántartás hiteles nyilvántartás, ezért nyilvánvaló, ezeket az észrevételeket, amelyeket ezzel kapcsolatban elmondtak, meg fogom fontolni, hogy mit fogunk javasolni most már, ha befejeződik ez a második szakasza, hogy milyen volt a tanácsadó szerep.

Nagyon szépen köszönöm, elnök asszony, a türelmet, a képviselőknek pedig a hozzászólását, a véleményét. Higgyék el, bármennyire azt mondtam, hogy nem mindig éreztem, hogy baráti volt, mindig értékeljük, figyelembe vesszük, így lesz meggyőződésem szerint a következőkben is. Még egyszer köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)