DR. MÉSZÁROS LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Magyarország nemzeti kormánya kiemelt értékként tekinti az embert és az emberi egészséget. Éppen ezért a költségvetésben egészségügyre jövőre mintegy 2670 milliárd fog rendelkezésre állni. Ez több mint 1470 milliárd forinttal magasabb összeg, mint a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben. Ez több mint 2,2-szeres növekedést jelent.
Emlékezzünk, hogy 2010 előtt a balliberális kormányok 600 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, kórházakat zártak be, 16 ezer aktív ágyat szüntettek meg, 6 ezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el, elvettek egyhavi bért, és vizitdíjat, kórházi napidíjat vezettek be.
2003-2009 között egyedül Magyarországon csökkent az egészségügyi kiadások reálértéke az OECD-adatok alapján. Ugyanakkor 2010 és 2018 között ennek növekedése a hetedik legmagasabb ütemű volt hazánkban. A jó egészség jelentős egyéni és társadalmi érték és erőforrás, melynek megőrzése és fejlesztése nemzeti érdek. A lakosság egészségi állapota alapvetően meghatározza egy nemzet sorsát és jövőre vonatkozó kilátásait, valamint az ország gazdasági versenyképességét is. Éppen ezért a polgári kormányok az elmúlt időszakban több mint 500 milliárdos egészségügyi fejlesztést hajtottak végre: kórházak, rendelőintézetek, mentőállomások újultak meg.
A választókerületem legnagyobb városában, Dunaújvárosban, szülővárosomban működő Szent Pantaleon Kórház is több mint 7 milliárdos épület-, műszer- és képzési fejlesztésben részesült. Korábban soha nem látott bérfejlesztések valósultak meg több ütemben, és ezek folytatódnak. Az orvosibér-fejlesztéssel párhuzamosan megszűnt a több mint fél évszázados rendszert torzító hálapénz.
Magyarországon az egészségveszteségek döntő része más fejlett országokhoz hasonlóan életmódbeli és környezeti kockázatokhoz köthető, tehát megelőzéssel jelentősen csökkenthető. A kormány a lakosság egészsége iránt érzett felelősségtől vezérelve a nemzeti egészségügyi programokról szóló 1722/2018. kormányhatározatával jóváhagyta az egészségügy átfogó megújítására irányuló, a legnagyobb egészségveszteségek mérséklését célzó, 2019-től 2030-ig szóló öt nemzeti egészségügyi programot: a rákellenes, a keringési, a mozgásszervi, a mentális és gyermekegészségügyi programokat. Az összehangolt programok együttesen biztosítják, hogy kormányzati támogatással, szakmai és civil szervezetekkel együttműködésben, a lakosság bevonásával Magyarország képes legyen elérni, hogy állampolgárai egészségesebb, hosszabb életet élhessenek.
Az egészségügyben tervezett beavatkozások leghatékonyabb részei azok, amelyek a népegészségügy fejlesztésével járulnak hozzá a lakosság egészségének javításához. A nemzetközi stratégiai dokumentumok is alátámasztják azt, hogy érdemi változások csak a népegészségügy rendszerszintű megújításától, az egyének és a közösségek egészség-magatartását és -környezetét célzó, összehangolt beavatkozásoktól várhatók. Így elengedhetetlen az egészségfejlesztési, egészségvédelmi és betegségmegelőzési népegészségügyi szolgáltatások körének fejlesztése, megerősítve azt megfelelő irányítással, a szükséges humán erőforrással, finanszírozással, kommunikációval és a nemzetközi trendekhez igazodó kutatás-fejlesztéssel.
Az egészséges Magyarország 2021-27 egészségügyi ágazati stratégia jövőképe szerint az egyének és közösségek egészségtudatosabban élnek egy egészségesebb környezetben, valamint a megerősített népegészségügy hatékonyan valósít meg komplex népegészségügyi beavatkozásokat, a társadalom többi szereplőjével együttműködésben.
Átfogó ágazati cél a minél hosszabb és minél egészségesebb élet biztosítása az egész magyar lakosság számára, függetlenül attól, hogy ki, hol és milyen társadalmi-gazdasági körülmények között él. A népegészségügyi beavatkozások mellett fontos az egészségügyi ellátórendszer megerősítése is. Kormányzati prioritásként került rögzítésre az egészségügyi alapellátás új alapokra helyezése, prevenciós tevékenységének erősítése, a járóbeteg-szakellátás megerősítése, valamint egy fenntartható, jól működő intézményrendszer kialakítása. 2015-ben elfogadásra került az egészségügyi alapellátásról szóló CXXIII. törvény, valamint elkészült és társadalmi egyeztetésre került az egészségügyi alapellátás megerősítésének koncepciója, amely a helyzetelemzés mellett tartalmazza az alapellátás további fejlesztésének tervezett lépéseit.
Az eddig megtett és a továbbiakban tervezett intézkedések az e törvényből eredő feladatok végrehajtásával az alábbi célokat szolgálják. Az alapellátás kompetenciájának növelése a lakóhelyközeli ellátások szélesítésének, elérhetőségének biztosítása érdekében. A népegészségügyi szemlélet erősítése a betegségek megelőzése érdekében, valamint az alapellátás kapuőri szerepének megerősítése a járó- és fekvőbeteg-szakellátás tehermentesítése céljából. A szociális és az egészségügyi terület tevékenységeinek felmérése és összehangolása, az ellátások területi egyenlőtlenségeinek és az aktív fekvőbeteg-szakellátás terheinek csökkentése érdekében, az alapellátás vonzóbbá tétele, az ellátatlan körzetek felszámolása.
Az alapellátás mellett a szakellátórendszer strukturális megerősítése is fontos. A járó- és fekvőbeteg-szakellátórendszer működésének olyan strukturális és finanszírozási szemléletű megerősítése szükséges, amely egyidejűleg alkalmas a lakosság egészségi állapotában érdemi előrelépésre és a működési-gazdálkodási folyamatok javítására. Egy gazdaságilag jobban működő ellátórendszer a népesség egészségi mutatóinak javulásához nagyobb mértékben képes hozzájárulni, ami a demográfiai és versenyképességi célkitűzések teljesülését is támogatja.
Az egészségügyi közép- és felsőfokú szakképzés, valamint rezidensképzés tekintetében az ágazat célja továbbra is megfelelő minőségű szakképzés biztosítása, valamint a fiatal szakemberek, orvosok ösztöndíjakkal és egyéb ösztönzőkkel történő támogatása annak érdekében, hogy mind területileg, mind szakmaszerkezetileg meghatározott számú és képzettséggel rendelkező szakember-utánpótlás álljon rendelkezésére a biztonságos és megfelelő színvonalú egészségügyi ellátás biztosítása érdekében.
És végezetül a lakossági gyógyszerellátás javítása. A kormány elkötelezett a magas szakmai színvonalú és biztonságos lakossági gyógyszerellátás biztosítása és annak folyamatos javítása iránt. Ezt a célt szolgálja az adott település gyógyszerellátását egyedül biztosító kis forgalmú gyógyszertárak működési célú támogatása, valamint a közforgalmú gyógyszertárakban a többségi gyógyszerészi tulajdonarány elősegítése a Patika-hitelprogram keretében nyújtott kamattámogatás biztosításával.
(20.20)
Hiszem, hogy ezekkel az intézkedésekkel jelentős egészségnyereség érhető el a hazai lakosság körében, csökkennek a területi egyenlőtlenségek a hozzáférés tekintetében, és még hatékonyabb lesz az egészségügyi ellátás. Köszönöm a szíves figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)