HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kálmán Olga Képviselőtársam! Majd átküldöm az önéletrajzomat.

Ami az áfacsökkentéssel kapcsolatos felvetését illeti: azt nem tudjuk elfelejteni, hogy az ön főnöke volt az, aki megígérte az áfacsökkentést, aztán megnyerték a választásokat, és nem áfát csökkentett, hanem áfát emelt. S azt sem tudjuk figyelmen kívül hagyni, hogy önök azokat az áfacsökkentési kormányzati javaslatokat, amelyekről itt a Házban szavaznunk kellett alapvető élelmiszerek tekintetében  hiszen több alapvető élelmiszer esetében már nem 27 százalékos, hanem 5 százalékos az áfa , önök is szavaztak, és egyetlenegy esetben sem szavazták meg. A harmadik gondolatom: sokszor elhangzott már, de Kálmán Olga akkor talán még nem ült itt, hogy a kormány számtalan esetben megvizsgálta, milyen hatása van az áfacsökkentésnek. S bár megléptük az áfacsökkentéseket, és a kormány többször is elmondta, hogy ezek nem lezárt ügyek, tehát folyamatosan vizsgálja, hogy hol lehet még áfacsökkentést végrehajtani, de az biztos, hogy az áfacsökkentéseket soha nem követte az élelmiszerárak csökkenése, azt a kereskedők mindig lenyelték. Ez ténykérdés. Tehát ha azt várják önök, hogy az áfacsökkentéssel az árak csökkenni fognak, akkor rossz helyen keresgélnek, vagy ha ezt ígérik az állampolgároknak, akkor megint csak átverik őket. Ennyi rövid reflexió a képviselő asszony által elmondottakra.

Rátérve a költségvetésre, én alapvetően négy állítást szeretnék tenni a költségvetéssel kapcsolatban, s ha megengedik, ezt fejteném ki. Az első állításom, ami már sokszor elhangzott, de azt gondolom, ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy rendkívül nehéz helyzetben kellett Varga Mihálynak, államtitkár úréknak a költségvetést megalkotni. Hiszen még szinte ki sem lábaltunk a Covid által okozott gazdasági válságból, a szomszédunkban máris egy háború tört ki, aminek következtében van egy elszabaduló háborús infláció, és ez a háború az egyébként is jelen lévő európai energiaválságot még csak tovább súlyosbította. Tehát egy rendkívül nehéz helyzetben, környezetben, bizonytalan környezetben kellett a költségvetést megalkotni, s azt gondolom, nagy érdem az, hogy a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék is azt mondja, hogy ennek ellenére a költségvetés alapvető számai ebben a bizonytalan helyzetben is megalapozottnak tekinthetők. Ez nagyon fontos. S ami ugyancsak fontos, hogy talán fölértékelődik az a polgári-kereszténydemokrata kormányok által bevezetett gyakorlat, hogy az év közepén alkotjuk meg, vitatkozunk róla, és szavazzuk meg a jövő évi költségvetést, hiszen így van idő a gazdaság szereplőinek és az embereknek is felkészülni a jövő évre.

(18.20)

Abból a szempontból is azt gondolom, hogy helyes ez egy ilyen bizonytalan környezetben, hogy így a jövővel kapcsolatos bizonytalanságoknak a kockázatát valójában a kormány futja, és ez helyes. Mert ha egyébként a korábbi szocialista gyakorlatot követnénk, és év végén, az utolsó napokban fogadnánk el a költségvetést, akkor valójában az azzal kapcsolatos kockázatokat  felkészülés híján  a vállalkozásoknak, a magyar embereknek kéne futni. Az, hogy ezt a kockázatot a költségvetés korábbi elfogadásával a kormány magára vállalja, azt gondolom, hogy ez kifejezetten helyes egy ilyen nehéz időpontban.

Tehát az első állításom, hogy valóban nagyon-nagyon nehéz a helyzet, de ennek ellenére az előttünk fekvő költségvetés megalapozott, ahogy egyébként volt a korábbi években is.

A második állításom, hogy nehéz helyzet van, egész Európában gazdasági válság tombol, ennek ellenére ez a költségvetés is határozottan szakít azzal a baloldali politikával, amely a válságot megszorítással kezeli, és folytatja azt a polgári hagyományt, hogy nem szabad semmilyen válság árát a magyar emberekkel megfizettetni. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a magyar emberek nem ehhez vannak szokva. Ugyanis 2010 előtt bármilyen válság volt, mindig az volt a kormányzati reakció, hogy nehéz helyzetben vagyunk, úgyhogy, kedves magyar állampolgár, nyúljál te is szépen a zsebedbe, vagy ha te nem nyúlsz, akkor majd Gyurcsány Ferenc belenyúl, és kiszedi belőle a pénzt. Ezt szokták meg a magyar emberek a Bokros-csomag idején és a Gyurcsány-féle megszorításokkor is.

Ha már itt Kálmán Olga az intézkedésekről beszélt, éppen önök voltak azok, akik elvették a 13. havi nyugdíjat, éppen Gyurcsány Ferenc volt az, aki elvett egyhavi bért minden állami alkalmazottól. Önök voltak, akik csökkentették a gyes időtartamát, elsorvasztották a családi adókedvezményt, felfüggesztettek minden otthonteremtési támogatást, kamattámogatott hitelt, és éppen önök voltak azok, akik többszörösére emelték a rezsi árát, annak ellenére, hogy Lendvai Ildikó megígérte, hogy nem lesz gázáremelés.

Ezzel szemben, bár most is nehéz helyzetben vagyunk, a magyar kormány tartja magát ahhoz az alapelvhez, hogy a háború árát nem lehet a magyar emberekkel megfizettetni. Éppen ezért a harmadik állításom a költségvetéssel kapcsolatban az, hogy az képes megőrizni minden olyan kormányzati programot, amiért az elmúlt 12 évben, közösen a magyar emberekkel, küzdöttünk. Tehát a baloldal elvette a 13. havi nyugdíjat, mi pedig a nehéz helyzet ellenére visszaadtuk azt, a 2023. évi költségvetés része tud maradni a 13. havi nyugdíj, és  ahogy egyébként azt a kormány megígérte  a nyugdíjemelések is megmaradnak az inflációt követő mértékben.

Míg a baloldal csökkentette, tulajdonképpen megszüntette a családtámogatásokat, a 2023-as költségvetésben továbbra is ott vannak a családtámogatások. 2010-hez képest közel három és félszer, összesen 2290 milliárd forinttal többet fordít a Fidesz-KDNP-kormány a magyar családok támogatására 2023-ban.

Míg a baloldali kormányok többszörösére emelték a rezsi árát, mi továbbra is kitartunk a rezsicsökkentés mellett, és ez főként az európai energiaárak tekintetében nagy eredmény, hogy ezt meg tudjuk védeni, hiszen azt láthatjuk, hogy vannak olyan országok Európában, ahol a két-három évvel ezelőttihez képest tízszeresére nőtt az energiaár. Lehet azt mondani, hogy ezekben az országokban magasabb a fizetés, de nem ennyivel. Tehát az állampolgárok, az ott élő állampolgárok Stockholmban bizony megérzik, annak ellenére, hogy többet keresnek, mint nálunk.

A negyedik állításom pedig a költségvetéssel kapcsolatban, hogy Csák János miniszter úr többször is beszélt arról, milyen fontos, hogy egy országnak legyen jövőképessége. Magyarul: képes legyen meghatározni a saját céljait, és hogyha meghatározta a saját céljait, akkor olyan intézkedéseket tegyen, amelyek már előre felkészítik az országot az előtte álló nehéz ügyek, illetve a kihívások kezelésére. Az én állításom az, hogy a 2023. évi költségvetés erősíti Magyarország jövőképességét. Persze ehhez alapvetések is kellenek; most néhány olyan dolgot mondanék, amik szerintem a patkónak ezen a felén evidenciának tekinthetők, de a másik oldalon sajnos nem.

Például az, hogy az ember csak akkor tudja egy ország jövőképességét erősíteni, hogyha nemzetben gondolkodik és van célja. Akkor, amikor például Gyurcsány Ferenc pártja 2019-ben egészen egyértelműen, deklaráltan az európai egyesült államok mellett tette le a voksát, és egy birodalmi Európában gondolkodik, akkor talán mégsem ennyire evidens ez a dolog.

Mi pedig meghatároztuk azt, hogy hova szeretnénk eljutni. Tehát Magyarországnak vannak konkrét céljai, ezt a miniszterelnök úr többször is elmondta, 2030-ra hova szeretnénk eljutni. Azt szeretnénk, hogy Magyarország benne legyen az öt olyan európai országban, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.

Ezek olyan viszonyítási pontok kell hogy legyenek, amiket talán összefoglalhatunk úgy, hogy a magyar nemzeti érdek, amelyhez egyébként tudjuk viszonyítani a környezetünk változását, és ebből a szemszögből tudunk reagálni az előttünk álló kihívásokra, legyen szó energiaválságról vagy éppen háborúról.

Azt gondolom, hogy a jövőképesség tekintetében itt meg kell említeni, hogy nemcsak a hosszú távú folyamatokat kell figyelni, hanem a rövid távúakat is. Azt gondolom, hogy az egy nagyon jó és helyes kormányzati felismerés, hogy amikor egész Európát energiaválság sújtja, akkor a magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy ettől a magyar embereket és a rezsicsökkentést megvédje, ezért is szerepel a 2023. évi költségvetésben a Rezsivédelmi Alap. Az is egy fontos felismerés, hogy ha háború van, akkor a haderőfejlesztésre bizony költeni kell, erről képviselőtársaim az előzőekben beszéltek.

Tehát az állítás az, hogy Magyarország jövőképessége erősödik. Azt gondolom, hogy a 2023. évi költségvetésből is kiolvasható az, hogy a polgári kereszténydemokrata kormány úgy gondolja, hogy Magyarországnak a jövőképessége minimum három pilléren nyugszik, ez a munka, a haza és a család. Éppen ezért minden korábbi politikánk alapja is az volt, hogy munkahelyeket kell teremteni, és a baloldal által létrehozott munkanélküliséget pedig meg kell szüntetni. Ebben látjuk az eredményeket: 11,7 százalékról 3,6 százalékra csökkentettük le a munkanélküliséget, a foglalkoztatottságot pedig 56,4 százalékról 74 százalék fölé emeltük.

Magyarország jövőképességének úgyszintén záloga a nemzeti identitás is, az, hogy meg tudjuk őrizni a saját nemzeti identitásunkat. Éppen ezért fontos, hogy a 2023. évi költségvetésben a kulturális támogatások is benne szerepelnek, és bár nehéz a helyzet, ezen a területen is van előrelépés.

A harmadik pillér a család, hiszen ha az embereknek van munkájuk, elkötelezettek a hazájuk iránt, akkor családot alapítanak annak érdekében, hogy továbbadhassák mindazt, amit kaptak, az utódaik számára. Éppen ezért mi elkötelezettek vagyunk a magyar családok megsegítése érdekében.

Ha már jövőképesség, néhány szót erről más összefüggésben. Sokszor elhangzó baloldali vád az, hogy Magyarországot a Fidesz-KDNP-kormány összesze-relő üzemmé tette. Egyrészt két dolgot kell megállapítanunk erről a baloldali mondásról. Az egyik az, hogy bárcsak így lett volna a baloldali kormányok alatt is! De akkor nemhogy összeszerelő üzem nem volt, hanem akkor munka sem volt. (Gréczy Zsolt: Csak a Mercedes!) Az emberek sorban álltak a munkahelyekért, tisztelt Gréczy képviselő úr, nem volt munka. (Gréczy Zsolt: Mercedes!) A munkáltatók akkor tudtak válogatni, és a munkavállalók ki voltak szolgáltatva a munkáltatóknak.

(18.30)

Ma az a helyzet, hogy mivel munkaerőhiány van, ez fordított. Ma a munkáltatók állnak sorba egy-egy jól dolgozó munkavállalóért. (Gréczy Zsolt: Elmentek külföldre!) Tehát először megteremtettük a munkaalapú gazdaság alapjait azzal, hogy fontos befektetéseket, termelő multinacionális cégeket vonzottunk ide egy jó gazdasági környezettel. Szeretném önöknek elmondani, hogy amit mondanak, az ráadásul már abból a szempontból sem igaz, hogy ha megnézik, hogy az elmúlt 3-4 évben újonnan létrehozott munkahelyeken mekkora az átlagbér, akkor azt láthatjuk, hogy ez most már több mint másfélszerese az országos átlagbérnek. Ez azt mutatja, hogy ezek valószínűleg már magasabb hozzáadott értékű munkahelyek. Magyarul: nem összeszerelő üzemeket hoznak ide már, képviselő úr, hanem fejlesztő, kutatás-fejlesztő, innovációs központokat. Azt gondolom, hogy ezen az úton kell továbbhaladnunk.

Azt is el kell mondani, ha már kutatás-fejlesztésről beszélünk, hogy arányaiban Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma 2010 és ’20 között, 97,3 százalékkal, szemben az EU-s átlaggal, amely csak 40,5 százalékos. Ez azt jelenti, hogy a kutatók-fejlesztők száma 2010-ben 31 480 volt, 2020-ban pedig közel 60 ezren dolgoznak ilyen állásban. A kutatás-fejlesztésre fordított források mértéke is több mint duplájára nőtt, 2010-ben ennek összege 310 milliárd forint volt, 2020-ban már 771 milliárd forintra emelkedett. A megemelt finanszírozás eredményeként átlagosan 30 százalékkal növekedett a kutatóintézetekben dolgozók bére is.

A Fidesz-KDNP-kormány legfontosabb célkitűzése az innováció területén, hogy Magyarország 2030-ra az EU top tízes innovátorai közé kerüljön. Éppen ezért a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal forrás tekintetében 2023-ban 121,5 milliárd forinttal kalkulál, ami az idei évi költségvetéshez képest majdnem 30 milliárd forint többletet jelent számára.

A haderőfejlesztésről képviselőtársaim beszéltek, de azt gondolom, hogy az idei év  ezt talán érdemes hangsúlyozni  talán legkijózanítóbb felismerése az, nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában és egész Európában, hogy Magyarország és Európa, egyáltalán a magyar és az európai emberek fizikai biztonsága nem magától értetődő és az nem ingyen van. Ahogy egyébként Ronald Reagan mondta, a szabadság mindig legfeljebb egy nemzedék távolságra van a kihalástól, ez ma nálunk fizikai valósággá vált, tehát a szabadságunkért, a szabadságért minden generációnak meg kell küzdenie, így nekünk is. Éppen ezért fontos, hogy a kormány létrehozta a Honvédelmi Alapot, amely a ’23-as költségvetésben is szerepel, ez 842 milliárd forintot tesz ki, és a honvédelmi kiadások összessége pedig eléri a GDP 2 százalékát.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, összefoglalva az előbb elhangzott gondolatokat: Magyarország ezzel a költségvetéssel képes lesz kezelni a 2023. év nehézségeit és kihívásait, mindezt úgy, hogy nem a baloldali válságkezelés klasszikus receptúrájához nyúl vissza, nem kíván pluszterheket rakni az emberek vállára, helyette megőrzi az elmúlt 12 év eredményeit, a családtámogatásokat, a nyugdíjak értékét és a rezsicsökkentést, tehát nem sarcolja meg az embereket, helyette a háborús helyzetben extraprofitra szert tevő multinacionális cégektől és óriásvállalatoktól kér hozzájárulást a magyar emberek energia- és fizikai biztonságának megőrzése érdekében. Éppen ezért mondhatjuk azt, hogy a ’23-as költségvetés a rezsivédelem és a honvédelem költségvetése.

A Fidesz-KDNP az elmúlt ciklusokban mindig bizonyította, hogy reális és betartható költségvetést tett le az asztalra. A 2023. évi költségvetés is ilyen. Célunkat, hogy megőrizzük az ország pénzügyi stabilitását és egyensúlyát, 2023-ban 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, az államadósság 73,8 százalékra való csökkentésével biztosítja az előttünk fekvő javaslat. Én éppen ezért arra biztatok mindenkit, a szemben levő padsorokban ülő képviselőket is, hogy most tegyék félre a pártpolitikai szempontokat így háború idején, és támogassák ezt a költségvetést, hiszen ez a magyar emberek és a magyar vállalkozások érdeke. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)