SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy ahogyan az előbb hallgattam a fideszes és KDNP-s felszólalásokat, megint csak bebizonyosodott, hogy egy egészen másik mozit nézünk. Mi is áttekintettük ezt a jövő évi költségvetést, és az az igazság, hogy mi azt látjuk, hogy ez sajnos egyáltalán nem szolgálja a családok védelmét, sőt nagyon aggasztónak találom, hogy ez egy kifejezetten megszorító költségvetés lesz. Ez a költségvetés az Orbán-kormány több ezer milliárdos megszorító csomagja, amit egyébként szerintem Bokros Lajos is kb. megirigyelhetett volna, és attól tartok, hogy ennek a hatásait a magyar családok is érezni fogják.

Ami különösen felháborító szerintem ebben a költségvetésben, hogy viszont a kormány saját magán, illetve az oligarcháin nem spórol semmit. Mészá-ros Lőrincek nem fognak nagyobb terhet vállalni a közösből, az ő cégeiket és vagyonaikat nem érinti a közteherviselés. Ezt az önök által extraprofitadónak nevezett adónál is láthatjuk, hogy valamiért mind a kaszinók, mind ezek a nagy építőipari cégek valahogy kimaradnak ebből az adózásból. Biztosan nem kerestek önök szerint még eleget, és nem kell hozzájárulniuk a közöshöz.

Ráadásul tudjuk azt, hogy folyamatosan gyengül a forint, és az emberekkel fizettetik meg az inflációt okozó rossz gazdaságpolitikájuk árát is. Látjuk ebben a költségvetésben, hogy a közszférában dolgozók, a pedagógusok, a szociális munkások, idősgondozásban dolgozók, az egészségügyi ápolók, szakápolók nem fognak fizetésemelést kapni, de akár a rendvédelmi dolgozókat vagy a tűzoltókat is említhetném. Mindeközben nyakunkon a klímaválság, az energiaválság és a biológiai sokféleség válsága, és a költségvetésből nem látszik, hogy ezzel bármit törődnének.

Egyébként itt most akkor megjegyzem, hogy nagy érdeklődéssel hallgattam Juhász Hajnalka, KDNP-s képviselő asszony előző felszólalását, és volt benne számos dolog, számos megfogalmazott cél, ami nekem ugyan szimpatikus volt, csak sajnos én nem találom ezeket a költségvetésben. A képviselő asszony az előbb még azt a mondatot is kimondta, hogy „a legjobb energia az, amit nem használunk el”.

Én ebben teljesen egyetértek önnel, és nagyon örülök, hogy az önök padsoraiból is elhangoznak ezek a mondatok. Csak azt nem értem, hogy amikor ellenzéki képviselők, például egy főpolgármester-helyettes ilyeneket mondanak, hogy esetleg kevesebb energiát kéne használni, akkor rászáll a fideszes média, üldözni fogják, és minden, Fidesz által befolyásolt médiafelületen  hogy mondjam?  szinte őrültnek bélyegzik, hogy hogy lehet ilyet mondani, hogy használjunk kevesebb energiát.

(10.50)

De én örülök, hogy ezt most Juhász Hajnalka is elmondta, mert akkor ezek szerint csak… Lejegyzeteltem ezt a mondatot, majd megnézhetjük a jegyzőkönyvben. Tehát akkor örülök, hogy mégiscsak van valahol egy ilyen konszenzus, hogy igen, egyébként egy klímaválság és egy energiaválság idején az energiatakarékosság és energiahatékonyság, hogy elérjük azt a komfortfokozatot, amire az embereknek szüksége van, de kevesebb energiát használjunk erre, ez igenis egy nagyon fontos cél.

De sajnos azt látom, hogy még annak idején Orbán Viktor kormányfő úr, amikor még csak a második miniszterelnöksége kezdődött, akkor ő elmondta, hogy nem lesz környezetvédelmi minisztérium, ezt már akkor láttuk, de a környezet- és természetvédelem kormányzati súlya változatlan marad. Aztán még annak idején a boldog emlékű Szájer József fideszes EP-képviselő is tett egy ígéretet, még akkor, amikor ő Alaptörvényt szerkesztett, hogy a környezet- és természetvédelem alkotmányos garanciái változatlan érvénnyel kerülnek majd át a régi alkotmányból az új fideszes Alaptörvénybe. Én attól tartok, hogy ez nem teljesült.

Ezekhez képest most ott tartunk, hogy a fenntarthatóságnak Európában egyedülálló módon már a negyedik ciklus óta nincs képviselete a kormányban, teljesen leépült ez az ágazat, elveszítette szakmaiságát és tekintélyét a kormányhivatalokba betagolt környezetvédelmi hatóság, és sajnos a nyilvánvalóan alaptörvény-ellenes kiemelt beruházási törvény révén a hatalom manapság bármilyen állami vagy magánberuházást függetleníteni tud a hatályos környezet- és természetvédelmi jogszabályoktól, ahogyan azt most éppen számos esetben látjuk, akár a Fertő tó tönkretétele kapcsán is. De Budapest területén belül is számos ilyen kiemelt beruházás van, az egyik pont a zuglói Bosnyák téren, ahol nem sikerült a helyi emberek véleményét meghallgatni, mielőtt kiemelt beruházássá nyilvánították volna.

Sajnos, a benyújtott költségvetési tervezet is ennek a tragikus és megmagyarázhatatlan leépülési folyamatnak a folytatását ígéri, illetve nemcsak ígéri, hanem sajnos meg is határozza, merthogy egyetlen, a fenntarthatósághoz kapcsolódó terület sincs benne, amelynek növekedne a támogatása, miközben a környezetileg káros tevékenységekre többet áldoz a kormány.

Van egy ilyen sor a költségvetésben, hogy környezet- és természetvédelemi feladatok. Erre volt valamiért tavaly 4 milliárd forint; ez idén 3 milliárdra csökken. Én nem tudom, pontosan mit takar ez a cím, de nem tudom elképzelni, hogy van olyan környezet- és természetvédelmi feladat, amiből el kell venni pénzt, ismerve a magyar környezeti állapotot; különösen azzal összehasonlítva, hogy az autó- és motorsport támogatását közben 3 milliárd forinttal növelik. Én nem tudom, miért kormányzati feladat ez. Nincs elég autógyártó az országban? Állítólag ez a magyar gazdaság legerősebb ágazata. Ha fontos az autógyártóknak az autósport, akkor vajon miért nem támogatják ők ezt a nemes célt? Ha pedig még nekik sem fontos, akkor miért kell mindannyiunk adójából erre a hobbitevékenységre költeni, mondjuk, például a környezetvédelem helyett?

Aztán a GMO-kártalanításra szánt keret a háromszorosára nő. Itt felmerül bennem, hogy mi lehet ennek az oka egy olyan országban, amelynek GMO-mentességét az Alaptörvény garantálja. Nem tudom, nem jól működik az import ellenőrzése, vagy esetleg illegális szennyezett vetőmagok kerülnek az országba, folyhatnak termesztési kísérletek, amikről nem tudunk. Ezeket majd meg fogom kérdezni még a megfelelő fórumokon, de nem vagyok benne biztos, hogy ezért a számlát az adófizetőknek kell állni az érintett cégek és az ágazatok helyett.

Aztán azt is látjuk, hogy a kétszeresére nő a Központi Nukleáris Alap támogatása. A Nukleáris Alap feladata a nagy aktivitású sugárzó paksi hulladék eltakarításának finanszírozása. Én azt gondolom, hogy ha ez a rendszer tisztességesen működne, akkor ez az alap nem szorulna támogatásra, hiszen a vonatkozó magyar és uniós szabályok szerint a Paksi Atomerőmű befizetéseiből kellene ezt feltölteni. Ehhez képest minden évben állami segítségre szorul ez az alap, és éppen kétszer akkorára, mint legutóbb. Mindezt egy olyan országban vállalja magára a költségvetés, ahol Európában példátlan módon be van tiltva a szélerőmű-építés, és a napelemek pedig meg vannak adóztatva. Én nem tudom, hogy biztosake önök abban, hogy ilyen körülmények között, amikor egyébként egész Európa azt keresi, hogy hogyan tudná minél nagyobbra növelni a helyben megtermelt megújuló energia arányát, nekünk egy atomerőmű megtámogatására kelle költenünk az állam szűkös forrásait.

Illetve, hogyha az önök költségvetése valóban a jövőről szólna, és nem a Fidesz-holdudvar pénzigényéről meg az elhibázott gazdaságpolitika nyomán keletkezett rések kétségbeesett betömködéséről, bár most látjuk ebben a költségvetésben, hogy ez sajnos nem is igazán sikerül, akkor egészen más arányokat kellene tartalmaznia ennek a költségvetésnek. Ezért a Párbeszéd benyújt egy módosítójavaslat-csomagot, amelynek több eleme van, megpróbáljuk az igazságos és zöld Magyarország költségvetését legalábbis megközelíteni ebből a kiindulási költségvetésből, amit az önök pénzügyminisztere benyújtott az Országgyűlésnek.

A Párbeszéd javaslata, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán teljességgel ellehetetlenült és ugyanezen okok miatt például Finnországban már leállított Roszatom-beruházás jövő évre tervezett 150 milliárdját a szokásos „nem épül semmi, de Mészáros Lőrinc cégei azért jól keresnek” projekt helyett idén inkább, illetve jövőre, 2023-ban költsük környezetvédelemre. Költsünk ebből jelentős összeget, nagyságrendileg akár 100 milliárdot az otthonok energiahatékonysági korszerűsítésének vissza nem térítendő támogatására.

Itt szeretném megjegyezni, hogy minden önkormányzatnak, minden budapesti kerületnek egy visszatérő problémája, hogy akár az önkormányzati tulajdonú lakóházak, akár a magánházak, a társasházak, de akár a kertes házak is, nyilván, ahol nincsenek társasházak kisebb településeken, nem tudnak segíteni az energiahatékonysági felújításokban, és erre alig van valamiféle állami forrás. Korábban az Európai Unió erre már egyszer adott pénzt Magyarországnak valamikor 2012-13 táján, ha jól emlékszem, mintegy 3000 milliárd forintos nagyságrendben. Ezt akkor Lázár János hathatós közbelépése miatt nem sikerült a magáningatlanokra, a társasházakra vagy önkormányzati lakóházakra elkölteni, hanem mindenféle közintézményekre költötték.

Én azt gondolom, hogy ha már elhangzott az előbb a KDNP részéről, hogy az a jó energia, amit nem használunk el, akkor elsődleges fontosságú lenne egy klímaválság idején az otthonok energiahatékony felújítása, hiszen egyébként tudjuk, hogy a szén-dioxid-kibocsátás és egyébként városokban a légszennyezés egy része is a nem hatékony, nem jó fűtésből származik. Ezen rengeteget lehetne spórolni. Nem arról beszélünk, hogy az emberek fagyjanak meg az otthonaikban. Nem, nem erről beszélünk, hanem arról, hogy úgy érjünk el megfelelő hőmérsékletet, hogy nem az utcát fűtjük, és erre igenis egy nagyon nagy összeget kellene végre áldozni a kormánynak, nyilván egyébként évekre előre, egy hosszú távú programban. Mondjuk, volt 12 évük, amikor ebben tehettek volna valamit, de hát ezt nem igazán sikerült megtenni.

Szeretnénk mintegy 30 milliárdot költeni környezeti károk elhárítására is. Sajnos Magyarországon még mindig nem alkalmazzák kellőképpen a „szennyező fizet” elvet, és nagyon sok olyan, évtizedekre visszanyúló környezeti kár van ebben az országban, akár, ha különböző szennyező ipartelepek felszámolására is gondolunk, amelyeket még mindig nem sikerült végrehajtani.

Nagyon fontos lenne, és legalább 5 milliárdot érne az, hogy az egyébként gyakran állami feladatokat átvállaló környezet- és természetvédő civil szervezeteket támogassák és az ő feladataikat finanszírozzák egy kiszámítható, átlátható pályázati struktúra kere-tében, de odafigyelve arra, mondom, hogy nagyon gyakran ezek a civil szervezetek kvázi állami feladatokat látnak el.

Ha már állami feladatokat ellátó civilekről van szó, akkor újra elmondom, hogy hozzák létre az országos állatvédelmi alapot, jelenjen meg ez így külön csomagként a költségvetésben, erre nagyságrendileg 8-10 milliárd forintot szerintem érdemes lenne fordítani, amiben több, állatvédelemmel kapcsolatos feladatot is lehetne finanszírozni. Egyrészt szintén itt van nagyon sok civil szervezet, amelyek állami feladatot látnak el az állatvédelem területén. Nekik rendszeres pályázati támogatásra lenne szükségük.

Nagyon fontos lenne megoldani, hogy az akár állatvédelmi, akár más ügyekben elkobzott állatok megfelelő elhelyezését és tartását megoldják. Itt nagytestű állatokra, akár legelő állatokra, lovakra, birkákra, szamarakra és egyéb haszonállatokra is gondolok. Van két ilyen hely az országban, egyrészt a Dharma Ló Menedék Alapítvány, másrészt pedig a Bottyán Equus, amelyek lovakat képesek megőrizni. Nem finanszírozzák önök ezeket sem, ez a költségvetés, sem egyébként az Agrárminisztérium nem segít rajtuk, pedig ez is egy nagyon fontos állatvédelmi feladat lenne.

Fontos lenne az ebrendészeti telepek korszerűsítésére, ellenőrzésére költeni, szemléletformálásra, ivartalanításra. Hosszan tudnám még sorolni, de akkor nem maradna elég idő másra. Tehát az országos állatvédelmi alap létrehozására teszünk javaslatokat.

Aztán nagyon fontos lenne az országban lévő nagy tavak állapotát javítani. Itt van a Tisza-tó, a Velencei-tó, a Fertő tó és nyilván a Balaton. Egyrészt nagyon jó lenne, ha nem költenének rengeteg turisztikai forrást környezetkárosító beruházásokra. Azt látjuk, hogy gyakorlatilag tönkreteszik, a Balatonban egyrészt irtják a nádast, tönkreteszik a partot, rengeteg beruházás épül közvetlenül a partra. A balatonaligai magaspart tönkretételét említem most csak idő hiányában.

(11.00)

Én azt gondolom, hogy a turisztikai beruházásokat is meg lehetne úgy valósítani, hogy ne tegyék tönkre a természeti környezetet, gyakorlatilag ezzel ezeknek a vizeknek a jövőjét veszélyeztetik. Tehát ezekre ne fordítsanak pénzt, ellenben például a rekonstrukciós munkákra, például a Velencei-tó esetében a vízpótlás hatékony és természetközeli megoldására viszont kellene pénzt fordítani.

Nagyon lényeges lenne, hogy a nemzeti parkok finanszírozását megemeljék. Magyarország nemzeti parkjai védik, őrzik a természeti területeket. Én azt gondolom, hogy a jelenleg betervezett kevesebb mint 13 milliárd forint erre nem elég, javaslatot teszünk a nemzeti parkok személyi és működési keretének is az emelésére. Tényleg ők a letéteményesei a természeti örökségünk megőrzésének.

Nagyon nagy probléma egyébként Magyarországon a vízvezetékek állapota, a teljes víziközmű-hálózat rekonstrukciójára lenne szükség. Sajnos, az önök rezsicsökkentése, illetve a vezetékesközmű-adó miatt elmaradnak gyakran a karbantartások és a fejlesztések. Ez az egész országban probléma, de például a budapesti agglomerációban konkrét vízhiányokhoz vagy rossz minőségű ivóvízhez vezet. Példaként említhetem Érd vagy Pilis települést, ahol gyakran tapasztalják, hogy barna színű, üledékes víz folyik a csapból, mert egy tisztítóberendezés megvásárlására nincsen pénz. Tehát egészen egyszerűen erre létre kellene hozni egy alapot, amelyből szintén évről évre ütemezetten segítik a víziközmű-hálózat rekonstrukcióját.

Nagyon fontos, és már mások is említették az önkormányzatokat. Az önök költségvetése kivérezteti az önkormányzatokat az aránytalanul magas szolidaritási járulékkal. Én azt gondolom, hogy ezt csökkenteni kellene, ez minden önkormányzatnak segítene. Budapest fővárosnak is határozottan jót tenne, ha nem az történne, hogy míg Tarlós idejében mintegy 10 milliárdot kellett ilyen jogcímen befizetniük a központi költségvetésbe, jövőre az önök tervezete szerint már 56 milliárdot vennének el a budapestiektől; és közben meg elvárják, hogy az önkormányzatok teljesítsék a saját feladataikat. Ilyen feladat az önkormányzatoknál például az útfelújítás. Ugye, nyolc évig dolgoztam egy kerület alpolgármestereként Zuglóban, tudom azt, hogy az állampolgárok rendszeresen panaszkodnak az útfelújítások miatt, de önök nem hagynak pénzt az önkormányzatoknak erre a célra.

Mi azt javasoljuk, hogy egyrészt a gépjárműadó legalább 50 százalékát, illetve az üzemanyagok jövedéki adójának a 25 százalékát adják vissza az önkormányzatoknak, kifejezetten útfelújítási célokra. Mert most, ugye, az van, hogy amit az autósok például a benzin jövedéki adójában befizetnek, azt önök lenyelik, és nem tudják az önkormányzatok útfelújításra fordítani. Ezt innen üzenem az autósoknak, hogy igen, az ő érdekeit is védjük, szeretnénk jobb utakat, és szeretnénk, ha erre pénzt adna a kormány az önkormányzatoknak.

Ezenkívül, ha már Zuglót említettem: Zugló önkormányzatának is rendkívül fontos lenne, ha lenne elérhető összeg arra, hogy energiahatékonysági felújítások történjenek, és itt az önkormányzati lakóházakra is gondolok. Ezekben évtizedes lemaradás van, és az önkormányzatok a jelen kivéreztetett helyzetben saját erőből nem fogják tudni megoldani az energiahatékony felújítását ezeknek a házaknak.

Szükségesnek tartanám, hogy a 4-es metró meghosszabbításának a tervezésére legalább 3 milliárd forintot fordítsanak. Ez Zugló szempontjából nagyon fontos lenne a Bosnyák térig, de Újpalota, a XV. kerület szempontjából is fontos lenne akár a Pólus Centerig kivinni. Nyilván a pontos nyomvonalat szakértőknek kell meghatározni, nem nekem, de az biztos, hogy azt a nagyarányú buszterhelést, ami a két kerület között és a belváros között van, le lehetne csökkenteni azzal, ha meghosszabbítanák a 4-es metró.

Nagyon fontos lenne, hogy Zugló vasútállomás például akadálymentes legyen, mert ott volt egy ilyen kozmetikai felújítás, de akadálymentes nem lett, babakocsival, kerekesszékkel nem lehet megközelíteni; illetve zajvédő falak építése is fontos lenne.

Nem sorolom tovább, igaziból csak néhány példát említettem arra, hogy egy igazságos és egy zöld Magyarország költségvetése hogyan nézne ki, amelynek az összeállításán a fenntarthatóság is szempont volt. Sajnos, az önök által benyújtott tervezet hírből sem ismeri a fenntarthatóságot, de ha valóban fontos lenne önöknek az ország jövője, akkor kérem, hogy támogassák a Párbeszéd módosító javaslatait, hogy legalább egy kis részét helyrehozzák annak, amit az elmúlt 12 évben végzetesen elrontottak. Ellenkező esetben mi nem tudjuk támogatni ezt a költségvetést. Kérem, fontolják meg, hogy a teljes módosító csomagunkat elfogadják, és beépítik a 2023-as költségvetésbe. Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzék soraiból.)