BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Háborús infláció van, amely csak akkor fog megszűnni, ha béke lesz, ezért nem a háború támogatásával, hanem a békekötéssel lehet a legeredményesebben fellépni az infláció ellen.

A háború gazdasági hatásaként nemcsak Európát, hanem az egész világot érinti a kiugró infláció, drasztikusan emelkedtek az energiaárak, és minden egyes termék ára nőtt, részben a brüsszeli szankciók eredményeként is. A kormány legfontosabb célja ebben a helyzetben, hogy Magyarország maradjon ki a háborúból, és ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát.

Most a legfontosabb feladat Magyarország békéjének és biztonságának a megőrzése, valamint az ország energiaellátásának a biztosítása, a rezsicsökkentés védelme. A kormány a rezsicsökkentés megvédésével és az árstopokkal elérte azt, hogy 5-6 százalékkal alacsonyabb az infláció ma Magyarország, mint Európában. Nézzünk néhány országot, tisztelt képviselőtársaim! Észtországban 20 százalék fölötti az infláció mértéke, Litvánia is a 18,5 százalékos inflációval küzd, de még Csehország is 15 százalék fölötti inflációval kénytelen szembenézni. Elmondhatjuk azt, hogy Közép-Kelet-Európában Magyarországon a legalacsonyabb az infláció mértéke. Ez többek között annak köszönhető, hogy a kormány még a legelején bevezette a benzinárstopot, majd az élelmiszerárstopot. Azt gondolom tehát, valamennyiünk kötelessége, hogy támogassuk abban a kormányt, hogy a benzinárstop október 1-jéig, a hitelmoratórium, a kamatstop pedig de-cember 31-éig meghosszabbításra kerüljön. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy továbbra is megvédjük a magyar embereket, ezen keresztül megvédjük a magyar gazdaságot és eddig elért eredményeinket.

A kormány azon döntéseit, melyek a családok védelmét biztosítják, a baloldal mindvégig támadta. Arra kérjük önöket, változtassanak ezen az álláspontjukon, és végre álljanak a magyar emberek mellé, és védjük meg közösen azt, amit eddig sikerült elérnünk.

Álláspontunk továbbra is az, hogy az Európai Unió egysége ugyan fontos, de csak olyan döntéseket és szankciókat támogatunk, amelyek nem fájnak jobban Magyarországnak és Európának, mint annak, akit szankcionálni akarnak. A brüsszeli szankciók sajnos hozzájárulnak ahhoz, hogy az infláció ilyen rekordmagasságú legyen, a gázembargó tervezett bevezetése pedig gyakorlatilag egész Európát csődbe rántaná. Láthatjuk már most azt, hogy az orosz gázszállítások akadozása, kimaradása milyen ellátási problémákat jelent, és milyen áremelkedéshez vezetett az elmúlt napok során.

A másik probléma, amivel szembe kell néznünk, ez a globális minimumadó bevezetésének a kérdése. Magyarországot egyértelműen hátrányosan érintené ez a döntés, hiszen ma az átlagos adóterhelés a vállalatok számára Magyarországon 7,5 százalék. Ez egy igen alacsony szint, de ne gondoljuk azt, hogy egyébként ez világgazdasági szinten unikum és különleges szint lenne, az Amerikai Egyesült Államokban ugyanígy 7,5 százalék ma a vállalatok általános adóterhelése, hiszen ott is olyan egyedi kedvezményeket alkalmaz a kormány, ami az amerikai gazdaság versenyképességének a fenntartása szempontjából kiemelkedő jelentőségű.

(14.30)

Azt gondolom tehát, hogy nekünk sem lehet más érdekünk, mint az, hogy azt a versenyképességi előnyünket, amely ahhoz vezetett, hogy Magyarországon egymillió új munkahelyet tudjunk teremteni az elmúlt tíz évben, és az elmúlt öt évben Csehországgal együtt a legnagyobb működőtőke-beáramlást tudjuk realizálni, ezt megtartsuk, és ehhez igenis versenyképes adórendszerre van szükségünk. Nem tehetjük meg azt, hogy egy olyan kezdeményezésnek, amelyet egyébként az OECD-tagállamok indítottak az óriás technológiai vállalatok ellen, amelyek egyértelműen kikerülik az adózás mindenféle kötelezettségét, ennek a feketelevesét mi, magyarok vagy éppen az európai gazdaság igya meg.

Ugyanis az történt, hogy menet közben az óriás technológiai cégek adóztatására indult kezdeményezés, amely globális minimumadó elsősorban ezeknek a vállalatoknak az adóztatására és az adóelkerülésük kiküszöbölésére vonatkozott, ez az úgynevezett első pillére annak a rendszernek, amely az OECD kezdeményezésére kidolgozásra került, ennek a második pillére lett volna az az elképzelés, amelyet az Európai Bizottság indított az összes céget érintő globális minimumadó 15 százalékos szintjének a kidolgozására.

Ma ott tartunk, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy az amerikai lobbi hatására a technológiai óriásvállalatok kibújnak az adóztatás feladata alól, hiszen az OECD már elismerte azt, hogy 2023. január 1-jén nem fogja tudni elindítani az új egységes adórendszert. Tehát ’24-re, egy évvel már eltolták, miközben az Európai Bizottság át akarja verni az, hogy Magyarország, beleértve az európai uniós tagállamok is az egységes minimumadó mellett döntsenek. Ebben a helyzetben ez a döntés nem szolgálja Magyarország érdekeit, ezért azt gondoljuk, hogy ennek a támogatása felelőtlenség. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)