BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a vezérszónoki hozzászólásokat követően reagáljak néhány fölvetésre, néhány állításra, amely a hozzászólásokat, vezérszónoki véleményeket jellemezte.
A korábbi években is többször elhangzott, hogy a költségvetés értékrendet tükröz, ez most is elhangzott a vitában, ezzel maximálisan egyetértek. A kormány 2010 óta társadalompolitikájában és gazdaságpolitikájában, így a költségvetés összeállításakor mindig a munka és a család elsődlegességét hangsúlyozta. Ebből nem engedett sohasem, akármilyen probléma volt, akár jó idők voltak, akár rossz idők, és ebből az elvből nem enged a 2023. évi költségvetés összeállításakor sem. Azt gondolom, hogy ez az értékrendi választás a gazdaságpolitikában eredményeket is hozott. Sokszor beszélünk arról, hogy ma egymillióval többen dolgoznak, mint bő tíz évvel ezelőtt, és arról is beszélhetünk, hogy a bérek is növekednek. Emellett a családtámogatások bővülése, abban bízom, hogy hozzájárult ahhoz, hogy ma többen vállalnak gyermeket, mint tíz évvel korábban. Még nem eleget, de ismétlem, többen vállalnak gyermeket, több gyermek születik arányaiban, mint tíz évvel ezelőtt.
Ebből a megközelítésből nézve nehezen tudom értelmezni például Vajda Zoltán képviselő úrnak, elnök úrnak azon szavait, mely szerint a jövő évi költségvetés a családok cserben hagyásának terve. Nehezen tudom értelmezni Fekete-Győr András frakcióvezető úrnak azt a véleményét, mely szerint a jövő évi költségvetés az elszegényedés költségvetése. Mind a családtámogatások növekednek, mind azzal számolunk, hogy az orosz-ukrán háború okozta problémák mellett a magas foglalkoztatási szintet megőrizzük, és azzal számolunk, hogy a nemzetgazdaságban a bérek növekednek.
De ha már értékrend, engedjenek meg egy zárójeles kiszólást! Számomra sajátos volt, hogy Varju László képviselő úr és Z. Kárpát Dániel képviselő úr egymás után szóltak. Z. Kárpát Dániel képviselő úr úgy fogalmazott, hogy hazaáruló, aki a demográfiai intézkedések ellen lép fel vagy ezek ellen szólal föl. Eszembe jutottak azok a lépések, amelyeket 2010 előtt láttunk: amikor valamilyen probléma volt, a családtámogatások kerültek szűkítésre. És az is sajátos volt, hogy Varju László képviselő úr negatívumként említette a hitéleti támogatások növelését. Megkérdezném Z. Kárpát Dániel képviselő urat, hogy mi a véleménye erről azon párt képviselőjének, mely párt logójában egy kettős kereszt szerepel.
A zárójelet bezárva, engedjék meg, hogy visszatérjek a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat főbb motívumaira. Elhangzott az is, hogy az elvek, az értékrendek bemutatása mellett mi az a kihívás, amire reagál a kormányzat. Számomra meglepő volt, amikor Bedő Dávid képviselő úr úgy fogalmazott, hogy a kormánynak nem kellett szembenéznie nehézségekkel. Hát, két évvel ezelőtt egy olyan Covid-válság volt, ami világgazdasági szinten kétszer akkora visszaesést eredményezett, mint a 2008-09-es válság. Tehát ebből a nézőpontból figyelve azt gondolom, hogy a gazdaságpolitikának vannak eredményei válságos időszakokban is, és a mostani helyzetben, amikor kétségtelenül a háború hatásai itt vannak szerte a világon legyen szó akár inflációról, energiaár-növekedésről vagy egyéb hatásokról , akkor a kormánynak erre a kihívásra reagálni kell.
Hogyan reagál? Alapértékekből nem enged beszéltünk arról, hogy különböző területeken milyen többletekkel számolunk , és a többletterheket pedig az állami beruházások visszafogásával, illetőleg pluszadók bevezetésével, pluszadók által próbálja finanszírozni. Nem tudom értelmezni ezen intézkedés kapcsán azon gyakorlatilag minden ellenzéki hozzászóló által elmondott véleményt, hogy soha nem látott brutális megszorítás volna. Ezt Varju László képviselő úr is többször mondta, gyakorlatilag az összes hozzászóló. Tisztelettel azt kérem mindenkitől, hogy mondjanak egy konkrét intézkedést az előttünk lévő jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban, amelyben a családok juttatásainak megkurtításáról lenne szó.
És bocsássák meg, de nehezen tudom azért ezeket a szavakat értelmezni olyan hozzászólók részéről, akik tudják, hogy volt olyan időszak, amikor a 13. havi nyugdíj vagy a 13. havi bér került eltörlésre, vagy tudják, hogy volt olyan időszak, amikor egy korábbi kormányzat áfacsökkentésről döntött, majd azt néhány hónap után azonnal visszaemelte. Tehát igen, ezek a lépések, amelyeket említettem, nyugdíjak, bérek csökkentése, családtámogatások megkurtítása, szerintem megszorításnak tekinthetők. Ismétlem, a jövő évi tervezetben, illetőleg az adószabályokban semmilyen ehhez hasonló javaslat nem szerepel.
Miből van akkor többletbevétel? Egyrészről különadók. Nem akarom hosszan untatni a tisztelt Országgyűlést, mondjuk, a bankszektort illetően hadd mondjak egy konkrét számsort. Körülbelül egy évvel ezelőtt a jegybanki egyhetes betét kamata 0,75 százalék volt. Ezt követően június végén emelkedett 0,9 százalékra. Ezzel a kamattal kamatoznak a kereskedelmi bankok által a jegybanknál elhelyezett összegek. Ma ez több mint 7 százalék. Tehát, ha éves szinten és a jegybank nyilvánosságra hozza ezeket az adatokat 10 000 milliárd forint kereskedelmi bankok által a jegybanknál elhelyezett összeggel számolunk, és ne 7 százalékkal, csak 5 százalékkal kalkuláljunk, ez 500 milliárd forint bevétel. Ismétlem, egy évvel ezelőtt 1 százalék alatt volt ez a kamat.
A kormány javaslata arról szól, hogy a háború okozta nagyobb infláció, az ennek következtében szerte a világban látott jegybanki alapkamat-emelés, betétikamat-emelés pluszhozadékából a kereskedelmi bankok egy részt fizessenek be a központi költségvetésbe. Én nem akarok bankellenes hangulatot kelteni, hiszen minden országban a piacgazdaságban szükség van egy életképes, jól működő bankrendszerre. No, de a költségvetésben a pluszkiadások, a családtámogatások finanszírozását nem megszorításokkal finanszírozzuk, hanem ilyen jellegű többletbevételekből!
Hol látunk még többletbevételeket? Általános forgalmi adó. Miért? Azért, mert a foglalkoztatottak magas szintje mellett a reálkeresetek is nőnek idén is, a magas infláció ellenére is. Az átlagbérek 16 százalék fölött emelkedhetnek, és a nagyobb jövedelem nagyobb fogyasztást eredményez, ergo az áfa tételén is, igen, többletbevételekkel számolhatunk.
Tehát a kihívásokra, azt gondolom, hogy egy olyan intézkedéssorozattal reagál a kormányzat, amely megvédi az eddigi eredményeket, és fönntartja a gazdasági növekedést, hiszen olyan bevételeket von be az állami kiadások finanszírozásába, melyek nem lehetetlenítik el a vállalkozásokat. Az energiaszektorban nagyjából ugyanez a helyzet.
A légitársaságokra vonatkozó adót sokan szóvá tették. Itt azért a nagyságrendeket látni kell, hogy jóval kisebb többletbevétellel számolunk, mint a másik két szektorban, de itt is Fekete-Győr András vagy Toroczkai László képviselő urak kritikával éltek. Tisztelettel azt javaslom, hogy ezt a kritikát mondják el a német, az osztrák, a svéd, az egyesült királyságbeli, az egyesült államokbeli, kanadai vagy japán kormánynak is, ahol hasonló adókkal operálnak, hasonló adók vannak, a mértékek pedig magasabbak. Tehát azt gondolom, hogy kritikával illetni egy olyan adót, ami Európa és a világ számos országában működik, és pláne, meglepő módon azok a légitársaságok ugyanúgy szolgáltatnak az adott országokban, most kritikával illetnek egy magyarországi adót, ez kicsit sajátos. Ami tehát a válságra adott válaszokat illeti, ismétlem, én nem látom azt a megszorítást, amelyet számos hozzászóló elmondott.
Beszéljünk, ha megengedik, a makrogazdasági számokról! Adósság. Varju László képviselő úr adósságcsapdáról beszélt. Tóth Bertalan képviselő úr arról beszélt, hogy ma jóval magasabb az államadósság, mint 2010-ben. Varju László képviselő úr az adósságszint mellett szóvá tette a devizaadósság arányát. Legyünk tényszerűek! A magyar államadósság forintban kifejezett nominális értéke természetesen magasabb most, mint 2010-ben, és 2023-ban a nominálisan számolt államadósság magasabb lehet, mint a 2022. évi.
(14.20)
Na de kérdem én: ki a jobb adós két magánszemélyt nézve? Az az adós vane jobb helyzetben, akinek egymillió forint adóssága van, és az éves jövedelme kétmillió forint; vagy aze a jobb adós, akinek másfél millió forint adóssága van, és az éves jövedelme 50 millió forint? Azt gondolom, könnyen választ tudunk adni erre a kérdésre: az az adós a jobb adós, akinek az adósságához viszonyítva nagyobb a jövedelme.
Éppen ezért elnök úrtól mint a Költségvetési bizottság volt elnökétől én tisztelettel azt kérem, hogy ne csak a nominális adósságszintet nézzük, hanem a gazdaság teljesítményét is. És az az állításom, hogy míg 2002-2010 között egyetlenegy év sem volt, amikor a gazdaság teljesítményének arányában az adósságszint nem növekedett volna, egyetlenegy év sem, addig 2011-2019 között egyetlenegy év sem volt, amikor a GDP-arányos adósságráta ne csökkent volna. 2020-ban a Covid miatt természetesen az adósságráta emelkedett, de már 2021-ben csökkent. Már 2021-ben a tervhiányhoz képest kisebb hiányunk volt, csökkent az adósságráta, Európa számos országában teljesen más volt a helyzet. Ha a tisztelt Országgyűlés elfogadja a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot, akkor azzal számolunk, hogy ez az adósságráta jövőre is csökkenni fog.
Ami a devizaadósság arányát illeti, 23 százalék. Képviselő úr, soha nem mondtuk azt, hogy ez nulla kell hogy legyen. Azt mondtuk, hogy 25 százalékon belüli sávban próbáljuk tartani a devizaadósság-arányt, és azt mondtuk, hogy hosszú távon ezt az arányt összességében csökkenteni szeretnénk. Azért azt el szeretném mondani, hogy ez a devizaadósság-arány 50 százalék fölött is volt, tehát kérem, hogy ebből a perspektívából értékeljük mindazt, amit az államadósságnál látunk.
Természeseten a finanszírozási költségek nőnek, de kérem, nézzük meg azt, hogy mondjuk, az olasz vagy német tízéves euróhozamok hogyan alakultak! Brutális növekedés volt. Miért? Háborús infláció van, a finanszírozási költségek mindenütt növekednek. Épp ezért lényeges, hogy fegyelmezett költségvetést fogadjunk el a jövő évben.
Az inflációt említettem. Meglepődve hallottam Bedő Dávid képviselő úr azon véleményét, mely szerint, idézem: „az inflációt a pazarló lopásra építő politika okozta”. Megkérem képviselő urat, hogy ha ez a véleménye, akkor juttassa el Észtország, Litvánia, Lettország, Csehország, Bulgária, Lengyelország vagy Románia kormányának, de akár, hogy ne kelljen olyan messzire utazni, Pozsonyba is elmehet, ahol jóval magasabb inflációs számokat látunk. Tehát Észtországban 20 százalékos inflációra, nem tudom, hogy milyen vélemény lehet, ott vajon milyen folyamatok lehetnek. Tehát én azt gondolom, hogy egyértelmű, hogy a háború okozta infláció az, amivel most szembenézünk.
Energiaárak: mindenki pontosan tudja, hogy az energiaárak a háború következtében hogyan alakultak. Varju László képviselő úr pontosan felidézte, hogy az üzemanyagárak hogyan alakultak, felidézte, hogy 300 forint volt anno az üzemanyagár, most meg 480, abszolút pontos ez, amit képviselő úr mondott, csak megint az arányokat tegyük hozzá, hogy a jövedelmek hogyan alakultak. Képviselő urat és a tisztelt Országgyűlést tájékoztatni szeretném, hogy míg 2010-ben az akkori átlagos nettó havi jövedelemből valamivel több mint 400 liter üzemanyagot lehetett venni, ma ez 600 liter fölött van. Tehát másfélszer annyi üzemanyagot lehet venni, hiszen a jövedelmek nagyobb mértékben növekedtek, mint az árak.
Hogyan méri a KSH az inflációt? Z. Kárpát Dániel jegyző úr kritizálta az infláció mérését. Kritikákat természetesen meg lehet fogalmazni, én azt kérem, hogy ezt az Eurostat felé tegyék meg, hiszen minden állam statisztikai hatósága ugyanolyan módszerrel méri az inflációt. Tehát semmilyen magyar trükközés nem lehet az inflációs számokkal, a kormány és a Statisztikai Hivatal ilyet nem tesz. Tehát ismétlem, ha az infláció mérésével valakinek problémája van, amit én nem kétlek, hogy a mérés módszertanát időről időre célszerű felülvizsgálni, az a kritikát az Eurostat felé tegye meg.
Hogyan kalkuláltuk a jövő évi inflációt? Itt elhangzott, hogy ez magasabb is lehet, olyan vélemény is volt Csárdi Antal képviselő úrtól, hogy tudatosan alultervezik az inflációt. A jegybank legutóbbi inflációs prognózisa 5,2 százalék volt, a jegybank alapvető célja az infláció feletti őrködés. Nehéz, hozzáteszem, ez a feladat, amikor külső folyamatok határozzák meg az infláció alakulását, csak azt mondom, hogy a kormányzati szám megegyezik azzal, amit a jegybank legutóbb a 2023-as évre közzétett.
Árfolyam: sokszor elmondtuk, hogy a kormánynak nincsen árfolyamcélja. Éppen ezért a jövő évi költségvetés számításakor a benyújtás előtti időszak átlagos árfolyamát néztük, és értelemszerűen az árfolyamváltozásnak a hatását a költségvetés végrehajtása során tudjuk kezelni.
A makrogazdasági számok között többen kritizálták a versenyképességi, termelékenységi adatainkat. Hadd mondjam el tényszerűen, hogy a legutóbbi svájci IMD nevű szervezet által közzétett versenyképességi rangsorban érdemben előreléptünk, ahogy arra Varga Mihály miniszter úr az expozéban is utalt. Meg kell cáfoljam Tordai Bence képviselő urat a termelékenységre vonatkozó észrevétele kapcsán: a legutóbbi tényszám azt mutatja, hogy 6,4 százalékkal nőtt a termelékenység. Abban bízunk, hogy ez a növekedés az idei évben is fennmarad, és 2023-ban is ezzel számolunk.
Végül, de nem utolsósorban a makrogazdasági folyamatokon belül az életszínvonal alakulása, elszegényedés. Fekete-Győr András képviselő úr úgy fogalmazott, hogy Európa legrosszabb bérstatisztikáival rendelkezünk. Ígérem, hogy nem húzom az időt: 2013-tól minden egyes évben a nettó bérek változása érdemben meghaladta az infláció mértékét. Csak néhány számot a 2017 utáni évből hadd mondjak! 2017-ben 2,4 százalék az infláció, a nettó bérek változása, a nemzetgazdasági átlag 12,9, 3 százalékkal haladta meg az inflációt 2018-ban, 10 százalék fölötti a nettóbér-növekedés 2018-ban, nagyjából ugyanez a helyzet 2019-ben. 2020-ban, a válság alatt 3,3 százalék volt az infláció, Magyarországon a nettó bérek 9,7 százalékkal növekedtek. Az idei évben azzal számolunk, hogy a nettó bérek változása 8,7 százalék, bocsánat a tavalyi évben 8,7 százalék volt, az idei évben azzal számolunk, hogy 16 százalék felett lehet a nettó bérek változása, és a jövő évi tervezet pedig az 5,2 százalékos inflációhoz képest 10,2 százalékos nettóbér-változást takar.
Bocsánat, ha a számokkal untatom a tisztelt Országgyűlést, de azt gondolom, hogy a jövő évi költségvetésről tényszerűen csak ténybeli adatok, illetőleg a törvényjavaslatban szereplő konkrét feltételezések alapján beszélhetünk. Ha önök azt gondolják, hogy nem reálisak a számaink, akkor mondják meg, hogy miért, melyik az a tényező, ahol a kormányzat téved a költségvetés összeállításakor, és ezekről, azt gondolom, hogy érdemi szakmai vitát lehet folytatni.
Átláthatóság: többen kritizálták, Tordai Bence képviselő úr, Vajda Zoltán elnök úr, a Költségvetési bizottság elnöke. Megint hadd legyek tényszerű: az úgynevezett Open Budget Institute teszi közzé ezt a jelentést, az „open” szó, a „nyitott” szó a nyitott társadalom gondolathoz kapcsolódik. Tényszerűen szeretném elmondani, hogy ez a szervezet részben Soros György által finanszírozott szervezet, én nem szoktam erre hivatkozni, ismétlem: tényszerű vagyok. És abban is tényszerű szeretnék lenni, hogy ez a felmérés mély meggyőződésem szerint nem egy objektív felmérés, ez az Európai Unió tagállamaira egyértelműen nem terjed ki, nem igazak azok az állítások, miszerint hivatalos papír van arról, hogy Európában a legátláthatatlanabb költségvetés a magyar. Nincsen ilyen európai uniós felmérés. Van egy igen komoly, szubjektív véleményt magában foglaló felmérés, a magyarországi adatokat a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest nevű kft. készítette, javaslom, hogy akit érdekel, a honlapjára menjen föl, nézze meg, hogy kiktől milyen megrendeléseket kapott. Azt gondolom, hogy a megrendelés és a nyilvános dokumentum alapján talán azt lehet mondani, hogy nem feltétlenül objektív az adott szervezet. Azt gondolom, hogy ha egy más civil szervezetet vagy céget kérdeznének meg a magyar költségvetés átláthatóságáról, teljesen más véleményt adna, például arra a kérdésre, hogy vane féléves jelentés a költségvetési folyamatokról. Nem feltétlenül azt mondanám, hogy nincsen, mert a tény az, hogy havi jelentéseket teszünk közzé havit. Nincs féléves, havi van, és a féléves folyamatokat is bemutatjuk. Tehát, hogy mondjam, mély meggyőződésem, hogy elég szubjektív az a vélemény, amit most többen az ellenzéki padsorokból kritikaként fogalmaztak meg.
Kiadási területek, slágertéma; az egészségügy sokszor felkerül a napirendre.
(14.30)
Gelencsér Ferenc képviselő úr idézte a születéskor várható élettartamadatokat, egészségügyi számokat. Sajnálom, hogy a képviselő úr dinamikáról nem beszélt, tehát arról, hogy az elmúlt években mindazok a számok, amelyeket idézett, kedvezően alakultak, akár az egészségben eltöltött évek száma, akár a születéskor várható élettartam. Azt is fontosnak tartom, ha képviselő úr fontosnak tartja az egészségügyet, amivel egyetértek, akkor azt is tegyük az asztalra, hogy az alapvető célunk az kell legyen, hogy minél egészségesebb legyen a társadalom. Azt is tudjuk, hogy az egészségi állapotunkért 10-15 százalékban felelős az egészségügyi intézményrendszer. Tehát célszerűnek tartom, hogy akár a közétkeztetésre vonatkozó szabályok módosításáról pozitívumként szólaljunk meg, vagy akár a mindennapos testnevelésről, amelyek meghatározók abból a szempontból, hogy szív- és érrendszeri problémáink vannak vagy nincsenek.
Rátérve az egészségügyi kiadások alakulására, megint hadd legyek tényszerű: 2023-ban a tervezet szerint 2022-höz képest több mint százmilliárddal nőnek az egészségügyi kiadások. Lehet kritizálni, hogy többel is nőhetnének, természetesen minden területre jó lenne még többet költeni, de az a narratíva, mely szerint az egészségügyet a kormányzat magára hagyja, egyszerűen tényszerűen nem igaz. 2010-ben az összes egészségügyi kiadás nem egészen 1200 milliárd forint volt. Az önök előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén ez 2670 milliárd forint körüli lenne; 1200-ról 2670-re nő. Ez több mint 1470 milliárd forint növekedés, 123 százalék. A kumulált infláció, mert az inflációt többen emlegették, 2023-ral bezárólag 46,2 százalék.
Nézzük meg akkor a többi területet is, így az oktatási kiadások növekedését! Az összes számnál tényszerű adatok azt mutatják, hogy a kiadások növekednek. Ezen kiadásnövekedéseken belül a bérekről sokan szóltak, Szabó Timea képviselő asszony, illetve többen mások azt mondták, hogy a közszférában dolgozók bére nem emelkedik. Pont az egészségügy és az oktatás olyan területek, ahol a bérek növekedtek az elmúlt időszakban, és abban bízunk, hogy ez a növekedés a jövőben is folytatódhat.
Az egészségügy bérjellegű kiadásai, az ágazat kiadásai: 2010-ben nem egészen 270 milliárd forint volt, az önök előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén ez 1086 milliárd forint fölé növekszik. Ismétlem: 270-ről 1086-ra, ez 303 százalékos növekedés.
Oktatás: ismétlem, azon dolgozunk, hogy a bérek itt is növekedhessenek, de hadd legyek tényszerű! Említettem a kumulált inflációt. 2010-hez képest, a ’12/13-as tanévben elindított béremeléseket egyben véve 83 százalékos béremelés valósult meg. Ezenkívül a pedagógusminősítés rendszere közel 70 milliárd forint többletkiadást jelent ezen kívül, tehát a béremelésen kívül. Arról se feledkezzünk el, hogy míg a korábbi, 2008-09-es válság alatt tudjuk, hogy milyen válaszok voltak, a pedagógusok bére is csökkent, 2020-ban, amikor ismétlem világgazdasági szintén a 2008-09-eshez képest jóval nagyobb visszaesés volt, a pedagógusok bére emelkedett 10 százalékkal, majd az idei évben további 10 százalékkal.
Azon dolgozunk, hogy megállapodásra jussunk az Európai Unióval. Az Európai Unió nyitott arra, hogy béreket is finanszírozzon. Nem igazak azok az állítások, hogy bért nem lehet finanszírozni európai uniós forrásból. Abban bízom, hogy ez egy olyan pont lehet, ahol közösen tudunk fellépni az európai uniós szervek felé, jobb- és baloldali padsorokban ülő képviselők, európai parlamenti képviselők annak érdekében, hogy Magyarország hozzájusson az őt megillető európai uniós forrásokhoz, és például ezeket is fel tudjuk használni bérintézkedésekre.
Nyugdíj: Tóth Bertalan elnök úr úgy fogalmazott, hogy a Fidesz lenézi az időseket. Tényszerűen szeretném mondani, hogy a nyugdíjak reálértéke az elmúlt években, 2010-től mintegy 20 százalékkal növekedett. Ehhez képest értendők a jövő évi költségvetési törvényben szereplő javaslatok, egyrészt, hogy a reálértéket megőrizzük, vagy ha az infláció magasabb lesz, akkor természetesen kiegészítő emelésre kerüljön sor, másrészt teljes egészében kifizetésre kerül a 13. havi nyugdíj, és abban bízunk, hogy nyugdíjprémium kifizetésére is lesz lehetőség.
Ami a rendvédelmet illeti, Toroczkai László képviselő úr azt mondta, hogy csökkennek a rendvédelmi kiadások. Felhívom elnök úrnak, képviselő úrnak a figyelmét arra, hogy 2022-ben hathavi bért kaptak a rendvédelmi terület dolgozói. Ennek meghatározó része szerepelt a ’22. évi költségvetésben. Ehhez képest értendő az a csökkenés, amit ő mondott. Tehát ha ezt az egyszeri hathavi tételt kivesszük a viszonyítási alapból, akkor a rendvédelmi kiadások növekednek. Itt is hadd mondjam el, hogy 2010-hez képest a rendvédelmi kiadások növekedése több mint 500 milliárd forint, a rendvédelmi kiadások több mint megduplázódtak 2010-hez képest 2023-ra, ismétlem, amennyiben a törvényjavaslatot a tisztelt Országgyűlés elfogadja.
Gazdasági jellegű kiadások. Toroczkai elnök úrral hadd vitatkozzak, hiszen ő maga emelte ki a nemzeti ipar megerősítését, a multik helyett a hazai tulajdonú cégek megerősítését, a saját lábon állást, majd kritizálta az oltóanyaggyár létrehozását. Azt gondolom, hogy a vírus és az arra adott válaszok azt mutatták, hogy célszerű, ahol lehet, a hazai ipart megerősíteni, a szállítási útvonalak töredezettek, és bizony a nagy globalizált ipari termelés néha hátrányt is jelenthet. Azt se felejtsük el, hogy több mint hatmillió ember felvette a vakcinát. Ha a jövőben azt szeretnénk, hogy olyan egészségügyi problémákra a hazai ipar által adott készítményekkel tudjunk reagálni, amelyek segítenek a probléma megoldásában, akkor igenis van létjogosultsága a nemzeti ipar megerősítésének az egészségügy területén is, mint ahogy a Covid után a Pénzügyminisztérium egy egészségügyi támogatási program keretében épp az egészségipar megerősítése mellett dolgozott.
Energetikai kiadások. Többen szóvá tették, hogy felesleges a Paksi Atomerőműre szánt, a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban szereplő összeg. Véleményem szerint atomenergia nélkül nincs fenntartható klímapolitika. Amikor Csárdi Antal képviselő úr, Szabó Timea képviselő asszony vagy mások kritizálják az atomenergiát és zöldszempontok alapján kritizálják, akkor, kérem, vegyék figyelembe azt, hogy például Németország széntüzelésű erőműveket indított el. Kérem, vegyék figyelembe azt, hogy az energiafüggetlenség megteremtésének egyik módja a saját atomerőmű megléte. Kérem, vegyék figyelembe azt, hogy az olcsó energia megtermelésének az egyik módja az atomenergia igénybevétele. Tehát ismétlem: meggyőződésem az, hogy ha a zöldszempontokat is fontosnak tartjuk, akkor igenis szükség van az atomenergiára, amely olcsó áramot ad a gazdaságnak, és ilyen szempontból versenyképességi kérdést is mutat.
Végül energiahatékonysággal, az európai uniós források jelentőségével fejezem be. Többen kritikaként mondták, hogy a magyar kormány néhány kérdésben vitatkozik az Európai Bizottsággal, és ezért nincs még megállapodás a 2021-27-es időszak egyes forrásairól. Abban bízom, hogy konszenzust tudunk teremteni abban, hogy a Magyarországnak egyszer már az Európai Parlament és az Európai Tanács által elfogadott források ténylegesen hozzáférhetők lesznek. Abban bízom, hogy konszenzust tudunk teremteni abban, és mindnyájan fellépünk annak érdekében, hogy megállapodásra jussunk.
A kormány azon dolgozik, hogy ez a megállapodás megköttessen és ez alapján a Magyarországnak járó forrásokat igénybe tudjuk venni, ez alapján akár energiahatékonyságra, akár az oktatási rendszer finanszírozására, akár digitalizációra ténylegesen elérhetők legyenek azok a forrásokat, amelyeket a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat tartalmaz. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)