SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Talán azzal érdemes kezdeni, hogy a kormány most elénk benyújtott jövő évi költségvetési tervezete túlságosan is hurráoptimista. Nem egy jó környezetben született, valóban, de nem is jó időben, elhamarkodva, és előttünk látva a kiszámíthatatlan gazdasági környezetet, talán a kormány megfontolhatta volna, hogy ezt a költségvetési tervezetet egy későbbi időszakban, megalapozottan, megfontolt számokkal nyújtsa be a parlament elé.
4,1 százalékos GDP-emelkedéssel számol, amit egyébként már a Költségvetési Tanács is nyílt kritikával illetett, ugyanis kisebbfajta csoda kell ahhoz, hogy ez megvalósulhasson. De a Költségvetési Tanács nemcsak ezt mondta, hanem azt is sürgette, hogy a kormány minél hamarabb állapodjon meg az Európai Bizottsággal, hiszen a hazánknak járó 40 milliárd euróra Magyarországnak nagyobb szüksége van, mint korábban bármikor.
A büdzsé tervezési számai alapján megállapítható, hogy a kormányzat a GDP-növekedést, az adóbevételek megugrását rendkívüli módon felül-, míg az inflációt, valamint a hiány mértékét pedig rendkívüli módon alultervezte. Az áremelkedések ütemét 5 százalékban, az euró árfolyamát 307 forintban határozta meg, és ezek a számok a büdzsé megalapozottságának mértékét is jól tükrözik, sokkal inkább álomvilágnak tekinthetők.
Az is látszik, hogy a kormány egyáltalán nem magán kezdte a spórolást, mint ahogy az új különadók bevezetésénél ezt bejelentette. Az állam magára sokkal többet fordít, mint korábban, a jóléti funkciókat pedig jelentős mértékig visszavágta. Csak hogy néhány számot összehasonlítsunk a korábbi szocialista kormányok idejéből is: az oktatásra GDP-arányosan 37 százalékkal, az egészségügyre 14 százalékkal, a nyugdíjakra pedig 31 százalékkal költ kevesebbet jövőre a kormány, mint egyébként ezt 2010-ben tette.
A szociális területet áttekintve azt lehet mondani, az évek, évtizedek óta nem látott áremelkedések, a beláthatatlan idejű gazdasági válság ellenére továbbra sem mondhatjuk el, hogy a kormány segítene a legszegényebbeken, legjobb esetben is csupán a stagnálást garantálja. Az inflációt éppen elérik a minimális emelések, akár a nyugdíjaknál, akár az egyes szociális ellátásoknál, tulajdonképpen semmiféle perspektívát nem kínálnak a szegénységben élő több százezer nyugdíjasnak vagy éppen családoknak.
A lakáshoz jutás állami támogatása továbbra is a magasabb jövedelműek kiváltsága lesz, a rosszabb helyzetű családok változásra nem igazán számíthatnak. Hiába a családvédelmi akció, láthatóan a gyermekszületések további csökkenésével számol a kormány is, hiszen az ezzel kapcsolatos költségvetési sorok jelentősen csökkennek, kevesebb jut anyasági támogatásra, gyesre, gyetre, de még a bölcsődeépítésre is. Az adatokból egyébként egyértelműen kiszámolható, hogy a GDP csupán 23,6 százaléka jut jóléti kiadásokra az idei 24,6 százalék helyett, szintén jelzésképpen, egyébként 2010-ben ez még 31,1 százalék volt.
Rátérve az önkormányzatokra, a 2022. évi költségvetés önkormányzatokat érintő fejezetét számos tekintetben a tavalyi számok ismétlődése jellemzi. A magas infláció és a forint árfolyamának romlása, valamint az energiaárak bődületes emelkedése ellenére szinte tulajdonképpen ugyanakkora összeg található az önkormányzatok költségvetésében, mint a korábbi években az tapasztalható volt.
A központi költségvetés szolidaritási hozzájárulásnak nevezett, önkormányzati adóból származó bevétele ismét emelkedni fog. A számokat nézve 2020-ban ez még 43 milliárd volt, 2022-ben már ennek a háromszorosa, 130 milliárd, és jövőre 217 milliárd forintot kíván beszedni a központi költségvetés az önkormányzatoktól.
A gépjárműadóról már nagyon sokat beszéltünk. Ez tulajdonképpen most már teljes egészében a központi költségvetés bevételét képezi. Ez egyébként 2019 óta 35 milliárd forint veszteséget jelent az önkormányzatok számára, ami azért fájó, hiszen a működésen túl talán ez volt az egyetlen bevétele különösen a kistelepüléseknek, amiből esetleg valamilyen fejlesztést vagy bármi mást meg tudtak valósítani.
Továbbra is nő az önkormányzatok terhe azzal, hogy kikerültek a rezsicsökkentés hatálya alól. Egy kormányhatározat kimondja, hogy a rezsicsökkentés szabályait úgy kell módosítani, hogy azok a jövőben csak a lakossági fogyasztókra legyenek érvényesek, így tehát az önkormányzatok még nehezebb helyzetbe fognak kerülni a következő évhez képest.
Talán egyetlen pozitívum vagy egyetlen előrelépés az önkormányzatok szempontjából, hogy véget ér az egyik legfontosabb bevételi forrásuk, a kis- és középvállalkozások iparűzésiadó-kedvezménye, legalábbis ez egyelőre így tűnik. De hosszú még az év, Parragh Lászlónak, tudjuk, zseniális ötletei vannak, az év második felében még bármilyen javaslattal előállhat, amit egyébként a kormány a magáévá tehet. Egyébként ez a tétel 150 milliárd forinttal csökkentette a települések forrásait.
A közvetlen választókerületemben, melynek központja Szeged, az önkormányzat helyzetét áttekintve elmondhatjuk, hogy csak ebben az évben hogy néhány számot jelezzek milyen bevételkiesések, elvonások valósultak meg. A hipakiesés 2,3 milliárdot, a gépjárműadó elvétele 500 millió forintot, a szolidaritási adó 1,9 milliárdot, míg a tömegközlekedés támogatásának elmaradása 328 millió forintot jelentett csak ebben az évben. Hogyha meg is szűnik az iparűzésiadó-kedvezmény a következő évben, akkor sem lehetünk sokkal boldogabbak, mert mint említettem korábban a szolidaritási adó jelentős mértékben megemelkedik, tehát csak Szeged esetében ez 1,9 milliárdról 3,5 milliárd forintra fog emelkedni.
(9.50)
Folytatódik a „Modern városok” programjának visszaszorulása is. A számokat tekintve 2020-ban 135 milliárd, 2021-ben 85 milliárd, 2022-ben 50 milliárd, a következő évi költségvetésben pedig csupán 23,3 milliárd forintot jegyezhetünk fel. Hasonló utat jár be egyébként a „Magyar falu” program is, amely a kistelepüléseken élő emberek életminőségének a javítását szolgálná, valamint az 5 ezer fő alatti kistelepülések úthálózatának javítását tűzte ki célul. Erre egyébként tavaly az 50 milliárd forint működési támogatás mellett további 43 milliárd forint felhalmozási kiadás állt rendelkezésre, most, jelenleg a következő évi költségvetésben csupán 26,7 milliárd forint felhalmozási kiadás szerepel.
Összességében elmondható tehát, hogy a jövő évi költségvetés nem fogja megoldani az önkormányzatok gondjait, amit főleg 2019 óta tapasztaltunk, sőt kijelenthető, hogy az elszabadult energiaárak tekintetében akár tömeges önkormányzati csődök is bekövetkeznek, amennyiben a kormány nem fog egyértelmű és érdemi segítséget nyújtani a települések számára.
Éppen ezért az MSZP képviselőjeként módosító javaslatot nyújtottam be az önkormányzatok finanszírozásának javítása érdekében, melynek lényege értelemszerűen az önkormányzatok pénzügyi helyzetének jobbá tétele, ami egyébként teljes egészében összecseng az önkormányzati szövetségek, érdekvédelmi szövetségek korábbi, illetve mostani álláspontjával is. Ilyen a gépjárműadó teljes mértékben településeken történő maradása, hogy a települések a működési kiadásokon túl valamilyen fejlesztést is megvalósíthassanak, és leginkább infrastruktúra-fejlesztésre fordíthassák ezt az összeget. Kapják vissza a települések a közösségi közlekedési támogatást, ami 2 milliárd forint volt nagyon sokáig, de az elmúlt két év költségvetésében ez az összeg már nem szerepelt.
További egyéni módosító javaslatot is nyújtottam be a saját választókerületem kapcsán, így például a déli Tisza-híd előkészítésének megvalósítására, melyet egy húszéves diskurzus előz meg, és 2017 óta két kormányhatározat is született erről. Ennek a megvalósítására 2 milliárd forint előkészítési költséget javaslok. Javaslom a Szeged-Kübekháza közötti 9,1 kilométeres szakasz felújítását, mely véleményem szerint az ország egyik legrosszabb útja, bár tapasztalhatjuk, hogy rendkívül rossz állapotban vannak nemcsak a főútjaink, hanem a három- és négyszámjegyű utak szinte tűrhetetlen állapotban vannak. Javaslattal éltem a Klárafalva-Kiszombor közötti kerékpárút megépítése, valamint az újszentiváni régi iskola felújítása kapcsán is.
Visszatérve a költségvetés egészére, összességében megállapítható, hogy a brutális mértékű megszorítások mellett a kormány a bizonytalanság költségvetését nyújtotta be az Országgyűlésnek, tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy a létbizonytalanság költségvetését. Egyértelműen látszik, hogy arányaiban megint kevesebb pénz jut majd oktatásra, egészségügyi és szociális kiadásokra, és sokkal több adót fog beszedni a kormány. Növekednek az árak, nehezebb helyzetbe kerülnek különösen az eddig is szegénységben élő családok és nyugdíjasok, de nehezebb helyzetbe kerülnek az önkormányzatok is. Közben meg azt tapasztaljuk, hogy a kormány nemcsak fosztogat, hanem osztogat is. Osztogat a kegyeltjeiknek, azoknak, akiknek egyébként is sok van, akiket nagyvonalúan, de teljes mértékben igazságtalanul megkímél a különadóktól.
Mindezek ismeretében azt mondhatjuk el, hogy ezt a költségvetést ebben a formában támogatni nem tudjuk. Köszönöm szépen. (Taps a Momentum soraiban.)