BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Nem kívánok visszaélni az idejükkel. Engedjék meg, hogy a két utolsó hozzászólásra nagyon röviden reagáljak!

Varju László képviselő úrral hosszú ideje vitatkozunk azon, hogy vajon hogyan értelmezhetőek a gazdasági folyamatok, mit mutatnak a számok. Engedje meg, képviselő úr, hogy azt hiányoljam, hogy az állításait számokkal nem tudja alátámasztani. Amikor ön azt mondja, hogy alacsonyan tartott munkabérek jellemzik Magyarországot, akkor ezzel szemben hadd idézzem fel 2017 óta a nettó bérek változását: 2017-ben 12,9 százalék, 2018-ban 11,3 százalék, ’19-ben 11,4 százalék, 2020-ban, a Covid-válság súlyos évében 9,7 százalék, 2021-ben 8,7 százalék a nettó bérek növekedése; az idei évben pedig 16 százalék fölötti növekedéssel számolunk, és a jövő évi költségvetésben 10,2 százalékkal. Tehát én azt gondolom, hogy a számok, a múltbeli számok, az eddigi tényszámok és prognózisok megcáfolják azt, hogy a kormányzat célja az alacsonyan tartott munkabérekkel a versenyképesség biztosítása.

Tudásalapú gazdaságra van szükség, egyetértek képviselő úrral. Ebben a szellemben készült a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat. Hogyha a gazdasági növekedést az Európai Unióét meghaladó szinten szeretnénk tartani, akkor szükséges az, hogy a munkaerőpiac továbbra is stabil maradjon. Látjuk, hogy feszes a munkaerőpiac, a bővülés lehetősége korlátos, a hozzáadott értéket kell növelni. Éppen ezért a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat például a felsőoktatás területén jelentős pluszforrásokat fogalmaz meg, és a kutatás-fejlesztést is támogatjuk, mint ahogy azt is támogatjuk, hogy a kutatás-fejlesztési központok, az oktatási központok és a vállalati szféra kooperációja valósuljon meg. Számos példa van erre, Magyarországon a Miskolci Egyetemet, ha nézem, a Győri Egyetemet, ha nézem, az ottani vállalkozásokkal való együttműködésüket, a Boscht vagy a Győri Audit említem. Tehát azt gondolom, olyan irányokat fogalmaztunk meg a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban, és az eddigi cselekedetek is azt mutatják, hogy igen, a tudásalapú gazdasággal a nagyobb hozzáadott érték irányába léptünk el.

Ami a gyenge exportot illeti, nem tudom értelmezni a képviselő úr szavait. Az elmúlt években az exportteljesítmény rekordot döntött. Tehát én abban bízom, hogy ez a következő években is így marad, és ez a magas export nem pusztán azt fogja jelenteni, hogy a Magyarországon működő multinacionális cégek sokat exportálnak külföldre, és a profitot teljes egészében realizálják, elviszik, hanem újabb befektetéseket fog indukálni. És abban is bízom, hogy a hazai tulajdonú cégek exporttevékenysége növekszik, és az ő jövedelmük, a hazai tulajdonosok jövedelme is növekszik.

(20.40)

Ezzel áttérnék Novák Előd képviselő úr hozzászólására. Toroczkai László frakcióvezető úr, elnök úr is a patrióta gazdaságpolitika szellemében az erős nemzeti gazdaságot említette. Én ezzel a törekvéssel maximálisan egyetértek. Viszont ebből a nézőpontból nézve épp a Covid mutatta meg azt, hogy bizony, az egészségipar területén is van tere az egyébként komoly hagyományokkal rendelkező magyar egészségipar megerősítésének. Épp ezért indítottunk a Covid idején egy egészségügyi támogatási programot. És azt gondolom, hogy amikor Magyarországon sorban állás volt a vakcinákért, és a vakcinák véleményem szerint nagyon sokaknak az életét mentette meg, és ez a privát vélemény, azt gondolom, hogy számos elemzéssel került alátámasztásra, amikor Magyarországon több mint 6 millió ember vette föl a vakcinát, akkor igenis helye van egy nemzeti vakcinagyár készítésének, támogatásának, hiszen ez is a nemzeti ipart erősíti.

Képviselő úr három üdvözlendő területe közül a honvédelemnél egyetértek önnel. Valóban, ez a 2 százalékos vállalás egy NATO-vállalás, és azt gondolom, hogy az értékét növeli, hogy a határidőt előrehozva, a háborúra válaszul egy nehezebb gazdasági helyzetben is ezt a 2 százalékos szintet el tudjuk érni. Képviselő úr mint a hazát, a nemzetet önkéntes tartalékosként is szolgáló személy pontosan tudja, hogy a Magyar Honvédség milyen helyzetből zárkózik fel, az elmúlt években milyen fejlesztések valósultak meg, és ezt támogatja a jövő évi költségvetési javaslat is.

Családtámogatások. Megint azt gondolom, hogy amit mond a képviselő úr, az szerepel a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban. Háborús helyzet ide vagy oda, nehéz körülmények ide vagy oda, a családtámogatások összege növekszik. Abban a képviselő úrnak természetesen igaza van, hogy nem minden egyes családtámogatási elem bővül, épp ezért célszerű szerintem komplexen nézni a teljes családtámogatási rendszert, és azt látjuk, hogy ez a családtámogatási rendszer jövőre is növekszik.

Inflációról volt szó. Ön ezt a veszélyek között említette. Akárhogyan alakul az infláció, akárhogyan alakulnak a kamatszintek, a jövő évi költségvetési törvény azt tartalmazza, hogy például az otthonteremtési támogatásnál vagy a babaváró hitelnél azok a kedvezmények, amik eddig voltak, megmaradnak. És ez azért lényeges, mert az inflációs környezet változhat. De az a család, aki fölvette a babaváró hitelt, és gyermekek vállalásáról dönt, és ennek következtében nem kell visszafizetni összeget, vagy csak a nominálisan fölvett összeget kell visszafizetni, az semmit nem érzékel a nagyobb inflációs környezetből.

Éppen ezért szerintem célszerű  ismétlem  egyben szemlélni ezt a családtámogatási rendszert. Ha így nézzük, akkor abban bízom, hogy az ellenzéki padsorok közül is többen fogják támogatni a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot.

És végül az aggodalmak és a kitörések szempontjából: euróövezet, euróárfolyam; devizában fennálló adósság tekintetében az utóbbinál a kormány szándéka egyértelmű. Azt sohasem mondtuk, hogy nullára célszerű kifuttatni a devizaadósság arányát, hiszen az államnak euróban, devizában teljesítendő kötelezettségei is vannak. Bevételeket is célszerű devizában szerezni. Azt mondtuk, hogy a devizaadósság arányát csökkentjük. Ezt a csökkenési trendet láthattuk az elmúlt években, és 25 százalékon belül akarjuk tartani jövőre is a devizaadósság arányát.

És ha euróösszeget, és ha mondjuk, a devizaadósságnál az eurós kitettséget említem, akkor a kitörések tekintetében vitatkozom képviselő úrral. Ön is említette a nemzetek Európáját. Ha a Mi Hazánk Mozgalom fontosnak tartja a hagyományokat…  történelemből tudjuk, hogy Árpád fizikailag, geográfiailag, földrajzi értelemben Európába vezette a magyarságot, Szent István kulturális, értékrendbeli szempontból is a nyugati, keresztény világhoz kötötte Magyarországot, és azt gondolom, hogy az Európai Közösségek alapító atyái anno egy más Európát képzeltek el, épp az ön által említett nemzetek Európáját. A magyar kormány azon dolgozik, hogy ezt az alapot vegyük magunk elé, amikor európai uniós ügyekről gondolkozunk, és a nemzetek Európájának eszméjét követve igenis Magyarország Európa földrajzi szívében, szellemi értelemben, kulturális értelemben Európához tartozva, az Európai Unió tagjaként nyertese lehet a tagságnak. A jövő évi költségvetés, azt gondolom, erről is szól, és azt gondolom, hogy igenis az ön által említett befizetések mellett a támogatásokkal a gazdasági fejlődést, a felzárkózást, a nemzet megerősödését fogjuk tudni elérni.

Ennek a szellemében kívánom azt, hogy fontolják meg szavazataikat, amikor a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatról majd később döntenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)