DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Kedves képviselőtársaim! A 2022-es költségvetést, ahogy azt hallhattuk Tállai András miniszterhelyettes, államtitkár úr ma reggeli kisexpozéjában is, a kormány úgy tervezte meg, hogy országunk gazdasága és élete újrainduljon, és Magyarországon a járvány utáni új világgazdasági korszak nyertesei közé kerülhessünk mindnyájan.
Mára már tény, hogy a tavaly meghozott, a gazdaság újraindítását szolgáló intézkedések sikeresek voltak. A kormány a hangsúlyt a beruházások ösztönzésére, a foglalkoztatás bővítésére és a vásárlóerő csökkenésének mérséklésére helyezte. A sikert leginkább mégis az mutatja, hogy a foglalkoztatás, ami végül is minden család életét érinti, és mindegyik életére hatással is van, elérte, sőt meghaladta a válság előtti szintet. Egy gazdaságilag stabil és biztonságos évnek néztünk elébe, azonban a szomszédunkban kirobbanó háború sajnos mindezt felülírta.
A KDNP-nek a vitában eddig felszólalt képviselői számos szempontot, köztük az orosz-ukrán háborút és annak az Európai Unióra gyakorolt hatását, valamint az Európai Unió által elfogadott szankciók és a globális ellátási láncokat jellemző problémákat is figyelembe véve elemezték és értékelték a 2023. évi költségvetési javaslatot.
(8.40)
Mindazokra a nagyon alapos elemzésekre, amit ők kifejtettek, már nem kívánok kitérni, felszólalásomban a költségvetésben egyszerre jelen lévő stabilitásra és dinamizmusra kívánom helyezni a hangsúlyt.
Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési javaslat legfontosabb vívmányai a 670 milliárd forinttal létrejövő Rezsivédelmi Alap és a 842 milliárd forintos keretösszeggel életre hívott Honvédelmi Alap. Az előbbi célja, hogy alacsony energiaárak biztosítása révén garantálja a lakosság biztonságát, és elősegítse a mikrovállalkozások versenyképességének növekedését, az utóbbi célja pedig az, hogy már 2023 végére teljesítse a kormány a NATO felé tett vállalását a honvédelmi kiadások növelésére.
A két dedikált alap garanciáját biztosító közel 180 milliárdos céltartalék és a további 170 milliárd forintos rendkívüli kormányzati intézkedésekre fordítható keret elkülönítésére is sor került a költségvetésben. Mindezek együttesen biztosítják, hogy a rendkívül gyorsan változó világban és gazdasági környezetben is sikerüljön megteremteni a kiszámítható állami gazdálkodáshoz szükséges stabilitás és dinamizmus egységét.
A stabilitás szempontjából az energiaárak megfékezése és a rezsicsökkentés fenntartása mellett létfontosságú, hogy a romló nemzetközi környezet ellenére is fennmaradjanak a családok életét segítő és támogató intézkedések. Jövőre mintegy 450 milliárd forinttal több jut erre a területre, így a rendelkezésre álló keret meg fogja haladni a 3200 milliárd forintot, és ezáltal továbbra is hazánk fogja arányosan a legtöbb forrást családtámogatásra fordítani az Európai Unióban. Ennek köszönhetően többek között továbbra is megmarad a 25 éven aluliak szja-kedvezménye, a babaváró kölcsön intézménye, a családi adózás és az otthonteremtési támogatások rendszere, valamint a „Nők 40” által a kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét biztosító szabályozás is.
Ha már itt tartunk, tisztelt képviselőtársaim, akkor rendkívül fontos kiemelnem, hogy a 13. havi nyugdíj is megmarad, sőt, miként azt a miniszteri expozéban is hallhattuk és számos más kormányzati kinyilatkozás is tartalmazta, miként az idei évben, úgy a kormány eltökélt abban is, hogy ha szükséges, jövőre is biztosítani fogja a kiegészítő nyugdíjemelést is annak érdekében, hogy a nyugdíjak vásárlóereje megőrizhető maradjon. Ez tehát a stabilitás, tisztelt hölgyeim és uraim, de mint említettem, a rugalmasság és a dinamizmus legalább ennyire fontos.
A törvényjavaslatban jelzett 4,1 százalékos gazdasági növekedés ahogy azt miniszterhelyettes, államtitkár úr ma többször is aláhúzta bizakodásra ad okot, különösen, ha hozzávesszük, hogy várhatóan 5,5 és 5,5 százalékkal emelkedik majd jövőre az export és az import is. A rendkívüli problémákkal terhelt nemzetközi környezetben különösen fontos, hogy a gazdaság élénkítésére szánt forrásokat megfelelő hatékonysággal és célirányosan lehessen felhasználni. Ezért is tartom kiemelten fontosnak Palkovics miniszter úr néhány napja tett bejelentését, miszerint az elkövetkező években hazánk mintegy 15,8 milliárd euró összegben fog végrehajtani energetikai beruházásokat. Ezekre a beruházásokra rendkívüli szükség van, hiszen az orosz-ukrán háború miatt nemzetközi szinten kevés és drága lett az energia, miközben nőtt a hazai gazdaság energiaigénye, így Magyarország energiaszuverenitása is új helyzetbe kerül.
Szükség van az energiahatékonyság növelésére, a villamosenergia-hálózat fejlesztésére, bővítésére. Ezzel összefüggésben a napelemes rendszerek bővítése is elengedhetetlen, azonban az energiatárolás problémájára is több megoldást is be kell vezetni. Meg kell találni ezek gyakorlatban való alkalmazásának a feltételeit.
A beruházások ösztönzése tehát nemcsak gazdasági, hanem nemzetstratégiai cél is. Mindez ugyanakkor nem vezethet a hiány elengedéséhez és elszálló államadóssághoz. A költségvetés tervezése során e célokra jelentős figyelem hárult, így jövőre várhatóan sikerül 3,5 százalék körül tartani a hiányt, miközben az államadóssági ráta is 74 százalék alá mérséklődik, ezzel pedig az államadósság-mutató csökkenésének alkotmányos kötelessége teljesül.
Mindezeknek természetesen elengedhetetlen feltétele az infláció féken tartása, letörése. E téren a kormány megteszi a szükséges lépéseket, de a globális ellátási láncok Covid óta tartó töredezettsége és a már amúgy is meglévő áruhiányt drasztikusan erősítő orosz-ukrán háború számos esetben túlmutathat cselekvőképességük határán, és ez mindenesetre komoly odafigyelést igényel.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években tapasztalt kihívások reagálóképességünk fejlesztésére sarkalltak minket, így jelen korunk kihívásai elé már ezen tudás birtokában, felkészülten állt a Pénzügyminisztérium a 2023. évi költségvetés tervezése során. Ezt igazolja az Állami Számvevőszék által megfogalmazott vélemény is, amely kiemeli, hogy a központi tartalékok a kiadási kockázatok kezeléséhez elegendő összeget irányoznak elő rendkívüli intézkedésekre és beruházás-előkészítési, járványügyi, valamint az energia árának növekedésével kapcsolatos kompenzációs feladatokra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindebből is látható, hogy a kormány a költségvetés tervezése során megértette az előttünk álló időszak legfontosabb kihívásait, meghatározóan azt, hogy az orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciós energiapolitika miatt most a legfontosabb feladat Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, valamint az ország energiaellátásának biztosítása és a rezsicsökkentés védelme.
A KDNP képviselőcsoportja úgy látja, hogy a bevezetőmben említett és az imént részben megerősített gátló tényezők ellenére a kormány teljesíthető költségvetést készített, amelyet támogatásra méltónak talál. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)