DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Másodjára vetik fel ezt a témát. Megmosolyogtató az az állítás, amely szerint a kormány a multi cégeket részesítené előnyben, mert ez volt az a kormány, amelyik bevonta őket a teherviselésbe azok után, hogy el kellett takarítani az önök által hátrahagyott romokat, és ez volt az a kormány, amelyik az extraprofitra adót vetett ki, ezzel is bevonva őket a közös teherviselésbe.
Látom, hogy az önök pártja is rácsatlakozott erre a nemzetközi kampányra a globális minimumadóról. Ez tényleg kettő dolgot jelent, itt már elhangzott: az egyik az, hogy jogköröket akarnak kiadni a nemzeti kormány kezéből, a másik pedig az, hogy továbbra is mániájuk az adóemelés. Ennél a javaslatnál nem arról van szó, hogy az elmúlt hónapokban gyülemlett extraprofitot megadóztatnák, hanem tartósan, hosszú távon akarják megduplázni a magyar vállalatok, az itt tevékenykedő vállalatok adóterheit. Megduplázni! Azért mondom, hogy megduplázni, mert most ez az adószint 7,5 százalékos.
Úgyhogy még egyszer feltesszük a kérdést: végiggondolták önök, hogy hogyan befolyásolná a Magyarországra érkező befektetéseket az, ha a duplájára nőne a vállalati adószint, és hogyan befolyásolná ez a munkahelyteremtést? Végiggondolták önök, hogy milyen következményekkel járna, ha más térségei a világnak nem vezetnék be ezt az adót (Arató Gergely: Globális! Az egész világra vonatkozik!), nem emelnék meg ezt az adót, miközben az Európai Unió megemelné, benne Magyarországgal? Végiggondolták önök, hogy ez a javaslat lehet, hogy egyes magasabb adószintű országoknak kedvező, de Magyarországnak jelentős versenyhátrányt okozna? Úgyhogy megint eljutunk oda, ahova mindig eljutunk: élünk a gyanúval, hogy megint külföldi elvárásokhoz igazítják a politikájukat. Háborús válság idején nem adónövelésre, hanem beruházásösztönzésre és további adócsökkentésre van szükség.
Másfelől abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy eléggé egyértelműen össze tudjuk hasonlítani, hogy gazdaságiválság-kezelésben ki mit tett, az önök kormánya és a mi kormányunk. Önöknek az volt a viszonylag egyszerű válságkezelési válaszuk, hogy fogtak egy jó nagy költségvetési fűnyírót, és mindenhonnan vágtak (Arató Gergely: Most jelentettétek be! Visszatérünk rá egy hónap múlva!): befagyasztották a közszféra béreit, százezrektől elmartak egyhavi bért, elvették a 13. havi nyugdíjat, szűkítették a gyes és a gyed időtartamát, fokozatosan megszüntették a gáz- és távhő-kompenzációt. Azt ígérték, hogy nem fog fájni, de nagyon is fájt sok millió magyar embernek, és ön akkor a kormányban ült. Akkor a munkanélküliség 12 százalék körül volt. A történet vége az lett, hogy végül az EU-nál és az IMF-nél kellett kuncsorogni támogatásért.
Ezzel szemben miközben mi kettős válsággal is szembenézünk, kettős nehézséggel, járvány után háborús helyzet a mostani kormány a megszorítások helyett támogatásokat biztosít, adóemelés helyett alacsonyan tartjuk a családok adóját, elbocsátások helyett rekordszinten van a foglalkoztatottság, 7 százalékos zsugorodás helyett tavaly 7 százalékkal nőtt a gazdaság tehát nem csökkent, hanem nőtt , és a gáz- és áramárakat nem engedjük szabadjára, hanem korlátozzuk azokat.
Na most, önök nem jól szokták viselni, amikor a múltbeli döntéseikre felhívjuk a figyelmet. Talán Gréczy képviselő úr, néha Harangozó képviselő úr szóvá is szokta itt tenni, hogy hány éve kormányzunk, csak a helyzet az, hogy azért kell ezt felhoznunk, mert az a politikájuk, amelyről beszélek, semmit, de semmit sem változott, tehát most sem támogatják a családok védelmét. (Arató Gergely a körülötte ülőkkel beszélget.) Négyféle árstopot vezettünk be, önök pedig nem támogatták: a rezsicsökkentésre például azt mondták, hogy fenntarthatatlan; a benzinárstopra azt mondták, hogy ostobaság, azzal érvelve, hogy nem lehet megállítani az árakat a határon; ha az élelmiszerárstopról döntöttünk, akkor önök a csirke far-háttal gúnyolódtak.
Van önnek, tisztelt képviselő úr, ha két beszélgetés között van ideje, olyan képviselőtársa, aki szerint kamudöntésekről van szó. Aki szerint kamudöntésekről van szó, annak azt szeretnék javasolni, hogy menjen el egy benzinkúthoz, nézze meg, hogy mennyit kellene egy magyar autósnak fizetni akkor, ha nem lenne benzinárstop, és hasonlítsa össze azzal az összeggel, amit most kell fizetnie, ott van világosan a számlán ott van világosan a számlán! (Arató Gergely: A képzeletbeli barátoddal vitatkozol?)
És hogy a kép teljes legyen, olyan szankciókat támogatnak, például a gázembargót, a gázcsapok elzárását, amelyek plusz óriási terheket jelentenének a magyar családoknak. És ez még nem elég: olyan brüsszeli terveket is megtámogatnak, amelyekben arra kérik az embereket, hogy fűtsenek kevesebbet, fürödjenek kevesebbet, autózzanak kevesebbet és azt is lassabban, a városokban 30 kilométer/órával, és még a közvilágítást is korlátoznák. (Arató Gergely: Ezt már nem lehet tovább hallgatni!) Tehát rájuk terhelnének egy csomó olyan dolgot, ami azt jelentené, hogy a háború árát nekik kellene megfizetniük, amelyről egyébként a magyarok nem tehetnek. Ebből a pár példából is egyértelmű, hogy ha válság van, akkor mind az európai, mind a magyar baloldal a családokra pakolja mindig a terheket. 2008-09-ben is ez történt, és így csinálnák most is.
Április 3-án a magyarok világos véleményt mondtak erről a politikáról (Az elnök csenget.), mi irányadónak tekintjük a választás üzenetét. Nem fogjuk engedni, hogy visszatérjen a kudarcos múlt, sem a gazdaságban, sem másban. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.)