BARTOS MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy jó központi költségvetési javaslat megalkotásához elengedhetetlen, hogy a kormány, amelyik a javaslatot teszi, világosan lássa azokat a kihívásokat, amelyek az ország előtt állnak, és jól ismerje azt a környezetet, amely hatást gyakorol az ország helyzetére. Ez a környezet jelenleg sajnos elég mostoha. Az utóbbi években egymást követték a válságos időszakok. A migráció okozta nehézségek után a koronavírus-járvánnyal kellett megküzdeni, most pedig egy háborús övezet szomszédságában találjuk magunkat. Elhúzódó háború, menekülthullám, álhírek, információs hadviselés, kíméletlen politikai szankciók, energiaválság, háborús infláció, és még sorolhatnánk azokat a kifejezéseket, amelyeket bár ne kellene ismernünk, de mégis részévé váltak a mindennapi életünknek. Ezek azok a hatások, amelyek következményeit a lehető legjobban fel kell mérni. Gondolatban végig kell vinni azokat a folyamatokat, amelyek a jelen körülményekből már kirajzolódnak, és számításba kell venni azokat a lehetőségeket, amelyek még felbukkanhatnak.

Látható, hogy a szomszédságunkban dúló háború sajnos elhúzódik. A brüsszeli szankciós politika ugyan nehezíti a háborút kirobbantó Oroszország helyzetét, de sajnos Európa és benne hazánk számára is nagy ára van. Külön hangsúlyt kell fektetnünk energiaellátásunk biztonságának fenntartására, az áremelkedések letörésére és a magyar emberek megélhetési körülményeinek védelmére, javítására.

Szerintem itt, ebben a vitában is hangsúlyoznunk kell, hogy annak ellenére, hogy a háború elhúzódik, nekünk mégis a legfőbb érdekünk a béke, a háború mielőbbi befejezése. Azonnali fegyverletételre és a béketárgyalások haladéktalan megkezdésére volna szükség, csak így képzelhető el, hogy a gazdasági konszolidáció mihamarabb elinduljon. Fegyverek szállításával, katonák hadba küldésével a jelenlegi helyzetben nem a békét szolgálnánk, hanem mi magunk is közvetlenül belesodródnánk a konfliktusba. Mi békét akarunk, és mindent meg is teszünk ezért. Remélhetőleg egyre több szövetségesre találunk ebben, de ez egy hosszú folyamat, ezért a jövő évi költségvetésünket kénytelenek vagyunk egy elhúzódó háború hatásaival számolva elfogadni.

Az előttünk fekvő, Magyarország 2023. évi központi költségvetésére vonatkozó javaslat a honvédelem és a rezsivédelem költségvetése, amely az általam röviden felvázolt, feszült és bizonytalan nemzetközi környezet hatásait figyelembe véve egyértelműen hazánk és az emberek megélhetésének védelmére, a gyermekeket nevelő családok és a nyugdíjasok támogatására, valamint a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére helyezi a hangsúlyt. Elsődleges cél a magyar emberek biztonsága, legyen szó fizikai, illetve anyagi biztonságról vagy a jövőbe vetett bizalom megőrzéséről. Megmarad a 13. havi nyugdíj és az infláció mértékének megfelelően emelkednek a nyugdíjak. Megmaradnak a családtámogatások és a családi adókedvezmények. A javaslat elfogadásával több pénzt, az idei évhez képest közel 450 milliárd forinttal többet fordíthatunk a gyermekes családok támogatására. Megmarad a 25 év alattiak jövedelemadó-kedvezménye is.

2020 előtt olyan erős gazdasági alapokat sikerült létrehozni hazánkban, amelyeket a koronavírus-válság nehéz évei sem tudtak annyira megtépázni, hogy ne tegyék lehetővé, hogy a kormány erős védelmet biztosítson a felsorolt területek számára. A nemzeti kormányzás egy olyan fordulatot hajtott végre Magyarországon, amely növekedési pályára állította a gazdaságot, és ezt a növekedést a járvány okozta válsághelyzet ellenére is sikerült megőrizni. 2021-ben rekordot döntött a magyar gazdaság növekedése, és jelenleg is az egyik legdinamikusabban növekvő egész Európában. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a jelenlegi helyzet rendkívüli, így rendkívüli intézkedésekre is szükség van ahhoz, hogy minél többet megőrizhessünk abból a növekedési potenciálból, ami jelenleg még rendelkezésre áll, és hogy minél teljesebb védelmet biztosíthassunk a magyar emberek számára.

A kormány álláspontja következetes, a háború árát nem a magyar emberekkel kell megfizettetni. Ezt szolgálja a Rezsivédelmi Alap, melyről röviden csak annyit mondanék, hogy 670 milliárd forintos kerete elég lehet ahhoz, hogy megvédje a rezsicsökkentés korábban elért eredményeit. Az extraprofitadóval érintett szektorok szereplőit pedig nem kényszeríti olyan helyzetbe, amelyben teljes nyereségükről le kellene mondaniuk. A remélhetőleg minél hamarabb véget érő háborús válság után felpezsdülő gazdasági környezetben a most elengedett profitjuk sokszorosát realizálhatják majd.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most pedig szeretnék rátérni a honvédelmi ágazat költségvetésére, amely a korábbi évekhez hasonlóan stabil alapokat biztosít az ország katonai védelmi feladatainak ellátásához, ezen túlmenően pedig egy jelentős lépést tesz lehetővé a haderőfejlesztés területén. Összesen több mint 1400 milliárd forint áll rendelkezésre ezekre a feladatokra 2023-ban, ami több mint 40 százalékos növekedést jelent az idei ráfordításokhoz képest. Ennek köszönhető, hogy a korábbi, 2024-es céldátum helyett már jövőre teljesíthetjük azt a NATO felé tett vállalásunkat, amely szerint az éves GDP-nk 2 százalékára emelhetjük a védelmi kiadásainkat.

Az 1400 milliárd forintos keret két nagy részből áll. Az egyik a haderőfejlesztési program elemeire szánt mintegy 840 milliárd forintos Honvédelmi Alap. Ebből valósulhat meg a légierőnk és a szárazföldi képességeink fejlesztése, valamint a katonai infrastruktúra szükséges fejlesztése. Cél, hogy a Magyar Honvédség középtávon a régió meghatározó erejévé váljon. Kiemelt cél a katonák felszereléseinek, eszközeinek fejlesztése, valamint a hazai védelmi ipar szélesebb körű bevonása a fejlesztésekbe.

A másik rész a költségvetés Honvédelmi Minisztérium fejezetébe tartozó előirányzatok fejezetét jelenti. Ennek kapcsán elmondható, hogy a honvédség alapfeladatainak maradéktalan ellátását biztosító stabil előirányzatok között a személyi kiadások közel 10 százalékkal, a működési kiadások pedig több mint 50 százalékkal emelkednek az idei ráfordításokhoz képest. Ez fedezetet biztosít a személyi állomány egyes pénzbeli juttatásainak fejlesztésére, a korábbi kormányzati intézkedésekben meghatározott bérfejlesztések végrehajtására és a honvédség létszámának 1250 fővel történő emelésére, amelynek jelentős része a Magyar Honvédség szervezeteinél valósulhat meg.

(18.10)

A fejezet fontos prioritásként kezeli a nemzetközi katonai szerepvállalásaink fenntartását is, és az ehhez szükséges financiális háttér megteremtését. A honvédelmi programok pénzügyi alapjait is igyekszik megőrizni a költségvetési javaslat. Lesz pénz a tiszt- és altisztképzésre, és az alapvető kiképzési és oktatási képességek, illetve a toborzórendszer fejlesztésére. Megfelelő forrás áll majd rendelkezésre az önkéntes tartalékrendszer fejlesztésére, a hazafias honvédelmi nevelés keretében megvalósuló „Honvéd kadét” program folytatására, a honvéd középiskolákra, valamint a veteránprogram megőrzésére. Szeretném megjegyezni, képviselőtársaim, hogy a Honvédelmi Minisztérium 2023. évre vonatkozó költségvetési fejezete a felelősségi és hatáskörök mostani változása nyomán már a sportfeladatok finanszírozását is magában foglalja. A majd 140 milliárdos keret közel 50 százalékos bővülést jelent, ahogy képviselőtársam az imént előttem elmondta.

Néhány szót szeretnék ejteni a rendvédelem témaköréről is. Nyilvánvalóan a Belügyminisztérium költségvetési fejezetében is érzékelhetők a feladat- és hatáskörök változásai. Én most csak a rendvédelmi feladatok megfelelő ellátásához szükséges költségvetési forrásokról szeretnék néhány szót említeni. Áttekintve az előirányzatokat, látható, hogy a jövő évi költségvetés fontos célja, hogy a lehetőségekhez mérten igyekezzen biztosítani a rendvédelmi dolgozók anyagi megbecsülését. 2023-ban rendelkezésre áll majd minden korábban elindított életpályaprogram végrehajtásának a fedezete. A rendőrség 25 milliárd, a TEK 2 milliárd, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem mintegy 7-7 milliárd forint többletforráshoz jut a személyi juttatási jogcímeken. Mindemellett megállapítható, hogy az ország rendjének és biztonságának fenntartása szempontjából legfontosabb feladatkörök megfelelő súllyal szerepelnek a 2023. évi belügyi költségvetésben. Minden olyan előirányzat megfelelő mértékben és stabilan finanszírozott, amely hozzájárulhat a közbiztonság megerősítéséhez, a nemzetközi és hazai terro-rizmus elleni védelem erősítéséhez, a katasztrófavédelem fejlesztéséhez, a kis értékű bűncselekmények felderítési hatékonyságának javításához és a büntetés-végrehajtás megerősítéséhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, megállapítható, hogy egy olyan javaslat fekszik előttünk, amely nem téveszti szem elől, hogy milyen kihívások állnak az ország előtt a következő esztendőkben. 2023-ban olyan költségvetésünk lesz, amely figyelembe veszi azokat a várható körülményeket, amelyek között a magyar emberek élnek. Igyekszik biztosítani azokat a lehetőségeket, amelyekkel a válságok ellenére is előre mehetünk, sőt még azt is, hogy legalább ugyanezekkel a lehetőségekkel a későbbi években is rendelkezhessünk.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy minden józan gondolkodású ember számára nyilvánvaló, hogy egy ilyen változékony és válságos környezetben kifejezetten nehéz a költségvetés tervezése. Emellett mégis elmondható, hogy a magyar emberek, a magyar családok biztonságának megőrzése kellő hangsúlyt kap az előttünk fekvő javaslatban, csakúgy, mint a honvédelem és a rendészet területei. Nagyon szépen köszönöm elnök úr, államtitkár úr és képviselőtársaim figyelmét. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)