RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Én se vitatom, hogy van tennivaló bőven, csak ön abban hisz  lehet, azért is, mert a szakszervezetben tevékenykedett , hogy úgy tudunk tényleg a kiskeresetű, alacsony érdekérvényesítési képességgel rendelkező munkavállalók érdekében tenni, hogy a szakszervezetek majd ezeket a munkaharcokat megvívják az emberek helyett. Mi pedig azt mondjuk, hogy létrehozunk egy olyan gazdasági helyzetet, amikor a munkavállaló kiszolgáltatottságából egy kiegyenlítettebb helyzet jön létre.

Hála istennek, évek óta már azt a szót halljuk többször, hogy munkaerőhiány és nem azt, hogy munkanélküliség. És ön is tudja, ön is látja, ilyet nem láttunk a megelőző, mondjuk, 28 évben, mint amit az elmúlt két-három évben, hogy munkavállalókat toboroznak, és erről vannak a hirdetések, hogy gyere hozzánk dolgozni, mert ennyit kereshetsz. Mi úgy gondoljuk, ha létrehoztuk ezt a gazdasági helyzetet, amikor tényleg lasszóval akarják fogni a jó munkavállalókat a munkáltatók, akkor többet tettünk a kiszolgáltatott emberek jólétéért és azért, hogy tisztelje őt a főnöke, mert ha ő elmegy, akkor kiesik az az ember (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és nem tudja könnyen pótolni, és többet keres.

Ezért mi ebben hittünk, és úgy látjuk, hogy országos szinten ez a kispénzű embereknek (Az elnök ismét csenget.) többet tudott segíteni, mint a szakszervezetek sokszor látványos, de kevésbé eredményes harca.