SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Most már lassan úgy hét és fél órával a vita megkezdése után, ahogy hallom a felszólalásokat, és magam is ebbe a sorba szeretnék becsatlakozni, nem általánosan beszélnénk a következő évi költségvetésről, hanem az én esetemben kifejezetten egy területre szeretnék fókuszálni, hogy a hazai vállalkozásoknak, a hazai kis- és középvállalkozásoknak mit mutat, mit jelenthet a 2023. évi költségvetés.
Van szerencsém már nem az első költségvetést ebből a szempontból vizsgálni. Részben egykori gyakorló vállalkozóként, részben vállalkozói szervezetekben betöltött funkcióim alapján is én egy olyan hármas szempontrendszer szerint vizsgáltam korábban is, és szeretném vizsgálni most is a költségvetést, amely alapvetően a vállalkozói lét oldaláról vizsgálja a költségvetést.
Mi ez a hármas szempontrendszer? Mi ez a hármas körülmény, amely a vállalkozások, főleg a hazai kis- és középvállalkozások mindennapjait alapvetően befolyásolja? Az első természetesen, mint minden más úgymond társadalmi alrendszert tekintve is, maga a politikai szabályozási környezet, amelyben a vállalkozások működnek, ahogy a kiszámíthatóság, ahogy a tervezhetőség szempontjából élnek meg egy-egy következő évi költségvetést a vállalkozások.
A másik ilyen nagyobb területet nagyon egyszerűen úgy lehetne összefoglalni, hogy mindenki a piacról él, a piac azt jelenti a legtöbb hazai vállalkozás számára, hogy a hazai fogyasztás milyen, lesze vevő, lesze kinek eladni a megtermelt javakat, szolgáltatásokat.
A harmadik ilyen körülmény a vállalkozások szempontjából, ami alapvetően befolyásolja őket, az pedig a forrásoldala a vállalkozásoknak, lesze hitel, lesze fejlesztési forrás, a fiókban maradnak a tervek vagy azok az elképzelések, amelyeket a vállalkozók szeretnének megvalósítani, ahhoz valamilyen módon vagy azokhoz a szükséges forrásokhoz valamilyen módon hozzájuthatnak-e.
Vállalkozói oldalról azt tudom mondani, de talán ez az egész költségvetésre is igaz, hogy a 2023-as év nem tűnik egy könnyű évnek, ahogy nem tűnt könnyű évnek a Covid miatt akár a 2021-es vagy a 2022-es év sem, de a vállalkozó egy olyan emberfajta, aki szereti a kihívásokat, különben nem csinálna vállalkozást. A magyar vállalkozók szerencsére úgymond a jég hátán is megélnek, tehát túl tudják élni ezeket a nehéz időszakokat is, főleg akkor, ha ezeknél a területeknél a kormányzat, a mindenkori kormányzat, a jogszabályalkotó segít számukra.
Kezdjük mindjárt az első és talán a legfontosabb területtel, a kiszámítható környezettel! Nagyon örültünk annak idején is, hogy 2010 után bejött az a rendszer, hogy már gyakorlatilag a második negyedévben elfogadásra kerül a következő évi költségvetés, elfogadásra kerülnek azok az adótörvények, amelyek alapvetően meg fogják határozni a vállalkozók mindennapjait. Én nagyon örülök neki, hogy ilyen nehéz helyzetben is a kormány vállalkozott arra, hogy benyújtja ezt a költségvetést, hiszen a mostani számok alapján azt lehet mondani, hogy igenis egy stabil, kiszámítható vállalkozói környezet várja a vállalkozásokat.
Talán két részt érdemes kiemelni. Az egyik az extra különadók kérdése. Én azt tudom mondani, hogy a hazai vállalkozások 99,9 százalékát ez nem érinti.
(15.40)
És nagyon örülünk annak, a hazai vállalkozások nevében mondhatom, hogy a kormány valóban olyan módon tudta ezeket a többletforrásokat a jövő évi költségvetés kiegyensúlyozása érdekében megtalálni, ami mondhatom azt, hogy a hazai vállalkozásoknak szinte az egészét nem érintik, és olyan ágazatokban és olyan specifikus beavatkozásokat tudott alkalmazni, amely a hazai vállalkozások működését nem nehezíti.
A vállalkozások léte is attól függ, hogy mennyire stabil a gazdálkodásuk, és jó látni azt kisvállalkozói oldalról, hogy maga az államháztartás stabil, csökkenő adósságpályán van, és minden olyan egyensúlyi helyzetnek a birtokában van a központi költségvetés, amely egyébként a vállalkozói szektornak is a mindennapjait meghatározza.
Ami talán egy terület, amiről tudunk, hogy változások lesznek, ez a kata rendszere, de itt is azok az információk, amelyek hozzánk eljutottak, hogy maga ez az egyszerűsített adózási forma fönnmarad, megnyugtatók, és a tisztességes vállalkozások nevében tudom azt mondani, hogy az az irányú törekvések, amelyek gyakorlatilag a bújtatott foglalkoztatás kiemelésére vonatkoznak e területből, alapvetően támogathatóak. Itt még egy pozitívumot hadd emeljek ki, bár ennek a részleteit még nem látjuk, de ígéret van a következő költségvetésben a tekintetben, hogy a hazai kis- és mikrovállalkozások egy jelentős része bennmaradhat a rezsicsökkentés rendszerében. Én azt gondolom, hogy ez több százezer vállalkozásnak fog olyan biztonságot adni, és nemcsak biztonságot, hanem versenyelőnyt is akár nemzetközi partnerekhez képest. Tehát ezt is mindenképpen támogathatónak tartjuk.
Egy kicsit messzebbről tekintve a 2023. évet, és nem csak költségvetési oldalról, én azt tudom mondani, hogy talán a legfontosabb kérdés, amiről itt kevesen beszélünk, és amiről azt gondolom, hogy a hazai vállalkozások egyértelműen a kormány mögött és mellett állnak, az annak az egyszerű kérdésnek a föltétele, ami minden vállalkozás működéséhez kell, vagy nem mindegyiknek, de a legtöbbnek kell, hogy lesze gáz és lesze üzemanyag Magyarországon, ennek a biztonsága meglesz-e. Azt látjuk, hogy reméljük, hogy ez így lesz. Tehát ha valahol lesz Európában gáz, és valahol lesz üzemanyag, az itt lesz Magyarországon. Azt gondolom, hogy ez köszönhető részben annak az egyedi kormányzati megközelítésnek, ami itt az európai szankciós politikában is tetten érhető. Én a magyar vállalkozások nevében azt tudom mondani, hogy mi azt szeretnénk, hogy a magyar vállalkozások dolgozzanak, és ehhez a munkához kell energia, kell üzemanyag, és ennek a biztosítása érdekében tett intézkedéseket a magyar vállalkozók mindenképpen támogatni fogják.
Annak a kérdésnek a megvilágításában, mint említettem, hogy a vállalkozásoknak az a legfontosabb, ha már van kiszámítható gazdasági környezet, hogy el tudjáke adni a termékeiket, tehát vane fizetőképes kereslet, itt is alapvetően jó híreket látunk a költségvetésben, hiszen fogyasztói oldalról valóban az látszik, hogy az a nehézség vagy az a megoldandó feladat, ami a ’23. évi költségvetés egyensúlyát érinti, ott alapvetően nem a lakosságtól, nem a fogyasztóktól veszi el a forrásokat a kormány, sőt. Tehát gyakorlatilag minden olyan korábbi kedvezményt helybenhagy, a családi adókedvezmény, a 25 év alattiak adókedvezménye, az otthonteremtési program, a 13. havi nyugdíj, ez már mind-mind fölsorolásra került, de az a lényeg, hogy a pénz ott marad az embereknél, és ezt a pénzt a magyar társadalom egy jelentős részben a hazai kis- és középvállalkozásoknál tudja elkölteni, ami, azt gondolom, a legjobb hír a hazai vállalkozások számára. És hogy ez hol érhető tetten egyébként számokban a költségvetésben, az ott látszik, hogy a belföldi fogyasztás, ami talán ennek a legjobb mérőszáma, 4 százalék fölött marad a következő évben, és ezen belül is a háztartások fogyasztása 5 százalék körüli bővüléssel számol jövőre is. Tehát lesz vevő, ha így egyszerűen akarom vállalkozói oldalról lefordítani.
És akkor ide lehetne még hozni a beruházási ráta viszonylag, talán történelmi magasságokban lévő tervét a jövő évre. Tehát ilyen szempontból is keresleti oldalról a vállalkozók, azt gondolom, hogy a lehetőségekhez képest jó helyzetben vannak a költségvetésben.
A harmadik oldal vagy a harmadik perspektíva a hitel- és forrásoldal. Itt is azt tudom mondani, hogy ellentétben néhány nagy korábbi válsággal Magyarországon, aminek eredménye korábban az volt, hogy a hitelpiac kiszáradt, és a vállalkozások vagy nem, vagy horrormagas áron tudtak forrásokhoz jutni, ez nem következhet be 2023-ban a költségvetés, az adótörvények alapján, hiszen látjuk azt, hogy a bankrendszer likviditása megmarad, híreink vannak a Széchenyi-hitelprogram folytatásáról, a beruházási rátát már említettem. Itt nagy kérdés, részben látjuk az uniós forrásokat, de részben mi is abbéli reményünket fejezzük ki, hogy végül is az Európai Unió nem akarja saját magát szétverni, és valamilyen megegyezés tud Magyarország és Brüsszel között a jogos uniós források Magyarországra érkezéséről megszületni.
Tehát összességében azt tudom mondani, hogy a hazai vállalkozások szempontjából, mint ahogy megszokhattuk, nem lesz könnyű a ’23-as év, de azt gondolom, hogy minden olyan peremfeltétel, amit a kormány pozitív módon tud biztosítani a vállalkozások számára, benne van a ’23-as költségvetésben.
Ebből a szempontból tényleg csak nagyon röviden arra utalnék, hogy nem minden válságkezelés volt így Magyarországon, és már nem szívesen emlékeznek erre a vállalkozók, de azért egy ilyen parlamenti vitában, mivel jómagam már szerencsére parlamenti képviselőként élhettem meg a 2008-09-es válságot, én emlékszem, hogy akkor még azért az állam úgy próbálta a forrásokat beszedni egy ilyen válság esetén, hogy mindenféle vagyonosodási vizsgálatok alá vonta a vállalkozókat, járulékemelést jelentett be, adóemelést, és gyakorlatilag fejős tehénnek tekintette a hazai kis- és középvállalkozásokat. Na, most ez nincs benne a költségvetésben, hanem egy könnyű év ugyan nincs benne, de egy olyan év, ami, azt gondolom, hogy tartogat lehetőségeket és fejlődést a hazai vállalkozások számára, így támogatni tudjuk a Fidesz-frakció részéről is a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)