HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Még mielőtt a KDNP álláspontját ismertetném, azért röviden kénytelen vagyok reagálni az elhangzott baloldali véleményre. Nem csalódtunk, nem csalatkoztunk. Úgy látszik, hogy a baloldal jelszót váltott. A „világ proletárjai, egyesüljetek!” helyett most, úgy látszik, hogy a „világ globalistái, egyesüljetek!” jelszót választották maguknak, merthogy úgy látszik, hiába a környezetben megnyilvánuló bizonytalanság, hiába egy előkészítetlen javaslat, ha egy javaslatban benne szerepel a „globális” szó, és egy javaslat adóemelést tartalmaz, azt a baloldal kérdés nélkül támogatja. Nagyon sajnálatos, hogy ez így van. Megtapasztalhattuk már, hogy ez a fajta megközelítés csődhöz visz, mert a kormányzásuk alatt éppen ezeket az érveket érvényesítették, és ez Magyarország csődjéhez vezetett, de úgy látszik, hogy ezen mégsem akarnak változtatni.

Azt mondja képviselőtársam, hogy ha megfogalmazunk kritikákat, rámutatunk az előkészítetlenségre, akkor mi valójában az adóelkerülést támogatjuk. Szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét, hogy amikor önök kormányoztak, akkor az adóelkerülés szintje többszörös volt Magyarországon, mint ma. Tudja, hogy ez miért van? Azért, mert lényegesen nagyobb volt az adóteher, és van a gazdaságban egy nagyon egyszerű igazság: ha magasabbak az adók, akkor azt a vállalkozások megpróbálják elkerülni. Minél alacsonyabb az adókulcs, annál inkább nagyobb (Z. Kárpát Dániel: Ezt te sem gondoltad komolyan!) a hajlandóság annak a befizetésére. Ezt önök ténylegesen is megtapasztalhatták, de úgy látszik, hogy ebből sem tanulhatnak.

Az a helyzet, hogy most a globális minimumadó és az olajembargó kérdése vagy vitája között kísérteties a hasonlóság. Úgy látszik, hogy Európa úgy akarja elfogadni ezt a javaslatot, hogy nem nézi meg vagy nem akar tudomást venni arról, hogy ennek milyen következménye van rá nézve.

(11.20)

Egyedül a magyar kormány és a magyar parlament többsége, kormánypárti többsége képes felmutatni azokat az érveket, amelyek alapján azt kell kimondanunk, hogy ma ez egy előkészítetlen javaslat, bár az alapelvvel egyetértünk, de ezt nem szabad elfogadnunk.

Nem tudom, hogy emlékszike rá a képviselő úr, de Magyarországnak, a magyar kormánynak nem túl nagy barátja a holland miniszterelnök, még ő is elismerte utólag, az olajembargós vita után, hogy egyébként Magyarországnak igaza volt abban, hogy a nemzetállami szempontokat igenis figyelembe kell venni. Úgy gondolom, hogy a globális minimumadó javaslatával kapcsolatban is ugyanezt kell megtennünk.

Ami a KDNP szempontjait érinti, ezeknek a nagy részét Bánki Erik elnök úr, illetve az államtitkár úr ismertette, ehhez szeretnék hozzátenni még néhány szempontot. Abban van az alapvető különbség köztünk és önök között, hogy önök elvont ideológiák, dogmák alapján akarnak szabályozásokat létrehozni, mi viszont azt mondjuk, hogy induljunk ki inkább a valóságból, és ez most, a jelen háborús környezetben igencsak indokolt. Ugyanis amikor az OECD egyébként ezt a kezdeményezést elindította, akkor még nemhogy Covid-járvány nem volt, de háború meg végképp nem. Igen, ez a két tényező jelentősen befolyásolja a világgazdaságot, hiszen háborús infláció van, Nyugat-Európában energiaválság van, az infláció nemcsak Európát, hanem az Amerikai Egyesült Államokat is sújtja. Ebben a helyzetben egy olyan javaslat, amely önmagában adóemelést, egy újabb adó kivetését jelenti, az nem a megoldás, hanem csak tetézi a bajt.

Hogyha már a külső környezet kockázatairól van szó, itt Bánki Erik elnök úr említett egyes amerikai politikusokat, akik ellenzik ezt a szabályozást. Hadd tegyem még hozzá ehhez, ha már a valóságról és a valós kockázatokról beszélünk, hogy Amerika éppen egy félidős választásra készül, és ez egy jelentős kockázat, mert az teljesen nyilvánvaló, ahogy erre az elnök úr is utalt, hogy Amerika addig biztosan semmit nem fog elfogadni. A jelenlegi tudásunk alapján, ha ránéznek a közvélemény-kutatásokra, akkor azt láthatják, hogy a törvényhozásban esélyesebbek a republikánusok, akik egyébként ennek a globális minimumadónak a javaslatát hevesen ellenzik.

Tehát az Európai Unió felelőtlen módon belekormányozhatja magát egy olyan helyzetbe, hogy most mi jó diák módjára előrerohanunk, megszavazzuk a globális minimumadót, aztán egyébként a félidős választásoknál a republikánusok kerülnek a törvényhozásban többségbe, és Amerika pedig nem fogadja el, és akkor ott marad Európa egyedül. Nyilvánvalóan egy ilyen globális adónak, már ahogy a neve is mutatja, csak akkor van értelme, ha azt egyébként a gazdasági nagyhatalmak mindegyike bevezeti, ha egy is kilóg a sorból, akkor az egésznek semmi értelme nincsen. Márpedig ez egy jelentős kockázat, és minthogyha önök erre egyáltalán nem lennének figyelemmel, valószínűleg azért, mert nem akarnak tudomást venni a valóságról.

A következő szempont az európai uniós adókörnyezet. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt most egy 15 százalékos minimumadó bevezetéséről van szó. Hadd tájékoztassam önöket, hogy Franciaországban a társasági adó 32 százalék, Németországban a társasági adó 25 százalék. Japánban 25, de maradjunk Európában: Olaszországban a társasági adó 23 százalék, Hollandiában 20 százalék, Luxemburgban 20 százalék; nem EU-s tag, de Svájcban 16 százalék.

Azt lehet látni, hogy a nagy európai gazdaságoknak ez a minimumadó-bevezetés nem jelent semmit, hiszen náluk a társasági adó már most is sokkal magasabb, mint 15 százalék. Ezt a versenyelőnyünket, ami viszont nálunk jelentkezik, hiszen nálunk 9 százalékos adó van, ezt venné el ez a javaslat. Nekik nem fáj, de Magyarországnak viszont fáj; az meg nekünk fáj, hogy önök ezt nem hajlandók és nem akarják tudomásul venni.

Mi azt gondoljuk  még egy szempont , hogy a pénzügyi szuverenitás nagyon fontos, és indokolt esetben lehet ezt szűkíteni. Az az alapvető elképzelés, hogy a nagy, globális techcégeket megadóztassuk, indokot szolgáltatna arra, hogy a pénzügyi szuverenitásunkat, ami az adójogszabályok meghatározását jelenti, itt némileg szűkítsük. De önök azt sem akarják figyelembe venni, hogy ma már itt erről nincs szó, hiszen ma éppen ezek a nagy globális techvállalatok maradnak ki. Tehát az első pillér elfogadása hibádzik, és a közben létrejött második pillért akarják elfogadni.

Szeretném azt is elmondani, ahogy itt Tállai államtitkár úr is elmondta, hogy ettől függetlenül a magyar kormány részt vesz a javaslatcsomag kidolgozásában a további munkabizottsági értekezleten, és vannak érdemi javaslataink. Ezeket egyébként a Fidesz és a KDNP támogatja, hogy például az iparűzési adót bele lehessen számolni, tehát azt le lehessen vonni ebből.

Vagy ahogy itt már Szatmáry Kristóf képviselőtársam is utalt rá, akkor van értelme vagy mi akkor tartjuk igazán hasznosnak ezt a globális minimumadót, hogyha a tevékenység szerinti országban adózza le ezt a nagyvállalat, merthogy önök is ismerik a valóságot, hogy ha az eredeti elképzelésből indulunk ki, akkor ezek a nagy globális techvállalatok adózási megfontolások alapján összesen egy európai országban hoztak létre leánycéget. Azzal nem vagyunk sokkal beljebb, hogyha egyébként mondjuk a Facebook a globális minimumadónak köszönhetően leadózik Írországban, de egyébként annak ellenére, hogy tevékenységet folytat itt, Magyarországon, lényegesen kevesebb adót fizet be, ha egyáltalán befizet bármilyen adót.

Tehát ezeket a kormányzati javaslatokat támogatjuk, és egyetértünk azzal, hogy a globális minimumadó javaslata a jelenlegi formájában előkészítetlen, éppen ezért a KDNP meg fogja szavazni ezt a határozati javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)