DR. JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem kérdés, hogy a 2023-as költségvetés tervezése kihívásokkal terhelt nemzetközi környezetben érte hazánkat. Éppen hogy csak kilábaltunk a koronavírus-járvány által jelentette veszélyhelyzetből, amikor az elszabaduló energiaárak korszaka köszöntött ránk, és az orosz-ukrán háború következményei világszerte rendkívüli próbatétel elé állítják az országokat. Mindezen külső események hatásai meglátszanak a kormány által benyújtott költségvetési tervezeten is, amely, mint ahogyan többször is elhangzott a Házban, a rezsivédelem és a honvédelem költségvetése. Fontos hangsúlyozni, hogy a magyar kormány eddig is és ezután is megtesz mindent, hogy a háború és a brüsszeli szankciós politika árát ne a magyar családok fizessék meg, miközben megvédjük az elmúlt évek eredményeit.

Számos sikerről számolhatunk be az elmúlt időszakból, amit még a koronavírus-járvány okozta nehézségek sem tudtak semmissé tenni, hiszen az elmúlt évek tudatos gazdaságpolitikájának köszönhetően, ami a munkaalapú társadalom erősítését célozza, hazánk gazdaságát egy stabil állapotban érte a vírushelyzet, aminek köszönhetően Magyarország lényegesen jobban indult újra, a gazdasági élet pedig sokkal erőteljesebben. A GDP történelmi rekordmértékben, 7,1 százalékkal bővült az előző év során. Ezzel szemben ma azzal kell szembesülnünk, hogy egy szomszédos országban háború van. A háború és a brüsszeli energiapolitika hatására felerősödött az inflációs nyomás, valamint soha nem látott energiaár-emelkedést tapasztalunk. Miközben zajlik a XXI. század eddigi legnagyobb geopolitikai átrendeződése, globális energia- és élelmiszerválság fenyeget minket.

Ezt tetézné még a brüsszeli politika a globális minimumadó bevezetésével, ami ebben a nehéz helyzetben komoly adóemelést jelentene a cégek számára, és a vállalkozások terheit növelné. A közép-európai országok, köztük hazánk is, felelős és kiegyensúlyozott költségvetési politikát folytattak, ezért alacsonyan tudtuk tartani a munkát és a gazdasági társaságokat terhelő adókulcsokat. Ez a javaslat viszont Magyarországon okozná a legnagyobb károkat, hiszen komoly adóemelést vonna magával a vállalkozások számára, ami pedig a munkanélküliség növekedéséhez vezetne. Álláspontom szerint a társasági adót nem az előbb említett nehéz világpolitikai és világgazdasági körülmények között kellene 15 százalékra emelni.

Ráadásul az OECD javaslata eredetileg a digitális nagyvállalatok megadóztatását tűzte ki célul, mára azonban a fókusz eltolódott, és a termelővállalatokra is pluszadóterhet rónának, ami a magyar emberek tízezreinek munkahelyét veszélyeztetné. Ebben a helyzetben a termelővállalatokat sújtó újabb adóterhek végzetesek lehetnek, főleg úgy, hogy a bevezetésre már 2023 elején sort akarnának keríteni, míg a világ többi részén ki tudja, ezt mikor fogják bevezetni, már ha egyáltalán ezt teszik. Egy ilyen döntés az európai vállalatokat hozná versenyhátrányba.

Azt kell mondjam, hogy valóban a válságok és a bizonytalanságok korát éljük, ugyanakkor azt megállapíthatjuk, hogy a benyújtott költségvetés ezekben a rendkívüli időkben is kiemelten kezeli a magyar családok, a nyugdíjasok, a magas foglalkoztatottság és a növekedő jövedelmek megőrzését, az életpályaprogramok stabilitásának biztosítását, az egészségügy és a felsőoktatás fejlesztését, valamint a gazdaságilag és társadalmilag is jelentős beruházások végrehajtását. Mindezek megvalósításához legfontosabb feladatunk Magyarország békéjének és biztonságának a megőrzése.

Ahogy az MCC Klímapolitikai Intézet egyik tanulmányában is rámutatott, a stabil energiaellátás biztonsága, az energiaszuverenitás növelése és a rezsicsökkentés védelme jelenleg prioritást élvező nemzetbiztonsági kérdések. Az elmúlt napokban frakciótársaim is többször említették már, hogy a magyar kormány számára kiemelt fontosságú a családok védelme és támogatása. Ennek kapcsán a 2023. évre szóló költségvetés számos elemet tartalmaz, hiszen a családok támogatását szolgáló, családpolitikai célú kiadásokra és kedvezményekre a költségvetés 3225 milliárd forintot különít el. Ez a politika többek között jelenti az adó- és a járulékkedvezmények garantálását, a 25 év alattiak szja-mentességét, a gyermekétkeztetés támogatását és az ingyenes tankönyvellátást is, de idetartozik az otthonteremtési program folytatása is, amire a költségvetés több mint 490 milliárd forintot biztosít. Ez közel három és félszerese a 2010-ben lakástámogatásokra fordított összegeknek.

(9.30)

Az otthonteremtési programnak köszönhetően folytatódhatnak például olyan programok, mint a falusi CSOK, a családok lakáshoz jutása, a lakhatási körülmények javítását támogató konstrukciók, valamint a lakóépület korszerűsítéséhez nyújtott adó-visszatérítési támogatás.

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy ezek a támogatások nemcsak a családok helyzetét segítik és pénztárcájukat kímélik, de teremtett világunk védelméhez is nagyban hozzájárulnak. A felújítások javítják a magyar házak energiahatékonyságát, az ingatlanállomány minőségének javulása pedig egy további lépést jelent hazánk energiafüggetlenségének javításához, hiszen a legolcsóbb és legkörnyezetkímélőbb az az energia, amit fel sem használunk. A környezetünk védelme érdekében megfontolt, de hatékony lépéseket kell tennünk, melyek hozzájárulnak a vállalt klímacélok eléréséhez, mint például a kormány klíma- és természetvédelmi akcióterve, mely megfelelő keretet biztosít ehhez. Nem pedig olyan átgondolatlan kezdeményezéseket kell megvalósítani, ami a lakosságot terhelné, mint például a Brüsszel által szorgalmazott karbonadó, ami a túlnyomórészt az ipar által generált környezetszennyezés árát az emberekkel, így többek között a magyar lakossággal fizettetné meg.

A Klímapolitikai Intézet elemzésében rámutat arra is, hogy az említett javaslatcsomag a gyakorlatban azt eredményezné, hogy a lakossági fogyasztó számára jelentősen drágulna a tankolás, felszöknének az élelmiszerárak, nem is beszélve az otthoni gázszámlák összegéről. Mindez teljesen szembemegy azokkal a célokkal, amelyekért hazánk kormánya folyamatosan küzd. A karbonadó tehát alapvetően a kevésbé tehetőseket vagy éppen a kkv-szektort sújtaná elsősorban, akik nem tudnak például azonnal tisztább meghajtású járműveket vásárolni, így megnövekedett adóterhekkel néznének szembe. Nemhiába nevezte miniszterelnök úr Timmermans európai zöldmegállapodásért felelős uniós biztos karbonadó-javaslatát őrült gondolatnak. A tavaly indított nemzeti konzultáció alapján is egyértelmű, hogy a magyar emberek elutasítják azt, hogy az európai gazdaság zöldátállásának költségeit a lakosságra terheljék.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen költségvetésben teremtett világunk védelmének fontossága számos fejezetben és előirányzatban megjelenik. A nemzetközi elvárásokhoz illeszkedve a magyar klímapolitikáról elmondhatjuk, hogy alapvetően két stratégiai cél mentén alakul: egyrészt célja a hazai üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentése, a gazdaság működésének zöldítése, másrészt pedig az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz való alkalmazkodás.

Kiemelt szakpolitikai cél az energiatakarékosság ösztönzése, az energiaszektor klímabarát átalakítása és a megújuló energiaforrások arányának növelése, hasznosításának ösztönzése, illetve az energetikai innovációban rejlő és a klímaváltozáshoz kapcsolódó gazdaságfejlesztési lehetőségek kihasználása. Magyarország klímapolitikai törekvései megvalósításának további kiemelkedő eszköze a LIFE program és a modernizációs alap. A környezetvédelmi feladatok tekintetében említésre érdemes, hogy továbbra is támogatjuk a LIFE közvetlen uniós fejlesztési forrásokból megvalósuló integrált és hagyományos környezetvédelmi projekteket mintegy 473,7 millió forint összegű önrész- és társfinanszírozással, míg a modernizációs alap célja az energetikai rendszerek modernizációja és az energiahatékonyság növelése. Az energiaellátás stabilitása az elmúlt hónapok eseményeit és tendenciáit követően felértékelődött. Hazánk energiapolitikájának fókuszában a jövőben is az ország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása áll a fenntarthatóság, a fogyasztói teherbíró képesség és a versenyképesség figyelembevételével. Cél a biztonságos, környezetileg is fenntartható és versenyképes energiatermelés és -elosztás, valamint a takarékos energiafelhasználás fejlesztése, hazánk energiafüggőségének csökkentése.

Ezzel párhuzamosan célkitűzés a környezeti levegő minőségének javítása, az emberi egészséget és természeti környezetet veszélyeztető légszennyezettség kialakulásának a megelőzése is. A közlekedés, az ipar, az energiatermelés, a mezőgazdaság és a lakosság által kibocsátott részecskeszennyezés csökkentésére szolgáló intézkedések célja az emberi egészség és az ökoszisztémák megóvása, a környezet védelme, a gazdaság működése és fejlődése, a társadalom anyagi, szellemi fejlődésének hosszú távú biztosítása mellett. Az új országos levegőterhelés-csökkentési program minden lényeges légszennyező anyag kibocsátásának csökkentésére országos célértékeket tűz ki, melyek elérése érdekében intézkedéseket is megfogalmaz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Teremtett világunk vé-delme során kiemelt fontosságú a fenntarthatósági feladatok és közműszolgáltatások előirányzat, melyre 2023-ban az előző évhez képest 6280,7 millió forinttal többet, azaz 25 104,9 millió forintot biztosít a költségvetés. Idetartozik a termékdíjköteles termékek hulladékainak gyűjtése és hasznosítása, a kapcsolódó hulladékgazdálkodási fejlesztések támogatása, lakossági szemléletformálási feladatok ellátása, a hulladékgazdálkodási stratégiai célkitűzéseket meghatározó dokumentumokban megfogalmazottakkal összefüggő tervezési és fejlesztési feladatok ellátása, a hulladékgazdálkodási és víziközműprojektek támogatása, a kiemelt gazdasági övezetek közműfejlesztésének finanszírozása.

A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai közt szerepel a jogellenesen elhelyezett hulladék felszámolásának támogatása is, aminek értelmében 1 milliárd forint pályázati összeggel támogatja a kormány az önkormányzatok illegális hulladéklerakás elleni küzdelmét. Ehhez a pályázati rendszer kidolgozása hamarosan meg is kezdődik. Gondoljunk csak bele, hogy ezek az illegálisan elhelyezett hulladékkupacok milyen mértékben szennyezik környezetünket, ha már egyetlenegy, egyébként újrahasznosítható PET-palack is több évszázados lebomlási idővel rendelkezik, mely idő alatt folyamatos szennyezést jelent a környezet számára. Az ilyen termékekkel ráadásul azt is szem előtt kell tartanunk, hogy ha a körforgásos gazdaságnak köszönhetően visszakerülnek a termelésbe, akkor újrafelhasználásának köszönhetően csökkenne a társadalom által gyártott hulladék mennyisége is. E kapcsán kiemelendő, hogy a 2023. évre a körforgásos gazdálkodásért felelős államtitkárság számára a körforgásos gazdaságpolitika tekintetében 45 200,1 millió forint többlet biztosítására kerül sor.

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a Technológiai és Ipari Minisztérium 2023-ban is több mint 222 millió forint értékben fog olyan szervezeteket, szakmai szövetségeket, nonprofit gazdasági társaságokat támogatni, amelyek a környezettudatosság növelésével, környezeti neveléssel, a környezetkímélő technológiák, eljárások, gyakorlatok elterjedésével kapcsolatos feladatokat látnak el.

Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi feladatok mellett szerepet kapnak a természetvédelmi feladatok is. A klímaváltozás hatásairól beszélve nem hagyhatjuk szó nélkül az egyre szárazabbá váló időjárást és annak mezőgazdaságra gyakorolt hatását, hiszen a legtöbb problémát ma a légköri aszály és a légköri szárazság okozza. A vízbiztonság és a biztonságos élelmiszer-termelés fenntartása szempontjából kiemelt fontosságú cél a mezőgazdaság fejlesztése fenntartható, integrált vízgazdálkodással, mely lépést tart az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok várható hatásaival. Hazánkban az öntözött területek aránya jelentősen elmarad az európai átlagtól, ennek megoldására tett lépések egyikeként az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi törvény, valamint az ennek végrehajtásáról szóló 2020. évi kormányrendelet célja, hogy a mezőgazdasági termelők, valamint az öntözéses gazdálkodást tervező ügyfelek olyan lehetőségeket kapjanak, amelyek a fenntartható vízgazdálkodásra ösztönöznek. E két dokumentum a felszíni vízből való öntözést részesíti előnyben, hiszen a felszíni vizek megfelelő tárolásával, átvezetésével, elosztásával, illetve mezőgazdasági öntözési célú felhasználásával csökkenteni lehet a klímaváltozás káros hatásait, valamint a hosszabb utánpótlási idővel rendelkező felszín alatti vízkészlet túlzott igénybevételét, mely vízkészlet egyébként a hazai ivóvízigény jelentős hányadát biztosítja. Új elemként megjelent a tisztított szennyvizek, valamint a szürkevizek öntözési célú felhasználásának a lehetősége is.

A törvény és intézkedési csomagja révén elhárultak a hazai mozaikos birtokszerkezetből adódó termelői öntözésfejlesztési beruházások megvalósítását és működését akadályozó tényezők.

(9.40)

Mindezek fényében nem meglepő, hogy a költségvetésben az öntözés igénybevétele, fejlesztése fejezeti kezelésű előirányzat jelenleg 489,4 millió forint összegű támogatást tartalmaz, mely támogatás célja az öntözésfejlesztési célú intézkedésekhez szükséges forrás biztosítása, mivel az állami főművek fejlesztése mellett az öntözött területek növekedéséhez elengedhetetlen a termelői oldalon jelentkező igények kielégítése is.

Mindezzel összhangban kiemelt fontosságú a természeti értékeink védelme is és a természetvédelmi pályázatok további támogatása, melyek önrészösszegéhez nyújt jelenleg is pénzügyi támogatást az Agrárminisztérium, ennek köszönhetően az uniós és egyéb nemzetközi forrásokat minél szélesebb körben tudjuk kihasználni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt időszakban tapasztalhattuk  akár a koronavírus-járvány hatásaival összefüggésben is , hogy jelentősen növekedett a társadalom igénye az erdők sokrétű szolgáltatásai iránt, amire válaszul a költségvetés a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektet az erdők gazdasági, védelmi és közjóléti szolgáltatásainak fejlesztésére, a környezeti nevelésre az ember és az erdő viszonyának javítása érdekében, valamint az erdő rekreációs szerepének erősítésére. Mindezek mellett természetesen a továbbiakban is nagy hangsúlyt fektet a nemzeti erdőstratégiában foglalt célok megvalósítására és teljesítésére, az erdővagyon megőrzésére és gyarapítására, a természetközeli erdőgazdálkodási módszerek fejlesztésére, továbbá az erdők egészségének védelmére, ellenálló és alkalmazkodóképességük javítására, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésére. Fontos, hogy az erdőket ma a jövő nemzedéke szükségleteinek figyelembevételével használjuk.

Mindezekből is látszik, hogy Magyarország Kormánya a természetvédelem, a családok védelme érde-kében hozott döntései során nemcsak a családok pénzügyi támogatását tartja szem előtt, hanem ez a vízió kiterjed a magyar családok egészségének és életminőségének a védelmére, illetve az egészséges környezethez való alkotmányos jog érvényesítésére is, mely cél a környezet állapotának javítása, a gazdasági fejlődés és a környezetvédelmi szempontok összehangolásában is megjelenik. Mindehhez kulcsfontosságú feltételeket jelent a természeti erőforrások fenntartható használata, a környezet minőségének javítása, a természeti örökség megőrzése és a környezeti biztonság megőrzése.

Ennek fényében kiemelt célként jelenik meg a környezettudatosságot növelő programok, fenntarthatóságot népszerűsítő események bővítése, valamint az olyan, környezeti nevelést szolgáló, többéves múltra visszatekintő programok folytatása, mint például az országos iskolakert-fejlesztési program, a zöldóvodaprogram vagy éppen a „Ments meg egy kertet!” program. Az előbbiekben felsorolt számos költségvetési elemből is világosan látszik, hogy ma Magyarország elkötelezett abban, hogy megvédje a természeti örökséget és annak az életformának a természeti feltételeit, amelyeket a magyar emberek együtt alakítottak ki.

Ez a költségvetés rendkívül nehéz körülmények között is biztosítani tudja a magyar családok védelmét, hazánk energiabiztonságát, a rezsicsökkentés vívmányának a védelmét, a teremtett környezetünk védelmét és a fiatalok jövőjét, ezért rendkívül fontos a törvényjavaslat támogatása. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)