VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Ház! A 2010-ben hivatalba lépett Orbán-kormány egymást követő 13. költségvetését terjesztem most a tisztelt Ház elé. Megtisztelő ez a feladat, még akkor is, hogyha a tervezési kilátások talán 2008, a legutóbbi gazdasági válság óta nem voltak olyan nehezek és bizonytalanok, mint most.
Minden évnek külön története van, más kihívásokkal kellett szembenézni egy mély válság után 2010-ben, mint a már igen jó ütemű növekedés idején. Még nagyobb a különbség, ha azokat a külső hatásokat tekintjük, amelyek hazánkat az elmúlt években érték. A cél és a feladat azonban a polgári kormány számára mindig is világos volt: önálló, értékalapú, a magyar emberek és Magyarország érdekeit szolgáló politikát és gazdaságpolitikát kell követni. Ezekkel az elvekkel nehéz helyzetekben sem szakítunk, nem tettük a járvány idején sem, és kitartunk mellettük a mostani háborús időszakban is.
Az elmúlt években a magyar emberek példát mutattak arra, hogyan kell együtt dolgozni egymásért azért, hogy biztonságban lehessünk. Magyarország megállta a helyét, a magyar gazdaság is erős maradt, sőt sikerrel jöttünk ki egy nagyobb gazdasági visszaesésből, mint amilyen a nagy világválság volt. A gazdaság járvány utáni újraindítása kimondottan eredményes volt, 2021-ben már 7,1 százalékos volt a növekedés, ami az idei év I. negyedévére 8,2 százalékra emelkedett. A munkában állók száma is rekordot döntött, és a jövedelmek is jó ütemben nőnek. Az pedig, hogy olyan sok beruházás valósult meg tavaly, mint korábban soha, igen kedvező képet vetített előre.
A háború kitörése óta azonban még az eddigieknél is súlyosabb válságokkal és bizonytalanságokkal kell szembenéznünk. Nem láthatjuk a háború végét, ezért azzal kell számolnunk, hogy a konfliktus elhúzódik, a háború és a brüsszeli szankciók gazdasági hatásai is egyre súlyosabbak lesznek. A kormány ezért olyan költségvetésitörvény-javaslatot terjeszt elő, amely számol a bevezetett szankciók hatásaival, a háború okozta energiaválság következményeivel, a háborús inflációval és az Európában kibontakozó gazdasági válsággal.
(8.10)
Számolunk tehát azzal, hogy az a mostani helyzet, amely a magas inflációt és a magas energiaárakat jelenti, valamint a kamatemelések hatása jól láthatóan az Európai Központi Bank vagy éppen a FED esetében tartós marad. Az előrejelzések az elmúlt fél évben sajnos a világgazdaság egészére vonatkozóan is inkább lefelé korrigáltak, felfelé mutató egyetlenegy sem volt. Egyre többen emlegetnek recessziót, ebben a környezetben kell tehát a 2023-as költségvetést is megterveznünk.
Mit tehetünk? A kormány ebben a helyzetben is tartja a szavát, ezért a 2023-as költségvetés forrásait azokra a célokra fordítjuk, amelyek a magyar emberek számára a legfontosabbak: a családok támogatására, a nyugdíjak védelmére, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére, az ország biztonságának megerősítésére, a munkahelyek megóvására és az újak létrejöttének a támogatására, és nem utolsósorban arra, hogy biztonságos növekedési pályán tartsuk a gazdaságot. Tehát meg kívánjuk védeni az eredményeinket, tartalékot képzünk, segítünk ebben a családoknak és a vállalkozásoknak a vállalkozásoknak abban is, hogy folytassák a megkezdett beruházásaikat , és csökkenteni kívánjuk a kockázatokat. A 2023-as büdzsé mindezeknek megfelelően a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése. A költségvetésből kiolvasható, hogy ezek azok a legfontosabb gazdaságpolitikai irányok, amelyeket számokba foglaltunk.
Az a cél sem változott, hogy megőrizzük az ország stabilitását és tovább javítsuk az egyensúlyi mutatókat, ezért változatlanul fegyelmezett költségvetési politikát folytatunk. A bevételeket növelő intézkedésekhez kiadásokat csökkentő lépéseket társítottunk, így az eredmények megőrzése mellett csökkenteni kívánjuk a hiány és az államadósság mértékét.
Tisztelt Országgyűlés! A választás évében is követjük azt a nyolc éve kialakított gyakorlatot, hogy a kormány az év első felében nyújtja be a jövő évi költségvetést az Országgyűlés elé. Fontosnak tartjuk, hogy az emberek, a vállalkozások és az érintett intézmények mielőbb megismerjék a kormány tervezett lépéseit. Olyan törvényjavaslatot nyújtottunk be, amely védi az eddigi eredményeket, gondoskodik a magyar családok biztonságáról, és növekedési pályán kívánja tartani a gazdaságot. A 2023. évi költségvetésitörvény-javaslatban a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal, a bruttó hazai termék 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és 5,2 százalékos inflációval számolt.
A jövő évi költségvetés szerkezetében jelent változást, hogy a korábbi alapokat két új váltja fel, a Rezsivédelmi Alap, amelyben 670 milliárd forint, és a Honvédelmi Alap, amelyben 842 milliárd forint áll rendelkezésre a szükséges kiadásokra. Az első alap lehetővé teszi, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború és a brüsszeli szankciós politika árát. Látjuk, hogy az energiaárak elszabadulása komoly csapást jelent egész Európára, a további szankciók pedig még magasabb energiaárakat hozhatnak. Ez ellen védi a magyar háztartásokat a Rezsivédelmi Alap. Az alap célja tehát, hogy a drasztikus és kiszámíthatatlan világpiaci energiaár-emelkedés hatásait mérsékeljük, és ezzel megőrizzük a rezsicsökkentés eddigi eredményeit. Ezzel a családok anyagi biztonságát védjük.
Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése sem lehet vita tárgya. Ehhez a mai kor kihívásainak megfelelő, modern, erős hadseregre van szükség. Ennek megfelelően a Honvédelmi Alap a haderőfejlesztés forrásait fogja tartalmazni. A két alap finanszírozását olyan megoldások szolgálják, amelyek nem rónak többletterheket a magyar emberekre. Azoktól az ágazatokból várjuk el a nagyobb társadalmi szerepvállalást, amelyek az elmúlt időszakban magas profitot értek el. Ezt jelenti az erre a profitra kivetett különadó intézménye.
Tisztelt Ház! Az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhetően 2020-ban a járvány egy dinamikusan, kiegyensúlyozottan növekvő gazdaságot ért. A mostani bizonytalan nemzetközi gazdasági kilátások közepette még jobban látható, milyen előny, hogy jól használtuk fel az elmúlt évtizedet, és nem a 2010 előtti politikát folytattuk. Ennek köszönhető, hogy az orosz-ukrán háború által okozott kedvezőtlen gazdasági folyamatok csak mérsékelten hatnak a magyar növekedésre. Emlékeztetek arra, hogy 2014 és 2019 között átlagosan 4,1 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, miközben az Európai Unió átlagos bővülése 2,1 százalék volt. Az államháztartás egyensúlyban volt, az államadósság pedig tartósan és folyamatosan csökkent 80 százalékról 65 százalékra.
Magyarország a koronavírus-járvány gazdasági kihívásaira döntő mértékben a saját erőnkre építve megfelelő válaszokat tudott adni. 2020-ban a magyar GDP 4,5 százalékkal csökkent, ami alacsonyabb az 5,9 százalékos uniós visszaesésnél. A 2021-es növekedés pedig az egyik leggyorsabb volt az Európai Unióban. Ezzel a teljesítménnyel hazánk a relatív fejlettséget tekintve visszaelőzte Szlovákiát és megelőzte Portugáliát is. Ehhez teszem hozzá, hogy versenyképességben is erősödni tudtunk, hiszen a 2017-es 52. helyről időközben a 39. helyre lépett elő a magyar gazdaság, tehát a versenyképesség és a hatékonyság erősödése is hozzájárult ahhoz, hogy jobb teljesítményre voltunk képesek. A magyar gazdaságot tehát egy erős gazdasági konjunktúra közben érte az orosz-ukrán háború kitörése és a szankciók által okozott sokkhatás.
Ugyanakkor a számos negatív képet vizionáló állásfoglalással szemben az idei év első hónapjaiban is várakozáson felüli eredmények születtek. Ennek megfelelően a munkaerőpiaci helyzet is kedvezően alakul. Idén a foglalkoztatottak száma az első négy hónapban átlagosan közel 4,7 millió fő volt. A munkanélküliségi ráta ezzel párhuzamosan egy év alatt 0,8 százalékponttal, 3,5 százalékra csökkent. Ez továbbra is az egyik legkedvezőbb érték az Európai Unióban.
A beruházási ráta, megőrizve a korábbi eredményeket, 27 százalék feletti, így e tekintetben Magyarország az első helyen áll az Európai Unióban. Ha pedig vannak beruházások, akkor a beruházók optimistán tekintenek előre, és úgy ítélik meg, hogy érdemes a magyar gazdaságba befektetni, beruházni.
Az idei évre 4,7 százalék körüli bruttó hazaitermék-növekedésre számít a kormány, jövőre pedig a dinamikus növekedés folytatódásával, amint említettem, 4,1 százalékos bővüléssel számolunk.
(8.20)
Tisztelt Ház! 2023-ban a polgári kormány korábbi költségvetéseihez hasonlóan szinte minden terület számára igyekszünk biztosítani azokat a többletlehetőségeket, amivel gazdálkodhat jobb helyzetben, mint egy évvel korábban. Engedjék meg, hogy néhány fontosabb területet kiemeljek ebből a költségvetési javaslatból, és tájékoztassam ezek helyzetéről önöket.
Kezdem a családok támogatásával. A költségvetés a mostani rendkívüli helyzetben is kiemelten kezeli a magyar családok, a gyermekvállalás és a gyermeknevelés támogatását. Ezért jövőre 450 milliárd forinttal emelkedik a családpolitikai kiadások összege. Erre a célra 2023-ban 3225 milliárd forint áll majd rendelkezésre, vagyis három és félszer annyi, mint 2010-ben. Ez azt is jelenti egyben, hogy az Európai Unióban arányaiban Magyarország fordítja a legtöbbet a családok támogatására. Jövőre tehát több mint 370 milliárd forintot fordítunk a családokat érintő adó- és járulékkedvezmény fenntartására, a családi adózásra, a legalább négy gyermeket nevelő nők személyijövedelemadó-mentességére és az első házasok kedvezményére, 155 milliárd forintot a 25 év alattiak szja-mentességére. 490 milliárd forintos keret szolgálja az otthonteremtési program folytatását. Ugyancsak folytatódik az otthonfelújítási támogatási program, a falusi CSOK és a lakásépítéshez, új lakás vásárlásához, lakóépület-korszerűsítéshez nyújtott adó-visszatérítési támogatás. A gyermeket vállaló vagy nevelő családok továbbra is élhetnek a családi otthonteremtési kedvezménnyel, a lakáscélú jelzáloghitel törlesztéséhez nyújtott támogatással. Mindemellett tovább növeljük az ápolási és a gyermekek otthongondozási díját, az otthonápolást végzők erőfeszítéseinek elismeréseként.
A második nagy terület a nyugdíjasok védelme. A családok védelméhez szorosan hozzátartozik a nyugdíjasok megbecsülése is. A polgári kormány kiemelt feladatának tartja, hogy gondoskodjon a nyugdíjak értékállóságáról, ahogyan azt is szem előtt tartjuk, hogy a nyugdíjasoknak is részesülniük kell a kedvező gazdasági eredményekből, a nehezebb helyzetekben pedig kiemelt védelmet kell kapniuk.
Ezeknek a szempontoknak megfelelően a nyugellátásokra jövőre 4900 milliárd forintot fordítunk. Amint az már mindenki által ismert, a baloldal által 2009-ben megszüntetett 13. havi nyugdíj visszaépítését felgyorsítottuk, a teljes havi összeget folyósítottuk a jogosultaknak. Ez természetesen jövőre is megmarad, és az infláció mértékének megfelelően tovább emelkednek a nyugdíjak. Fennmarad a nyugdíjprémium intézménye is, hogy az idős emberek is részesüljenek a gazdasági növekedés eredményeiből. A kormány 2023-ban 4,1 százalékos növekedéssel számolva 25 milliárd forintot helyezett céltartalékba a nyugdíjprémium kifizetésére. A kormány változatlanul biztosítja a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők számára a korhatár alatti nyugellátás igénybevételének lehetőségét is. A központi költségvetés 2023-ban erre 372 milliárd forintot fog biztosítani. Betartjuk azt a 2010-ben tett ígéretet is, hogy megvédjük a nyugdíjak reálértékét. Ez az adatokból is kiolvasható: a jövőre tervezett 5,2 százalékos nyugdíjemelést is figyelembe véve 2010-2023 között 67,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. A nyugdíjak vásárlóereje pedig a 13. havi nyugdíjat is figyelembe véve mintegy 20 százalékkal javul. Végezetül azokat az idős embereket is támogatja a kormány, akik elérték a nyugdíjaskort, de tovább dolgoznak. Az ő számukra 2023-ban is fenntartjuk a nyugdíjas munkavállalók jövedelmének szociálishozzájárulásiadó- és járulékmentességét.
A Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetben 2023-ban a különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapított nyugellátásra 300 millió forint, a méltányossági alapú nyugdíjemelésre 900 millió forint használható fel, tehát mindkét keret 100-100 millió forinttal magasabb összegű, mint az idei évben, 2022-ben.
Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a védelem területéről! A 2023-as költségvetés egyik kiemelt területe a biztonság. Ezért erre a célra jövőre 50 százalékkal, 460 milliárd forinttal több forrás jut. Ez azt jelenti, hogy a honvédelmi kiadások 2010-hez viszonyítva több mint hatszorosára, 1375 milliárd forintra nőnek. A rendvédelmi kiadások jövőre meghaladják a 965 milliárd forintot, ami 2010-hez képest mintegy 517 milliárd forintos, több mint kétszeres növekedést jelent.
Az egészségügy területe. Az egészségügyi fejlesztésekre is kiemelt figyelmet fordítunk, a cél egy modern, a XXI. század kihívásaira reagálni képes, hatékonyan működő ellátórendszer kialakítása. Így ezekre a célokra jövőre mintegy 2670 milliárd forintot kívánunk fordítani. Ez az összeg 1470 milliárd forinttal magasabb, mint ami a baloldali kormány utolsó benyújtott, 2010-es költségvetésében szerepelt. 2023-ban több mint 120 százalékkal fordít többet a kormány az egészségügy működésére, mint 2010-ben. Ebben a növekedésben nagy szerepe van annak a megállapodásnak is, amit a kormány a Magyar Orvosi Kamarával is kötött. Ezt a létrejött megállapodást tehát továbbra is tartani kívánjuk.
Az egészségbiztosítási ellátásokon belül a legjelentősebb kiadást a gyógyító-megelőző ellátások jelentik. Erre a célra 2254 milliárd forintot különítettünk el, ami 131 milliárd forinttal több ebben az esetben is, mint ami a 2022-es költségvetésben szerepelt. Ez a többlet biztosítja elsősorban az egészségügyi szakdolgozók és a védőnők korábbiakban megkezdett bérfejlesztési programjához, valamint a 2021-ben megkezdett újabb egészségügyi béremelési programhoz szükséges fedezetet.
A 2023-as források lehetővé teszik a már megkezdett egészségügyi ellátást javító intézkedések további finanszírozását is, a tervezett fejlesztéseket és bővítéseket. A gyógyszertámogatásra fordítható költségvetési forrást is emeljük mintegy 22 milliárd forinttal. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira pedig összességében mintegy 156 milliárd forinttal fogunk majd többet fordítani.
Folytatódik az „Egészséges Budapest” program is. Ennek keretében a fővárosi és Pest megyei egészségügyi ellátások fejlesztésére, az intézmények infrastrukturális megújítására hazai és európai uniós forrásokat is elkülönítettünk. Mindemellett a törvényjavaslat biztosítja a forrást többek között a népegészségügyi feladatok ellátására, az egészségügyi szűrővizsgálatok folytatására és az oltóanyagok beszerzésére is.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az oktatás területére is kitérjek. A területre szánt források jövőre megközelítik a 2380 milliárd forintot. Ez több mint 933 milliárd forintos növekedést jelent 2010-hez képest. Az alapfokú és a középfokú oktatásra fordított kiadások az idei évhez képest jövőre közel 100 milliárd forinttal nőnek.
Engedjék meg, hogy kitérjek a felsőoktatás területét érintő fejlesztésekre is!. A felsőoktatás intézményeinek egy része 2019-től fokozatosan egy új működési és finanszírozási formára tért át. Az alapítványi működés javítja az intézmények hatékonyságát, erősíti gazdálkodásuk stabilitását, és segíti a gazdaság igényeihez való alkalmazkodásukat is. A modellváltó felsőoktatási intézmények 2021-ben bevezetett, teljesítményalapú finanszírozási rendszeréhez jelentős többlettámogatást biztosít a költségvetés. A modellváltó egyetemek ebben a finanszírozási rendszerben nem csak felsőoktatási feladataik ellátásához kapnak támogatást. Támogatást nyújtunk az ahhoz szorosan kapcsolódó kutatási, művészeti tevékenységükhöz, valamint infrastruktúrájuk fejlesztéséhez is.
(8.30)
A modellváltó egyetemeken továbbra is biztosított lesz az állami ösztöndíjas képzés, az oktatók pedig teljesítményalapú, megemelt bérezésben részesülnek. Éppen az idei és a jövő év lesz az, amikor 15-15 százalékos bérfejlesztésre kerül sor, ennek a fedezetét a kormány már biztosította az intézmények számára.
Ezzel az új rendszerrel biztosított a hosszú távú, kiszámítható működés, ami nagyban hozzájárul az egyetemek versenyképességének növeléséhez nemcsak hazai szinten, nemcsak belföldön, hiszen itt is versenyeznek egymással, hanem nemzetközi szinten is.
Tisztelt Ház! A közszolgálatban dolgozók munkájának elismerése a bérek folyamatos emelésében is megmutatkozik. A kormány évről évre célzott béremeléseket hajt végre a közszférában, így idén is kiemelkedően nagy bérfejlesztésekre került sor.
Amint már említettem, folytatódott az orvosok és a szakdolgozók bérfejlesztése, 20 százalékkal nőtt a szociális, kulturális területen dolgozók bére, 15 százalékkal a felsőoktatásban, 13 százalékkal az igazságügyben dolgozóké, a pedagógusok, a rendvédelmi és honvédelmi hivatásosok, a kormányhivatali foglalkoztatottak pedig 10 százalékos, a rendvédelmi és a honvédelmi alkalmazottak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozói pedig 5 százalékos emelésben részesültek. A 2023-as költségvetés továbbviszi ezeket az emeléseket, biztosítva valamennyi megvalósult bérfejlesztés, illetve az orvosi, szakdolgozói béremelés folytatásának fedezetét.
A bérek tekintetében 2010-hez képest legnagyobb arányú növekedés az egészségügyben valósult meg. Az egészségügyi bérekre fordított források összege több mint négyszeresére nő jövőre a 2010-eshez képest. 2023-ban mintegy 816 milliárd forinttal több forrás, összesen több mint 1086 milliárd forint jut az egészségügyben dolgozók fizetésére, mint 2010-ben. Tehát szeretném még egyszer hangsúlyozni: négyszeres növekedésről van szó az elmúlt években.
A 2021-ben megkezdődött orvosibér-emelési program alapján 2023-ra egy kezdő rezidens korábbi, 255 ezer forintos alapbére 687 ezerre emelkedik, egy 40 év szakmai tapasztalattal rendelkező szakorvos 525 ezer forintos alapbére pedig 2 millió 380 ezer forintra nő. A költségvetés szabályrendszere természetesen 2023-ban is biztosítja, hogy az év közbeni béremelési döntések fedezete is biztosított legyen.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy az európai uniós kapcsolatok költségvetési részére is kitérjek néhány mondatban! Az uniós támogatások esetében a 2014-2020-as pénzügyi időszak 2023-ban a végéhez ér. Emiatt már csak a kiadások harmada kapcsolódik ezekhez a programokhoz, azonban a bevételek alakulásában szerepük még továbbra is jelentős, hiszen annak több mint felét adják. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz programjaira közel 600 milliárd forintot tervezünk kifizetni 2023-ban.
Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásaink a végső szakaszban vannak, az a célunk, hogy ezeket minél jobban felgyorsítsuk. Úgy látjuk, hogy az év végéig elérhető lesz a megállapodás, a magyar kormányon ez nem fog múlni.
A 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus programjainak felfutásával is számolunk, ezek alapján a tervezett kiadások összege 2023-ban már meghaladja az 1670 milliárd forintot. Mivel erős vidék nélkül nincs erős magyar gazdaság sem, külön említenem kell az uniós forrásokon belül a vidékfejlesztési támogatásokat, amelyek hazai finanszírozását az új programozási időszakban 80 százalékra emeltük. Ezzel Magyarország egyedülálló módon az adható legmagasabb támogatási szintet biztosítja a vidéki gazdaságok fejlesztéséhez.
Az új szerkezetű és a korábbi, a vidékfejlesztési programtól alapjaiban különböző KAP stratégiai terv 2023-ban indul, a vidékfejlesztési programokra így összesen 450 milliárd forintot fogunk fordítani 2023-ban.
A költségvetés a két uniós ciklus programjait tekintve összességében 3400 milliárd forint kifizetésével és több mint 2000 milliárd forint uniós bevétel beérkezésével számol. Ezzel párhuzamosan Magyarország 604 milliárd forinttal járul hozzá az Unió költségvetéséhez. Az uniós támogatásokat ebben az évben is kiegészítjük a költségvetésen kívüli közvetlen agrártámogatásokkal, amelyek tervezett kiadása 511 milliárd forint.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék még néhány szót ejteni az önkormányzatok finanszírozásáról. Emlékeztetek arra, hogy 2011 és 2014 között átvállaltuk az önkormányzatok korábban felhalmozott adósságát, ami mintegy 1369 milliárd forintot tett ki, és olyan szabályozást alkottunk, amellyel megelőztük az újbóli eladósodást.
A helyi önkormányzatok feladat- és finanszírozási rendszere az elmúlt években bizonyítani tudta a hatékonyságát, az ehhez igazodó források jövőre is maradéktalanul rendelkezésre állnak. Az önkormányzatok működésének támogatására a törvényjavaslatban mintegy 969 milliárd forint szerepel, ez az összeg 95 milliárd forinttal magasabb, mint a 2022. évi előirányzat.
A kormány költségvetési támogatást nyújt az önkormányzatoknak azokhoz a többletkiadásokhoz, amelyek a minimálbér és a garantált bérminimum idei emeléséből és az egyes ágazatok béremeléseiből erednek. Jövőre is folytatódnak az önkormányzati beruházásokat támogató programok, a „Modern városok” program és a „Magyar falu” program. Emellett komoly források jutnak a településekhez az uniós programokból is, ezek összértéke meghaladja a 600 milliárd forintot.
Ami az iparűzési adót illeti, a gazdaság növekedésével az önkormányzatok iparűzésiadó-bevétele jelentős mértékben emelkedni fog, ez pedig növeli a települések mozgásterét. Ezzel együtt a javaslat szerint az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összege is emelkedik, azonban az iparűzésiadó-bevétel többleténél jóval kisebb mértékben.
Mindent egybevetve az önkormányzatok a következő évben mintegy 3697 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amihez a központi költségvetés 969 milliárd forint támogatást biztosít.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány nevében megköszönöm a Költségvetési Tanács munkáját és megfogalmazott véleményét. Eszerint a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényben előírtaknak. Az Állami Számvevőszék is elvégezte ellenőrzését, részleteiben vizsgálta a tervezés dokumentumait és a költségvetés tervezetét. A tanács és a Számvevőszék véleménye is megerősíti azt, hogy egy megalapozott törvényjavaslat tárgyalását kezdheti meg az Országgyűlés. Ezúton is köszönöm mindkét szervezet vezetőinek és munkatársainak a tervezet véleményezése és ellenőrzése során végzett munkáját.
Tisztelt Országgyűlés! Összegezve: Magyarország Kormánya, ahogyan vállalta, az elhúzódó háborús helyzetben is megvédi az ország biztonságát, a magyar embereket és családokat, a rezsicsökkentés eredményeit, a munkahelyeket és a nyugdíjakat. Megvédjük az elért eredményeket, tartalékokat építünk, és csökkentjük a kockázatokat. Jövőre is folytatódnak a családtámogatások, megmarad a 13. havi nyugdíj, amely az infláció mértékének megfelelően tovább emelkedik.
A 2010 óta létrejött egymillió új munkahelyet meg fogjuk őrizni, támogatjuk a vállalati beruházásokat, ahogyan továbbra is alacsony szinten tartjuk a munkát terhelő adókat.
Az instabil nemzetközi környezet kihívásai ellenére is növekedési pályán tartjuk a gazdaságot, ami nem csupán a felzárkózást, hanem egy jobb világgazdasági pozíció elérését célozza, ennek megfelelően állítottuk össze a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot.
Mindezekre tekintettel kérem önöket, hogy Magyarország 2023. évi költségvetésitörvény-javaslatát megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)