DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Amióta képviselő vagyok, a 2023. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat a 13. költségvetésitörvény-javaslat, amelyhez van szerencsém hozzászólni, illetve módosítót benyújtani. Az elmúlt 12 évben volt szerencsém figyelemmel kísérni a számok és a prioritások alakulását. Mint ahogy mindig, most is feladatok, célok vannak és helyzetek, amelyeket meg kell oldani, akár úgy, hogy felelős és kiszámítható költségvetést tervezünk, vitatunk és fogadunk el.
(19.50)
Én még emlékszem, amikor a 2008-2009-es gazdasági válság idején a 2010. évi költségvetést úgy tervezte a baloldali kormány, hogy például a fogyatékossággal élőket képviselő érdekvédelmi szervezetek támogatását felével-kétharmadával vágta meg, a hiányzó összegeket pedig bizonytalan kimenetelű pályázati forrásokra bízta, ezzel is többletterhet róva a szervezetek munkatársaira.
2010 óta jöhetett bármi, bármilyen váratlan helyzet, vis maior, vörösiszap-katasztrófa, árvíz, koronavírus, most pedig az orosz-ukrán háború, de egyszer sem tapasztaltam, hogy kevesebbet kellett volna tervezni a fogyatékosságügy területén vagy akár a szociálpolitika, vagy a gondoskodáspolitika területén. A koronavírus után a 2022. évi költségvetést tervezve az újraindítás költségvetését fogadtuk el tavaly, mit sem sejtve arról, hogy mi vár ránk 2022 tavaszán: a szomszédos országban háború, Európa-szerte infláció, áremelkedések, energiaválság jelei. Ebben a helyzetben a legfontosabb a biztonság és a stabilitás megőrzése, így ahogy ma már többször is hallhattuk a jövő évi költségvetés a honvédelem és a rezsivédelem költségvetése lesz. Emellett továbbra is kiemelten kezeljük a családtámogatási rendszert is.
Amiről most szeretnék beszélni a korábbi évek felszólalásaihoz hasonlóan, az a fogyatékosságügy, illetve a szociálpolitikához kapcsolódó feladatok, célok, támogatások. 2023-ban továbbra is a kiemelt feladatok közé tartozik a teljesség igénye nélkül a gyermekvédelem, illetve a szabályozási hátterének alakítása, fejlesztésének megvalósítása, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók megerősítése, az állam által fenntartott szociális, gyermekvédelmi intézmények működtetése, illetve az önkormányzati, egyházi és nem állami fenntartók által működtetett szolgáltatók fenntartásához való hozzájárulás. A megváltozott munkaképességű munkavállalók minél nagyobb arányú, nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatásának ösztönzése és a társadalmi szemlélet formálása szintén kiemelt cél.
Hangsúlyos feladat továbbá a fogyatékos személyek helyzetének további javítása. Zárójelben mondom, hogy ez egy olyan feladat, aminek soha nincs vége, ez folyamatosan cél és feladat: az autista személyeket ellátó, valamint a kis létszámú, fogyatékos személyeket ellátó intézmények kiemelt támogatása, illetve a létrejött támogatott lakhatási szolgáltatások megfelelő színvonalú működtetése és a kiváltási folyamat folytatásaként újabb intézményi férőhely-kiváltási projektek eredményes megvalósítása, az országos fogyatékosságügyi program intézkedési ter-vében foglalt intézkedések végrehajtása.
Azért is soroltam föl a feladatok egy részét, hogy lássuk, ez a terület is mennyire szerteágazó, mennyire sokrétű, mennyi és milyen feladatokat kell támogatni. Ha megnézzük ezekkel kapcsolatban a különböző előirányzatokat, akkor azt láthatjuk, hogy szinte mindenhol több lesz a támogatás, több az előirányzott összeg, mint ebben az évben. Például ilyen az egyes szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti és a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő ágazati szakmai programok támogatása is. Ez a sor nagyon sokféle feladatot, programot támogat, például a mozgáskorlátozottak gépkocsiszerzési és -átalakítási támogatása, a segítőkutyák képzése, a jelnyelvitolmács-szolgáltatás, a vakok elemi rehabilitációs szolgáltatása, infokommunikációs alapú távszolgáltatás, illetve a fogyatékos személyeket nevelő családok tehermentesítése, a nevelőszülői ellátás, gyermekotthonok fejlesztése, lakóotthonok támogatása, munkaerőpiaci integrációt elősegítő programok, és még sorolhatnám tovább. Ezen a soron 2022-ben körülbelül 8,6 milliárd forint szerepelt, jövőre körülbelül 9,4 milliárd van tervezve. De említhetném a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatását is, amire idén körülbelül 50,1 milliárd forint volt betervezve, jövőre pedig már 57,2 milliárd forint szerepel ezen a soron.
S még sorolhatnám azokat az előirányzatokat, ahol jelentős többlet van az idei évhez képest, de én most inkább két sorra hívnám fel a figyelmet. Az egyik a fogyatékossággal élők társadalmi szervezeteinek támogatása. Az országos érdekvédelmi szervezetek támogatása 2010 óta 521,7 millió forintról körülbelül 2,1 milliárd forintra nőtt, évenként megközelítőleg 10 százalékos emelésekkel. A jövőre tervezett összeg ugyanennyi, amit meg is értek, de szeretnék módosító javaslattal élni, elősegítve a szervezetek további biztonságos működését s figyelembe véve a különböző hatásokat, mint például az infláció.
A másik a versenysport és szakmai feladatok támogatása sor. Ez a sor magában foglalja a fogyatékosok sportjának, illetve a paralimpiai mozgalom fejlesztésének a támogatását is. A törvényjavaslat részletes indoklása alapján úgy látom, annak ellenére, hogy a versenysport támogatása jelentősen nő, körülbelül 11 milliárd forinttal, a fogyatékosok sportjának támogatása változatlan marad. A 2019. évi bázisszámot alapul véve 460 millió forint van betervezve, miközben 2023-ban téli siketlimpia és nyári speciális olimpia is várható. Tehát ehhez is szeretnék majd módosító javaslatot beadni, biztosítva a szükséges többletforrást.
Továbbra is kiemelten fontos és hangsúlyos a fogyatékossággal élők támogatása és segítése minden téren, a gondoskodáspolitikáért felelős minisztérium irányításával. Bár a 2011-es népszámlálás adatai szerint 490 578 fő, azaz a népesség 4,9 százaléka vallotta magát fogyatékos személynek, a nemzetközi vizsgálatokra épülő szakértői becslések ezzel szemben azt mutatják, hogy a lakosság átlagosan 10 százaléka él valamilyen fogyatékossággal. A valós szám tehát hazánkban is inkább az 1 milliót közelíti. Ezt alátámaszthatja az a népszámlálási adat is, amely szerint Magyarországon 1,6 millió fölött van a tartósan beteg, egészségkárosodott emberek száma. Figyelembe véve, hogy a tartós betegségek az esetek jelentős részében valamilyen fogyatékosság kialakulásával is járnak, összességében nagyságrendileg milliós számú az érintett társadalmi csoport, akikről beszélünk.
A fogyatékossággal élők társadalmi csoportja továbbra is számíthat ránk, őket meghallgatva mindenben igyekszünk segíteni őket. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)