RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich heute im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten meine gestrige, 20-minütige Rede bezüglich des Gesetzentwurfs Nr. T/152 über den ungarischen Haushalt 2023 im Zusammenhang mit dem Nationalitätenbedarf übergreifende Teilen fortsetze.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében a mai napon folytassam a tegnapi nap már húsz percben megkezdett hozzászólásomat a 2023. évi központi költségvetésitörvény-javaslattal, annak nemzetiségi részeivel kapcsolatban.
A T/152. számú, a Magyarország 2023. évi központi költségvetésére vonatkozó törvényjavaslat a 2022. évi elfogadott, eredeti költségvetési törvényhez képest az alábbi nemzetiségi módosításokat tartalmazza. Először a 12 nemzetiség esetében mondom.
1. A XI. fejezet 30.1.31.1. „nemzetiségi szakmai támogatások” működési kiadás előirányzata a 2022. évi 3 milliárd 299,5 millió forintról 3 milliárd 149,4 millió forintra, azaz 151,1 millió forinttal csökkent.
2. A XLVII. fejezet, a Gazdaságvédelmi Alap 2.1.7. „nemzetiségi intézmények támogatása beruházásra, felújításra, pályázati önrészre” rovat működési kiadása 295,1 millió forint változatlan összeggel visszakerült a XI. fejezet 30.1.31.4. működési kiadás sorára. Ez rendben van.
3. Úgyszintén a Gazdaságvédelmi Alap 2.1.7. felhalmozási kiadás 2022. évi 2 milliárd 703,7 millió forint összege egyrészt csökkentésre került 700 millió forinttal ami indokolt volt, mert ez az 1049/2021. (II. 12.) számú, az egykori szlovák ajkú evangélikus gyülekezet templomának felújításával kapcsolatos intézkedésekről szóló kormányhatározat 4. pontja szerint ezzel azonos összegben a 2022. évi költségvetésitörvény-javaslatban ez a keret egyszeri jelleggel ezen összeggel megemelésre került, tehát ez a csökkentés rendben van , másrészt az így 700 millió forinttal csökkentett maradvány 2 milliárd 3,7 millió forintból csak 1 milliárd 654,9 millió forint került visszavezetésre a XI. fejezet 30.1.31.4. „nemzetiségi intézmények támogatása beruházásra, felújításra, pályázati önrészre” felhalmozási kiadás sorára, a 348,8 millió forint különbözettel azonban ez az előirányzat is csökkent.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a 1. pont szerinti 151,1 millió forinttal, valamint az utoljára mondott 348,8 millió forinttal, tehát összesen 499,9 millió forinttal csökkentve lett a 12 nemzetiség támogatása a 2023. évi költségvetésitörvény-javaslatban a 2022. évihez képest, aminek a konkrét indokát egyelőre nem ismerem, a Magyarországi nemzetiségek bizottságával erre vonatkozó egyeztetés nem volt, erre vonatkozó tájékoztatást sem kaptunk.
Másodsorban a roma nemzetiséget érintően egyrészt a 2022. évi központi költségvetési törvény szerinti XIV. fejezet 20.5.1. „roma nemzetiségi szakmai és beruházási támogatások” felhalmozási kiadás 411,2 millió forintját a 2023. évi költségvetésitörvény-javaslatban ugyanezen rovat működési kiadás sorába tették át, másrészt ugyanezen rovat működési kiadás sora a 2023. évi költségvetési javaslatban további 135,8 millió forinttal megemelésre került.
(11.20)
Természetesen a megemelés nincs ellenünkre, de a Magyarországi nemzetiségek bizottságával erről sem volt egyeztetés, illetve tájékoztatás.
A 13 nemzetiségre összefoglalóan mondhatom, hogy a 499,9 millió forint csökkenés, valamint a roma nemzetiségnél a 135,8 milliós növelés együttes hatásaként ez 364,1 millió forinttal került csökkentésre a 2022. évi költségvetéshez képest a ’23. évi költségvetésitörvény-javaslatban, hangsúlyozom, amellett a 700 millió mellett, amivel egyetértünk és rendben van.
Most pedig rátérnék a T/152. számú törvényjavaslat módosításával kapcsolatos nemzetiségi igényekre, indítványokra, amelyeket alapvetően két részre bontanék: azon módosítási igények, melyeknek van költségvetési többletigénye, másrészt azon módosítási igények, amelyeknek nincsen költségvetési többletigénye. Előbb az utóbbiakról beszélnék, mert gondolom, államtitkár úr is ezeket hallgatja szívesebben.
Tehát az egyik módosítási szándékunk a 10. számú melléklet 2.2. A feladatalapú támogatás fajlagos összegének meghatározása fejezetben javasolt módosítás, melynek az indoklása, hogy az elmúlt két évben a koronavírus okozta veszélyhelyzet korlátozásai miatt a tételes feladatalapú értékelési rend helyett átmeneti szabályozásként a 2018. és 2020. év között kapott pontszámok átlagát kapták a hnö-k. A 2023. évi törvényjavaslat már visszaállítaná a korábbi tételes értékelési rendszert. Véleményünk szerint ez egyrészt korai, hiszen 2022 első négy hónapjában még számtalan korlátozás volt érvényben, másrészt késői, visszamenőleges hatályú rendelkezés lenne 2022. január 1-jétől indulóan, ami negatív kihatású lehet számtalan helyi nemzetiségi önkormányzatra.
Ezért azt javasoljuk, hogy a 2023. évben még tartsuk fenn a három év átlagpontszáma alapján történő értékelést, és a korábbi tételes értékelést vagy annak egy hatékonyabb, átláthatóbb pontszámmeghatározását, ami már elő van készítve, csak 2024. évtől állítsuk vissza, amennyiben 2023-ban már nem lesznek érdemi veszélyhelyzeti korlátozások.
Másodszor, a 10. melléklet I. Előirányzat és támogatások fejezet 2. pontját kell kiegészíteni egy új ponttal, a 2.2.1-gyel: a feladatalapú támogatásra való jogosultság szempontjából települési nemzetiségi önkormányzatnak kell tekinteni az átalakult nemzetiségi önkormányzatot is. Ennek az indoklása, hogy a működési támogatás megállapításának és folyósításának szabályozásában tételesen is szerepel 1.2.1. pont , hogy a működési támogatásra való jogosultság szempontjából települési nemzetiségi önkormányzatnak kell tekinteni az átalakult nemzetiségi önkormányzatot is. Ugyanakkor a feladatalapúnál ez nem szerepel. Ezzel a módosítással érvényesítjük és egyértelműsítjük az átalakult nemzetiségi önkormányzatok helyét a törvényben.
Harmadsorban, annak érdekében, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok a médiatámogatásukat szélesebb körben tudják felhasználni és elszámolni az elektronikus médiára is, az alábbiak szerinti 3.4.2. pont kiegészítését javasoljuk a 2023. évi költségvetési törvény 10. mellékletében:
Az országos nemzetiségi önkormányzat, valamint a nemzetiségi média a 3.2. pont szerinti támogatások terhére a miniszter által támogatói okiratban meghatározottak szerint a működéséhez és a Nek. törvény 117-119. §-ában és 121-122. §-ában foglalt közfeladatai ellátásához, a közfeladat-ellátás fejlesztéséhez, továbbá a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 12. § (3) bekezdése alá tartozó alkotásokhoz kapcsolódó működési és felhalmozási jellegű költségeket számolhatja el.
Mindezen módosításokat leegyeztettük a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Ügyekért Felelős Államtitkárságával, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségével és természetesen a Magyarországi nemzetiségek bizottságával, minden ellenzéki frakciónak is megküldtük, és a jövő héten bizottságunk részéről be kívánjuk nyújtani a módosítást.
Még egyszer szeretném kihangsúlyozni, hogy ennek a három módosításnak semmilyen költségvetési többletigénye nincs, csak az eddigi támogatás megállapításának megkönnyítése, a hatékonyabb felhasználás elősegítése és az egyértelmű törvényi szabályozás a célja.
Ezek után rátérnék a költségvetési többletigénnyel bíró nemzetiségi kezdeményezésekre.
Első pontként szeretnénk választ kapni arra, hogy mi indokolta a mai hozzászólásom elején vázolt összesen 364,1 millió forint csökkentést, miért került rá sor, és ha ennek nincs konkrét, egyértelmű oka, akkor tisztelettel kérjük ennek a visszahelyezését a ’23-as költségvetési törvénybe, hiszen a feladataink nem csökkentek.
Másodsorban a 10. számú melléklet a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatásait tartalmazó I. Előirányzatok és támogatások táblázatot javasoljuk kiegészíteni az alábbi 5. ponttal: „A települési nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása, ha a települési nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi köznevelési intézmény vagy nemzetiségi kulturális intézmény fenntartója; fajlagos összeg: 4 millió 160 ezer forint/év.”
Jelenleg 60 települési nemzetiségi önkormányzat tartozik az intézményfenntartói körbe, így ennek éves költségvonzata 187 millió 200 ezer forint. Ennek alapján az 1.1.1. jogcímszámon a települési nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása jogcím, a jelenlegi 2 milliárd 155,9 millió forint előirányzata 187,2 millió forinttal, 2 milliárd 343,1 millió forintra növekedne.
A fajlagos összeg emelésének indoklása, hogy az elmúlt évek folyamatos törvénymódosításainak eredményeként már 60 települési nemzetiségi önkormányzat összesen több mint 80 nemzetiségi köznevelési és/vagy nemzetiségi kulturális intézmény fenntartói jogait, vagyonkezelési jogait, valamint a köznevelési intézményeknél az építmény, épület és ingóságok tulajdonjogait is átvette a korábbi fenntartóktól, tulajdonosoktól. A fenntartói és tulajdonosi jogok átvétele rendkívül sok többletmunkát és objektív, konkrét többletköltséget jelent az intézményfenntartó hnö-knek, ami maximálisan indokolja a működési támogatásuk összegének megemelését.
Ez tehát a 60 intézményfenntartó hnö-t érinti, a további, nem intézményfenntartó 2105 települési önkormányzatnál a működési támogatás összegét most nem kívánjuk módosítani.
A harmadik téma a települési és területi önkormányzatok, valamint a települési nemzetiségi és területi nemzetiségi önkormányzatok kapcsolatából fakad. A nemzetiségi önkormányzati rendszert életre hívó, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény megalkotása óta és ezen nem változtatott a 2011. évi CLXXIX., a nemzetiségek jogairól szóló törvény sem a törvény betűje szerint a települési önkormányzatok és települési nemzetiségi önkormányzatok egyenrangú felek, nincs közöttük alá-fölérendeltségi viszony. Ez azonban sajnos csak a törvény betűje szerint van így, de a valóságban nem.
Az egyik legjelentősebb feszültség és állandó probléma rendszerszintű forrása a települési önkormányzatok és a települési nemzetiségi önkormányzatok között, hogy a törvény a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok pénzügyi, számviteli, adóügyi, belső ellenőrzési és egyéb feladatainak elvégzését a települési önkormányzatok és a megyei önkormányzatok hivatalának feladatává teszi. Ugyanakkor ezek elvégzésére az önálló hivatallal rendelkezők esetében egyáltalán nem biztosít támogatást, a közös hivatalok esetében pedig egy minimális létszámszorzóval immáron elavult és több mint minimum egy évtizede nem módosított fajlagos támogatást biztosít csak.
(11.30)
Ezért nagyon sok esetben a települési önkormányzatok hivatalai csak nyűgnek tekintik a települési nemzetiségi önkormányzatokat. A települési nemzetiségi önkormányzatok pedig a törvény foglyai, mert nincs más választási lehetőségük, csak a települési önkormányzatok hivatala.
Ha esetleg valaki azt gondolná, hogy nemzetiségi oldalról érintettként ebben a kérdéskörben akár a legkisebb elfogultság is lenne bennem, akkor szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a települési nemzetiségi önkormányzatok ez irányú kiszolgáltatottságát az Állami Számvevőszék is egyértelműen megállapította és leszögezte több száz települési önkormányzat és nemzetiségi önkormányzat úgynevezett egyablakos vizsgálata során. Úgyszintén visszakereshető az ÁSZ összefoglaló jelentéséből, hogy a települési nemzetiségi önkormányzatok tevékenysége kapcsán végzett vizsgálataik során tett megállapításaik közel 75 százalékában a települési önkormányzat volt az elmarasztalt, vagyis a települési önkormányzat nem végezte el a települési nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatban a törvény által előírt kötelezettségeit.
Szeretném kihangsúlyozni, hogy semmiképpen nem szeretnénk a NEB részéről semmilyen módon befolyásolni vagy állást foglalni abban a szakmai és politikai vitában, hogy a települési önkormányzatok részére biztosított különböző támogatások és saját bevételeik összességében elegendőeke vagy sem és mire. Erről szakemberként megvan a véleményem, de ezt meg is tartom magamnak, ha megengedik.
Azt is szeretném kinyilatkoztatni, hogy nem tudom, milyen módon, milyen számítások alapján, mikor és milyen törvényalkotói szándékkal került a közös hivatalok részére a számított alaplétszám esetében a közös hivatalt fenntartó településeken működő települési nemzetiségi önkormányzatok száma alapján egy minimálisan elismert létszámkorrekciós tényező meghatározásra és bevezetésre. Én visszanéztem 2013-ig a költségvetési törvényeket, és azt biztosan állítom, hogy azóta a korrekciós szorzók nem lettek módosítva. Mindössze egyszer, az elmúlt évi költségvetési törvényben került két új kategória beállításra, nevezetesen a korábbi 1-3 települési nemzetiségi önkormányzat esetéből, ahol 0,04-es szorzó volt, ki lett véve a 0-1 települési nemzetiségi önkormányzat esete nulla szorzóval, valamint a 4-nél több települési nemzetiségi önkormányzat esetén, ahol 0,07-es szorzó van, ebből a csoportból a 9 vagy több települési nemzetiségi önkormányzat lett kivéve egy új 0,1-es szorzóval. Ez volt az egyetlen, minimálisan pozitív változás, amit az elmúlt tíz évben találtam.
Magyarországon az elsők között lettem adótanácsadó, majd adószakértő, és mint költségvetési kiegészítő minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló meglehetősen sokat dolgoztam szakértőként települési önkormányzatoknak is. Higgyék el, hogy otthon vagyok ezen a területen a másik oldal részéről is. Ezért anélkül, hogy részletes indokolásba és számításokba kezdenék, teljesen nyilvánvaló, hogy a közös hivataloknál a nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatok ellátásának finanszírozására a minimum egy évtizede megállapított szorzók ma már teljesen irreálisak, még akkor is, ha ezek tíz éve abszolút reálisak lettek volna. Merthogy, amint tegnapi hozzászólásomban is részleteztem, szerencsére a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatásai az elmúlt nyolc évben mintegy hatszorosára nőttek, ennek következtében természetesen, ha nem is lineárisan, de többszörösére nőttek az ezzel kapcsolatos pénzügyi, számviteli, belső ellenőrzési és egyéb feladatok ellátásával kapcsolatos munkák is.
A feladat egyértelmű: minden, akár önálló, akár közös hivatallal rendelkező település, amelynek van egy vagy több települési nemzetiségi önkormányzata, kapjon egy, a települési nemzetiségi önkormányzatok száma alapján differenciált, reális, direkt, közvetlen támogatást a nemzetiségi önkormányzatok részére végzett, a törvény által előírt feladatai teljesítésére, függetlenül attól, hogy egyébként erre bármilyen más forrásból biztosítotte vagy biztosíthatóe az önkormányzati fedezet. Ez az egyetlen módja annak, hogy ezt a közel három évtizede fennálló függőségi, alárendelt, kiszolgáltatott, sokszor a nemzetiségekre nézve megalázó helyzetet, ennek objektív törvényi és pénzügyi alapját felszámoljuk. Hogy ez milyen fajlagos és éves támogatási igényt igényel, arról majd a holnapi felszólalásomban kívánok még beszélni, addig legalább a számok nem zavarnak tovább senkit, és nyugodtan átgondolhatja ezt a helyzetet és ennek a lehetséges rendezését. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps.)