HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt években hatalmas változások történtek a világban. Mára egyértelművé vált, hogy az előttünk álló évtized a veszélyek korát hozza el számunkra, egyszerre lesz jelen életünkben járvány, népvándorlás, fegyveres konfliktus, energiaválság. Az április 3-ai választáson a magyar emberek világos döntést hoztak arról, hogy elvárják, hogy a veszélyekkel szemben megvédjük Magyarországot.
(8.20)
A 2023-as költségvetéssel kapcsolatban is ez az egyik legfontosabb, csak akkor fogadható el, ha biztosítja az ország védelméhez szükséges forrásokat. A jövő évi költségvetés a rezsi és a honvédelem költségvetése lesz, így értelemszerűen biztosítja az ország védelméhez szükséges forrásokat is. A Rezsivédelmi Alap 670 milliárd forinttal lesz feltöltve, a Honvédelmi Alap pedig 842 milliárd forintból áll fel. A bizonytalan világgazdasági helyzetben is megőrizzük az ország biztonságát, az elmúlt évek eredményeit, a rezsicsökkentést, a családtámogatásokat, a nyugdíjak értékét. Az Országgyűlésnek benyújtott, most tárgyalt költségvetési tervezet fejezeteit átolvasva kijelenthetjük, hogy minden, a magyar emberek védelmének biztosításához szükség költség fedezete megtalálható benne.
A Nemzetbiztonsági bizottság alelnökeként a titkosszolgálatok jövő évi támogatásáról szeretnék bővebben beszélni. Talán azt nem kell hosszan részletezni, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok munkája egy háborús, veszélyekkel és fenyegetettségekkel teli időszakban mennyivel értékelődik fel. Életbe vágó, hogy a nemzeti szuverenitásunk védelme érdekében meghozandó döntésekhez a katonai és a polgári hírszerzés pontos, naprakész információkat tudjon nyújtani. Szintén a magyar emberek biztonsága múlik az elhárítók munkáján. Napjainkban napi tízezren jönnek menekültként hazánkba a szomszédunkból, az orosz-ukrán háború kitörése óta több mint 800 ezren érkeztek, főleg Ukrajnából. Fel kell készülni arra, hogy egyes terrorista csoportok vagy ellenérdekelt szolgálatok ezt a menekültáradatot kihasználva próbálják embereiket bejuttatni Magyarországra.
A nemzetbiztonsági szolgálatok megerősítését és tevékenységük hatékonyabbá tételét szolgálta már az új kormányzati struktúra felállítása is. Emlékezhetünk rá, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 2010-ben kerültek a Belügyminisztérium irányítása alá. 2010-ben erre azért volt szükség, mert akkor a legfontosabb kihívás a közbiztonság helyreállítása volt, ugyanis szó szerint kriminális állapotokat örököltünk a Gyurcsány-Bajnai-kabinetek után, és ez az akkori bűnözési mutatókban nagyon drasztikusan meg is látszott. Nemcsak jogi szabályozásra volt szükség, hanem eredményes, hatékony és összehangolt fellépésre is.
Ezért döntöttünk úgy, hogy szemben a korábbiakkal, 2010-ben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok felügyelete is, koordinálása is a Belügyminisztériumhoz kerül, és a feladatuk fontos része lesz a bűnüldözés és a bűncselekmények felszámolásának segítése. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a rendőrséggel együtt az elmúlt 12 esztendőben ezt a feladatot meg is oldották. Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa, Budapest pedig Európa talán legbiztonságosabb fővárosa.
Viszont most egy új időszak elé nézünk, ez az évtized egy háborús évtized lesz. Az első és legfontosabb kihívás a háború és annak minden járulékos hatása, a háború nemcsak a fizikai biztonságra nézve jelent veszélyt, hanem az anyagi biztonságra és az energiabiztonságra is. Tehát egyszerre veszélyezteti egy szomszédunkban zajló háború a magyar emberek fizikai biztonságát, az ország energiabiztonságát és az emberek anyagi biztonságát. Ebből az következik, hogy az egész kormányzati szerkezetet úgy kell felállítani, hogy ezek a szempontok legyenek az első helyen. Ez vonatkozik természetesen a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataira is. Ezért a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat kivételével, melynek természetes helye a Honvédelmi Minisztérium irányítása alatt van, a polgári szolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetiroda irányítása alá kerülnek. Így a kormány a feladatellátásnál közelebb vonta őket a kormányzati központhoz, tulajdonképpen bevonja őket abba. A hatékonyabb irányítást fogja segíteni, hogy közös felügyelet alá kerül az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat is. Létrejött a Terrorelhárítási és Bűnügyi Elemző Központ utódaként a Nemzeti Információs Központ, melynek feladatkörei jelentősen meghaladják a jogelőd TIBEK feladatköreit. Ennek értelmében szélesebb körű feladatellátást és koordinációt fog végezni a NIK, és olyan szakembereket is be tud vonni a munkába, akik a nemzetbiztonsági szakértelem mellett az elmúlt években tapasztalatokra tettek szert például az energiabiztonság területén is.
Az átalakításokhoz, az állomány bővítéséhez és a megbecsültségük növeléséhez természetesen jelentős forrásokra is szükség van. A teljes titkosszolgálati hivatásos állomány ezért első lépésként megkapta idén februárban a hathavi fegyverpénzt, a 2023-as büdzsétervezet pedig további pluszforrásokat ad a szakterületnek. Az Alkotmányvédelmi Hivatal a 2022-es költségvetésben szereplő támogatásánál 630,8 millió forinttal többől gazdálkodhat majd jövőre a tervezet szerint, így több mint 13 milliárd forintból gazdálkodhat majd a hivatal. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat majdnem 2 milliárd forinttal fog többet kapni, 1,3 milliárddal emelkedhetnek a személyi juttatások, 674 millió forinttal pedig az egyéb működési kiadások. Az Információs Hivatal személyi juttatásokra 810 millió forinttal fordíthat majd többet. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat támogatása 41 százalékkal fog emelkedni, ez több mint 13 milliárd forintot jelent, így a szervezet büdzséje meg fogja haladni a 45 milliárd forintot 2023-ban. A Nemzeti Információs Központ több mint 4 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre a javaslat értelmében, ez 12 százalékkal haladja meg a jogelőd TIBEK költségvetését.
Összességében a nemzetbiztonsági szolgálatok támogatása 16 milliárd forinttal emelkedik 2023-ban. Ezzel először fogja meghaladni a százmilliárd forintot a titkosszolgálatok költségvetése.
A katonai és polgári szolgálatok 2023-as költségvetési támogatása megteremti a pénzügyi hátterét annak, hogy a fokozódó veszélyek ellenére Magyarország nemzeti szuverenitását megvédjük. Többször meggyőződhettem róla, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozó hivatásos állomány hazájukat szerető, elhivatott és szakértő emberekből áll, akikre számíthatnak az emberek. Szeretném megköszönni áldozatos munkájukat, a nemzetbiztonsági szolgálatok számíthatnak a Fidesz-frakció támogatására, ahogy a kormány is számíthat rá.
A 2023. évi költségvetésitörvény-tervezet, melyet most tárgyalunk, a rezsivédelem és a honvédelem költségvetése, emellett megőrizzük a családok támogatását, a nyugdíjak értékét és a munkahelyeket is, a nemzetbiztonsági szolgálatok támogatásának emelése pedig nemzeti szuverenitásunk megőrzését biztosítja. A költségvetési törvény tervezetét éppen ezért támogatjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)