HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az április 3-ai választás óta tudjuk, hogy a magyar emberek nem kértek a baloldal összeborulásából, és ismételten a Fidesz-KDNP-kormánynak adtak felhatalmazást a kormányzás folytatására. Olyannyira nem támogatták az összellenzéki ügyeskedést, hogy 2018-hoz képest a baloldal összesen 800 ezer szavazót veszített.

Ugyanakkor egy ilyen rossz baloldali választási eredmény után fontos kérdés, hogy milyen támogatást kapnak az ellenzéki frakciók a költségvetésből. Az az érdekes helyzet állt elő, hogy a baloldal, bár egy listán jutott be az Országgyűlésbe, de osztódása révén hat frakciót alakított, így ebben a ciklusban hozzávetőlegesen 3 milliárd forinttal kapnának több frakciótámogatást, mint az előző négy évben. Hangsúlyozom még egyszer: ma a baloldalnak kevesebb képviselője van a törvényhozásban, mint korábban.

A jelek szerint a közös listával történő indulás nem csupán szavazatmaximalizálásra irányuló taktika volt, hanem pénzügyi szempontból jól megtérülő befektetésnek is bizonyult. Így ugyanis, míg az előző ciklusban egy baloldali képviselő 3,1 millió forintjába került az államnak egy hónapban, most a baloldali trükközés után ez 4,6 millióra növekedne.

Morálisan elfogadhatatlan, hogy a baloldal az április 3-ai bukását követően pusztán anyagi megfontolás miatt osztja fel magát kisebb csoportokra. Így utólag értelmet nyert a Gyurcsány vezette DK által gyakorolt nagyvonalú gesztus is, miszerint egy listás képviselői mandátumot felajánlottak az LMP számára, hogy önálló frakciót alakíthasson. Pénz, hatalomvágy, trükközés, fenyegetőzés, ez jellemezte a baloldalt az elmúlt években, így nem véletlen, ha a választók nem kértek belőlük.

Fentiekre tekintettel kérdezem tisztelt államtitkár urat, ilyen választási eredmény után, ilyen helyzetben elfogadhatóe a baloldal költségvetési trükközése. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)