HOLMAN MAGDOLNA JULIANNA, az Állami Számvevőszék alelnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Hölgyek és Urak! Tisztelt Képviselő Úrhölgyek és Urak!

A Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat véleményezése során az Állami Számvevőszék a törvényi felhatalmazással összhangban az alábbi két kérdésre kereste a választ: a törvényjavaslat összeállítása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt-e; a törvényjavaslatban foglalt bevételi és kiadási előirányzatok megalapozottak-e; és a bevételi előirányzatok teljesíthetőek-e. Emellett a véleményadás tárgyát képezte az is, hogy az államadósság-szabály teljesül-e.

Az első kérdésre az ÁSZ értékelése alapján rövid választ tudok adni. A 2023. évi költségvetésitörvény-javaslat előkészítésének és összeállításának folyamata szabályszerű volt, a fejezetet irányító szervek szabályszerűen hajtották végre a tervezési feladatokat. A törvényjavaslat összeállítása megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A törvényjavaslat a vélemény elkészítéséig a fejezeti indoklásokat még nem tartalmazta, és nem került bemutatásra a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozó demográfiai folyamatokat és azok hatásait figyelembe vevő, ötven évre szóló előrejelzés sem. A dokumentumokat azóta az előterjesztő benyújtotta.

A második kérdésre adott választ megalapozó értékelést az Állami Számvevőszék a véleményadással érintett időszakban hatályos jogszabályok, illetve az Országgyűlés részére 2022. június 7. napjáig benyújtott törvényjavaslatok, valamint az évek óta változatlan, irányadó módszertanának figyelembevételével végezte. A módszertan alapján a véleményadás során a költségvetésitörvény-javaslat meghatározó előirányzatait értékelte az ÁSZ. Az értékelésre kiválasztott bevételi, illetve kiadási előirányzatok összege meghaladta a törvényjavaslat szerinti bevételi főösszeg 93 százalékát, a kiadási főösszeg 89 százalékát. A rendelkezésre bocsátott és bizonyítékként felhasználható dokumentumok értékelésének eredményeként a meghatározó előirányzatok minősítése lehet megalapozott, részben megalapozott, nem megalapozott, illetve kockázatos. A vélemény I. számú függeléke tömör összefoglalót ad az alkalmazott módszertanról, amely az ÁSZ honlapján minden érdeklődő számára elérhető. Fontos hangsúlyozni, hogy az értékelés mindig a rendelkezésre bocsátott dokumentumok, illetve más módon megismerhető hiteles információk alapján történik. Ez utóbbiak közé tartoznak például az Országgyűlés részére benyújtott törvényjavaslatok.

Az elmondottak alapján lényegesnek tartom kiemelni, hogy a számvevőszéki véleményben rögzített értékelés egy adott időpont állapotát tükrözi, amely június 15-e. A véleményben részben megalapozottnak vagy nem megalapozottnak minősített előirányzatok megalapozottsága javulhat, ha azt megfelelő számításokkal az előterjesztő alátámasztja, illetve ha a tervezett jogszabályok megszületnek.

(9.00)

Az ÁSZ a törvényjavaslat indoklásában rögzített makrogazdasági prognózist, amely összhangban van a Magyarország 2022-2026. évekre vonatkozó konvergenciaprogramjában foglaltakkal, megfelelő alapnak tekintette a 2023. évi költségvetés tervezéséhez. Így azokat az előirányzatokat, amelyek teljesülése függ a makrogazdasági mutatók alakulásától, például az inflációtól vagy a bérek emelkedésének az ütemétől, az ÁSZ azon feltételezés mellett értékelte, hogy a gazdasági folyamatok tényleges alakulása a törvényjavaslat szerinti prognózisban előre jelzetthez közeli lesz. Ezáltal nem számszerűsítette azt a kockázatot, amit a gazdasági folyamatok prognózistól eltérő alakulása hordoz az adó- és járulékbevételekre vagy a nyugdíjkiadásokra nézve.

Ezek előrebocsátása után ismertetném az értékelés szerinti minősítéseket. A Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat bevételi előirányzatai közül összesen 84 előirányzatot tekintettünk meghatározó előirányzatnak. Ezek összegének 95,8 százaléka megalapozott, 4,1 százaléka részben megalapozott és 0,1 százaléka nem megalapozott. A meghatározó bevételi előirányzatok 0,1 százalékának teljesülése kockázatos. A kockázat összege 27,8 milliárd forint, amelynek tételes felsorolását a vélemény tartalmazza. Ezek az előirányzatok az alátámasztó számítások elkészültével válhatnak megalapozottá.

Célszerű kiemelni, hogy a költségvetés legjelentősebb központi bevételi előirányzatai, például az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó előirányzatai mind megalapozottak. A társasági adó esetében egy 40 milliárd forint összegű tervezett növekmény jogszabállyal való alátámasztására még nem került sor, a tervezett bevétel fennmaradó 95 százalékát megalapozottnak értékeltük.

A törvényjavaslat kiadási előirányzatai közül 216 előirányzatot tekintettünk meghatározónak. Ezek összegének 95,1 százaléka megalapozott, 4,4 százaléka részben megalapozott, 0,5 százaléka nem megalapozott. A közfeladatok ellátása tekintetében a meghatározó kiadási előirányzatok 0,3 százaléka hordoz kockázatot. Tételes felsorolásunkat a vélemény tartalmazza.

A részben megalapozott kiadási előirányzatok mindegyike felülről nyitott előirányzat, ami azt jelenti, hogy ha az előirányzat összege nem elégséges, akkor nem a feladatellátás sérül, hanem a kiadások túllépik az előirányzott összeget. Ennek figyelembevételével azonosítottunk 100 milliárd forint összegű kockázatot.

Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy a költségvetés hiányának megfelelő szinten tartása szempontjából kockázatot hordoz, hogy a 2023. évi kiadási előirányzatok főösszegéhez viszonyítva 49,2 százalékos az aránya azon előirányzatoknak, amelyek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.

A központi tartalékok tervezése megalapozott. A tartalékok a kiadási kockázatok kezeléséhez elegendő összeget irányoznak elő rendkívüli intézkedésekre, beruházási, beruházás-előkészítési, járványügyi, valamint energiaár-növekedési kompenzációs feladatokra. A céltartalék nélkül számított tartalék összege közel 650 milliárd forint, amely fedezetet nyújt az ÁSZ által számszerűsített, 130 milliárd forintot el nem érő kockázat kezeléséhez.

A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap bevételi és kiadási előirányzatai megalapozottak. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai tartalmazzák többek között a 13. havi nyugdíjellátás mellett tervezett, inflációval azonos mértékű nyugdíjemelést, valamint a nyugdíjprémium fedezetét.

Az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások tervezett összege megalapozott; 2023-ban nagyobb szerepet kap a külföldi finanszírozás.

A Honvédelmi Alap fejezeten belül a pénzügyi szervezetek befizetései és a pénzügyi tranzakciós illeték és a biztosítási adó előirányzata az alátámasztó számítások elkészültével válhat megalapozottá. A Rezsivédelmi Alap fejezeten belül a Rezsivédelmi Alap központi kiadásai az alátámasztó számítások elkészültével válhatnak megalapozottá. Az alap kiadásainak forrására tervezett adóbevételek közül a bányajáradék megalapozott. Az energiaágazat befizetései az alátámasztó számítások elkészültével válhatnak megalapozottá.

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételi és kiadási előirányzatai kettő kivételével megalapozottak. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások egy kiadási előirányzat kivételével megalapozottak.

A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások megalapozottak; a helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatásának előirányzatai szintén megalapozottak.

Az ÁSZ több jelentős kormányzati program, így a „Magyar falu” program, a „Modern városok” program, a fővárosi fejlesztések, a közúti és vasúti fejlesztések, az energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer, a gazdaságfejlesztési feladatok, a Paks II. Zrt. tőkeemelése és a „Liget Budapest” projekt esetében arra a kérdésre kereste a választ, hogy a tervekben és a programokban foglalt célkitűzések megvalósításához kapcsolódó forrásokat a felelős tárcák megterveztéke a 2023. évi törvényjavaslatban. Valamennyi program esetében igen választ tudtunk adni a kérdésre.

A kormányzati szektor uniós módszertan szerint számított hiánya a 2023. évre tervezett nominális GDP 3,5 százaléka. Ez nem törvénysértő, mivel 2023-ban sem kell alkalmazni a stabilitási törvénynek azt az előírását, amely szerint a kormányzati szektor hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát.

Végül kiemelném az ÁSZ véleményének azon értékelését, amely szerint a törvényjavaslat alapján az államadósság alakulásával kapcsolatos jogszabályi előírások teljesülnek. A törvényjavaslat az államadósság-mutató 2022. év végéhez viszonyított 2,3 százalékpontos csökkenését tartalmazza. Ez megfelel az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében előírt államadósság-szabálynak és a stabilitási törvényben foglalt követelményeknek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)