DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Hölgyek és Urak! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Költségvetési Tanács-elnök Úr! Az Állami Számvevőszék eleget téve törvényi kötelezettségének véleményezte a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az Állami Számvevőszék évek óta azonos módon, azonos módszertan szerint végzi el a költségvetésitörvény-javaslat meghatározó előirányzatainak értékelését, illetve megvizsgálja, hogy a törvényjavaslat összeállítása és tartal-ma megfelele a törvényi kötelezettségeknek.

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés döntéshozatalát kívánja segíteni azzal, hogy rámutat a költségvetésitörvény-javaslat esetleges hiányosságaira, kezeletlen kockázataira, mivel ezek orvoslására a törvény elfogadásáig még van lehetőség. Előrebocsátom, hogy e téren az Országgyűlésnek, az elmúlt évekhez hasonlóan, ebben az évben is kevés feladata maradt, mivel a törvényjavaslat megfelel a törvényi követelményeknek. A részletes értékelést Holman Magdolna alelnök asszony ismerteti majd. Én az expozémban szeretném a számvevőszéki véleményt tágabb perspektívába helyezni. Azért osztom meg alelnök asszonnyal az expozét, hogy a szigorúan vett értékelő rész és a tágabb összefüggések bemutatása elkülönüljön egymástól.

Miért láttuk ezt célszerűnek? Azért  amint azt a véleményben írásban is rögzítjük , mert az Állami Számvevőszék annak feltételezésével végzi a törvényjavaslat értékelését, hogy a kormányzat által meghatározott makrogazdasági prognózisok teljesülnek. Egy stabil világgazdasági környezetben magától értetődő, hogy az Állami Számvevőszék, amelynek nem feladata előrejelzések készítése, adottnak tekinti a kormányzati prognózist, és erre alapozza értékelését. A mai és a jövő évi rendkívüli bizonytalan körülmények között, ahogy erre miniszter úr is külön kitért, azonban joggal merül fel az a kérdés, hogy vajon ezt a sok bizonytalanságot nem kellenee a Számvevőszéknek is figyelembe vennie, amikor a törvényjavaslat értékelését elkészíti. Az ezt a kérdést feltenni akarókat megnyugtathatom, hogy a Számvevőszék nemcsak figyelembe vette, hanem kifejezetten elemezte az elmúlt hónapokban a 2023. évi költségvetés végrehajtását övező kockázatokat. Elemezte, mivel ez törvényi kötelezettsége. Erre az elemző munkára támaszkodva szeretnék a bizonytalanságok kezelésére vonatkozó néhány gondolatot, esetleg ajánlást is megfogalmazni és önökkel megosztani.

Egy történettel szeretném kezdeni. Egy vezetőképzés válságmenedzseléssel foglalkozó kurzusán feltették a hallgatóságnak a kérdést: mit tegyen a vezető, ha hirtelen minden bizonytalanná válik, és nincs a környezetében egyetlen biztos pont sem? A helyes válasz erre a kérdésre az, hogy a vezető maga legyen a biztos pont. A vezetőnek ugyanis ebben a helyzetben is határozottságot kell mutatnia, mivel, ha ő is elbizonytalanodik, akkor az általa vezetett szervezet könnyen káoszba fullad. Nagy vezetői kihívás ez, hiszen nemcsak a határozottság látszatát kell megőrizni, hanem a vezetőnek valóban meg kell keresnie a leginkább járható utat, nem a legkönnyebbet, hanem egy olyan utat, amely magában foglalja a manőverezés lehetőségét is.

Miért mondtam el ezt a történetet? Azért, mert ebben a mostani bizonytalan világpolitikai és világgazdasági helyzetben a jó kormányzáshoz, azaz a jól irányított állam működéséhez hozzátartozik a leginkább járható út kijelölése, amire a legalkalmasabb eszköz a jövő évi költségvetési törvény minél előbbi elfogadása. Egy olyan állami költségvetés rögzítésére van szükség, amely igazodási pontot jelent a gazdaság többi szereplője számára is, ugyanakkor mozgásteret is kínál arra, hogy a költségvetési politika reziliens módon alkalmazkodjon szükség esetén a prognosztizálttól eltérő gazdasági helyzethez.

A Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat egyik legfontosabb üzenete az, hogy Magyarországon 2022-ben nincs gazdasági válság és célszerűtlen, sőt észszerűtlen lenne 2023-ra gazdasági válságra készülni. A koronavírus-járvány utáni sikeres gazdasági újraindulás lendülete még ez év I. negyedévében is 8,2 százalékos gazdasági növekedést eredményezett. A megváltozott feltételek miatt ez a dinamika nem tartható fenn, de a 4 százalékot meghaladó növekedés lehetősége még benne van a magyar gazdaságban. Ez nem a kincstári optimizmus, hanem annak a számbavétele, hogy a magas beruházási ráta 2019 után is fennmaradt, az akkor létrejött beruházások pedig most fordulnak termőre. Biztató az is, hogy a vállalkozások beruházási aktivitása ez évben sem tört meg.

Az előrejelzéseket készítő hazai és nemzetközi szervezetek prognózisai szerint Magyarországon 2023-ban 2,6-5 százalékos GDP-növekedés várható. Ezzel összhangban a költségvetésitörvény-javaslat 2023-ra 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel tervez. A gazdasági prognózis nem számol az orosz-ukrán háború eszkalációjával, véleményünk szerint helyesen, mivel az egy egészen más költségvetést tenne szükségessé. Ennek elkészítésére háborús veszélyhelyzetben a kormánynak egyébként felhatalmazása van. Ugyanakkor a Honvédelmi Alap létrehozása és a honvédelmi kiadásoknak a GDP 2 százalékára emelése jól szolgálja Magyarország honvédelmének megerősítését, ezzel együtt az ország biztonságának erősítését.

A költségvetésitörvény-javaslat a külső kockázatokat tartalékok létrehozásával kezeli, melyek értékelésünk szerint elégségesek a jelenleg számszerűsíthető kockázatok kezeléséhez. A törvényjavaslat nem tartalmaz tartalék-előirányzatokat arra az esetre, ha a makrogazdasági folyamatok a prognosztizálttól lényegesen kedvezőtlenebbek lesznek, és emiatt negatív kockázatok jelennek meg a költségvetési hiány alakulására nézve. Ugyanakkor az államadósság-mutató 2,3 százalékpontos előirányzott csökkentése az államadósság-szabály érvényesülése szempontjából egyféle implicit tartalékot jelent, mivel az államadósság-szabály a tervezett államadósság mellett még a GDP 2,4 százalékos növekedése esetén is teljesülne. A prognosztizáltnál kedvezőbb gazdasági növekedés esetére pedig a Költségvetési Tanács kezdeményezését elfogadva a törvényjavaslat előírja, hogy az ebből származó többletbevételeket a költségvetési egyenleg javítására kell fordítani. Mindez azt jelenti, hogy a gazdasági növekedés széles, 2,4 százalékponttól akár 5-6 százalékpontig tartó sávjában is változatlan maradhat a költségvetési politika, és így tényleg stabil igazodási pontot jelent a háztartások, a vállalkozások, de még a költségvetési szervek számára is.

Elemzésünk is arra a következtetésre jutott, miszerint a jelenlegi és a várható problémák megoldása nem a gazdaság visszafogásától várható, hanem attól, hogy felgyorsulnak az energiahatékonyság fokozását, az ellátás biztonságát növelő és egyidejűleg a hosszú távú fenntarthatóságot is erősítő fejlesztések, ezek pedig hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya 2023. évi csökkenését a ’22. évhez képest az teszi lehetővé, hogy a működési költségvetés nullszaldós egyenlege mellett a hazai fejlesztési költségvetés egyenlege több mint 1500 milliárd forinttal javul. A költségvetés beruházásainak visszafogása nemcsak a költségvetési egyensúlyt javítja majd, hanem a beruházási kereslet túlfűtöttségének és magas importigényének mérséklésével hozzájárul az infláció csökkentéséhez, segítve ezzel a monetáris politika törekvéseit is az infláció visszaszorítására, és a külkereskedelmi mérleg javításához is. Fontos, hogy elsősorban olyan beruházások kerülnek átütemezésre, amelyek közvetlenül kevésbé járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez, míg a gazdasági növekedést és korszerűsítést közvetlenül támogató beruházások folytatódnak.

(8.50)

A korábban tervezett beruházások megkezdésének halasztása egyúttal hozzájárulhat azok előkészítettségének javításához, ami a későbbiekben megtakarítást eredményezhet mind a beruházási, mind a működtetési kérdésekben.

Tisztelt Ház! Következtetésképpen a központi beruházások esetén is célszerű a szükségből erényt kovácsolni. Az európai uniós fejlesztési költségvetés tervezett hiánya ez évhez képest több mint 700 milliárd forinttal nő. Az éppen befejeződő uniós pénzügyi ciklus tapasztalatai azt mutatják, hogy az uniós pénzek megelőlegezése hozzájárult a gazdasági növekedés gyorsításához, ugyanakkor az államadósság ezzel együtt járó átmeneti növekedése nem jelentett nagy terhet a központi költségvetésnek. Az államadósság finanszírozása azonban lényegesen megdrágult napjainkra, amit célszerű a megelőlegezések vállalásánál is figyelembe venni. További kockázatot jelent, hogy az uniós bevételek beérkezésének feltételét jelentő megállapodások az új programok tekintetében még nem születtek meg. Remélhető, hogy mire a jövő évi költségvetés végrehajtása megkezdődik, addigra a megállapodások aláírásra kerülnek. Amennyiben azonban e kockázatok fennmaradnak vagy részben fennmaradnak, vagy más területeken következnek be kockázatok, és egyensúlyt javító intézkedésekre lenne szükség, akkor a kockázatokat az uniós bevételek megelőlegezési feltételeinek szigorításával, a megelőlegezés rangsorolásával is lehetne mérsékelni.

A kormányzati szektoron kívüli kedvezményezettek magas importvonzatú fejlesztéséhez adott előlegek szigorú feltételekhez kötése ugyan mérsékelné az államadósság növekedését, de kedvezően hatna a fizetési mérleg egyenlegére is. Következésképpen az európai uniós fejlesztési költségvetés magas tervezett hiányára úgy is tekinthetünk, mint egyfajta tartalékra, amely szükség esetén a megelőlegezések szigorításával mozgósítható, akár szelektív módon is.

A Rezsivédelmi Alap létrehozása és kiadásainak felülről nyitott előirányzattá minősítése megfelelő mozgásteret teremt a háztartások rezsidíjainak alacsony szinten tartásához, ami a társadalmi béke megőrzésének egyik fontos eszköze. Emellett hasznos, mivel az így megmaradó lakossági vásárlóerő ösztönzi a háztartások fogyasztását, ami a gazdasági növekedés fontos tényezője lehet a jövő évben is. Ugyanakkor az energiaáraknak a prognosztizáltnál kedvezőtlenebb alakulása a 670 milliárd forintos előirányzat lényeges túllépését teheti szükségessé. Ebben az esetben ennek egyenlegrontó hatását más intézkedésekkel kellene majd kompenzálni. És itt kell felhívnom a figyelmet, hogy az állami intézményeket közvetlenül is érinti a rezsiköltségek drasztikus növekedése, így ki kell emelnem, és hangsúlyt kell helyezni minden közpénzfelhasználó szervezet vezetőjének a felelős vezetői magatartás gyakorlására a jövőben is, vagyis a célszerű, szabályos és eredményes gazdálkodási, irányítási, vezetői munkát tovább kell javítaniuk.

Tisztelt Országgyűlés! Az államadósság-mutató 2,3 százalékpontos tervezett javulása ellenére az államadósság összege közel 4000 milliárd forinttal emelkedik, a kamatkiadások pedig a tavalyi évi teljesüléshez képest közel másfélszeresére nőnek. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a kifizetett kamatok minél inkább visszakerüljenek a magyar gazdaság körforgásába, amelynek feltétele a hazai finanszírozás részarányának további növelése. A törvényjavaslat e tekintetben csak szerény javulással számol. A lakossági finanszírozás részarányának nagyobb arányú növelése talán célszerű lenne. Ennek eszköze lehet az állampapírokhoz való hozzáférés további megkönnyítése a postafiókokban, az Államkincstár fiókjaiban, illetve az online felületeken egyaránt. Célszerű lenne az állampapír-kínálatot szélesíteni a zöldkötvények mellett az egyéb állami feladatokat  készletezés, energiahatékonyság-növelés, út-, vasútépítés, információtechnológiai fejlesztések, állami digitalizáció fejlesztése  célzottan finanszírozó kötvényekkel. További feladat a különböző időtávú lakossági állampapírok hozamszintjének felülvizsgálata és versenyképessé tétele minden időtávra, így előtérbe helyezve a hosszabb távú megtakarításokat. Szükséges felmérni a lakossági ügyfelek megtakarítási magatartását, igényeit, és megpróbálni ehhez igazítani az állampapírok kínálatát.

Látszólag az itt felvetettek már a költségvetés végrehajtásához kapcsolódnak, mégis idetartoznak, mivel a kamatkiadások 2023-ban már várhatóan meghaladják a GDP 3 százalékát, következésképpen a lakossági finanszírozás részarányának már néhány százalékpontos növelése is érezhető hozzájárulás lehet a fizetési mérleg javításához és ezáltal a költségvetés alapjainak erősítéséhez, ha az a külföldi befektetések részarányának rovására történik.

Az elmondottak alapján levonható a következtetés, hogy a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat nemcsak a biztonság látszatát teremti meg egy rendkívül bizonytalan helyzetben, hanem kellő mozgásteret, rezilienciát is ad ahhoz, hogy bizonytalan körülmények között a költségvetés végrehajtói az államadósság-szabály betartása mellett is reziliens módon alkalmazkodjanak a bekövetkező kockázatokhoz. Természetesen ez nem jelenti azt, a költségvetési törvény elfogadásáig ne lehetne javítani annak megalapozottságán. Ennek néhány lehetőségére is felhívja az Országgyűlés figyelmét a számvevőszéki expozé második része, amelynek elmondására átadom a szót Holman Magdolna alelnök asszonynak.

Én megköszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)