VARGA FERENC (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a következő néhány percben megosszam a tisztelt Házzal az általam benyújtott költségvetési módosító javaslatokat.
Kezdjük rögtön egy olyan javaslattal, amely a lakóhelyem szerinti választókerületet érinti, és az elmúlt években egyre égetőbb problémává válik! A szentesi Dr. Bugyi István Kórház 100-120 ezer ember ellátásáért felelős. Műtőtömbjének megépítése 2013 óta téma a választókerületben. Az azóta eltelt időszakban, mondhatni, hogy semmilyen érdemi előrelépés nem történt az új műtőtömb megépítését illetően. Az új épületben kapna helyet az összes aktív betegellátás mellett az intenzív osztály, a traumatológia, az urológia és a fül-orr-gégészet is. A tömb egybeépítése ezekkel az osztályokkal költséghatékonyságot jelentene. Fontos, hogy egy közel 100-120 ezer ember ellátásáért felelős kórház tartani tudja a versenyt a környező, sőt az ország többi kórházával is. Ezért kezdeményezem a régóta ígért műtőtömb megépítését, mert a szentesi és környéki embereknek is ugyanolyan joguk van modern és biztonságos körülmények között gyógyulni.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A XXI. század pestisének hívom a dizájnerdrogokat. Nagyjából 2009 óta ismerkedünk ezzel a fogalommal, azonban az azóta eltelt időszakban főként a szegregátumokban rendkívüli méreteket öltött a kábítószerek fogyasztóinak száma. Látjuk, hogy a hatóságok és a kormány nem tudja felvenni a kesztyűt ezen szerek visszaszorítása érdekében, hiszen hiába bővül folyamatosan a tiltott szerek listája, ezek az intézkedések nem tudják követni az új összetételű drogok piacra kerülését. A dizájnerdrogok jóval olcsóbbak, mint az alkohol, könnyen és gyorsan beszerezhetőek, és nagyon rövid idő alatt zombit tudnak csinálni a használóikból. És ezen használók közül sajnos egyre több a 18 év alatti, sőt az egészen gyermekkorú felhasználó is. Ezeken a leszakadó, elmaradott településrészeken a szerek használata közösségeket tett függővé, családokat tett tönkre, és fiatal életek vesztek kárba szerte az országban.
Ezen alapból kiindulva javaslom a kormánynak, hogy hozzon létre egy programot, amelynek során az Országos Rendőr-főkapitányság civil szervezetek bevonásával meg tudja erősíteni az eddigi drogprevenciós vonalát. Jussanak el minden általános és középiskolába, a civil szervezetek segítségével pedig menjenek le a telepekre, és felvilágosító előadás formájában igyekezzenek tájékoztatni a fiatalokat a droghasználat veszélyeiről, ezáltal lehetővé válna visszaszorítani a dizájnerdrogok használatának továbbterjedését.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az országban több száz szegregátum van jelenleg, és általánosságban elmondható, hogy ezek mindegyikén magas az egy háztartásra eső négylábú barátaink száma. Sajnos, a lakók szociális és gazdasági környezetéből fakadóan nagyon sok esetben ezek az állatok nincsenek sem beoltva, sem ivartalanítva. Általában a szegregátumokban falkába verődve kóborolnak, ami további problémákat vet fel, főleg, hogyha figyelembe vesszük, hogy mindezt kiskorú gyermekek közvetlen környezetében teszik, valamint hogy ennek milyen egészségügyi kockázatai vannak.
A folyton növekvő kutyaszaporulat folyamatosan ront a helyzeten, ráadásul a menhelyekre, állatorvosokra is nagy nyomást gyakorol. Azt gondolom, hogy ennek véget kell vetni. Pontosan ezért kezdeményezem, hogy egy országos lefedettségű, minden szegregátumra kiterjedő állatoltási és ivartalanítási programot hozzunk létre, melynek keretein belül ezek az állatok beoltásra és ivartalanításra kerülnének, kiküszöbölve ezzel a felmerülő problémákat.
Nacsa Lőrinc képviselő úr az imént említette, hogy igen, van erre vagy volt erre 600 millió forint. Én ezt nem tagadom, de ez nem érintette a szegregátumokat, és hogyha megnézzük, akkor én azt gondolom, hogy a szegregátumok azok, ahol tényleg van mit csinálni ebben az ügyben. Úgyhogy én szeretném, hogyha egy ilyen program is létrejönne.
A következő javaslatom a nagyszülői gyámság támogatásával kapcsolatos, ugyanis gyermekvédelmi területen az elsődleges irányelv, hogy ameddig a megfelelő körülmények biztosíthatóak, addig a gyermekek maradjanak a családjukban, ha nem is közvetlenül a szüleiknél, de valamelyik rokon, például a nagyszülők gyámsága alatt szocializálódjanak és nevelkedjenek. Azonban a kormány nem támogatja a nagyszülői gyámságot.
Ha figyelembe vesszük, hogy egy nevelőszülő mennyi anyagi segítséget kap, szemben egy családon belül örökbe fogadott gyermekkel, akkor azt láthatjuk, hogy ég és a föld a különbség, pedig ezen családok esetében is indokolt lenne a segítség, hiszen a kormány jelenlegi családpolitikájának nagy része rájuk nem vonatkozik. Nem tudják felvenni a falusi CSOK-ot, sok esetben több kiskorú gyermekkel a háztartásukban nem jutnak hozzá a kedvezményes hitelekhez sem, pedig mindössze emberi és nagyszülői szeretetből és kötelességből nevelik saját unokáikat.
Kezdeményezem tehát, hogy a kormány bővítse ki a családpolitikáját úgy, hogy a családon belül örökbe fogadott, nagyszülői gyámság alatt lévő gyermekekre is igénybe lehessen venni a jelenlegi támogatásokat.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A cigány népesség felzárkóztatásának egyik legfontosabb alapja, hogy olyan tudáshoz, szakképzettséghez jussanak a felnövekvő generációk, ami hatékony munkaerőpiaci érvényesülést biztosít számukra. Tehát hatalmas jelentősége van annak, hogy milyen tudást szereznek meg alap- és középfokú tanulmányaik során. Minőségi oktatásra van szükség. Megbecsülés és támogatás kell a pedagógusoknak, hiszen ők azok, akik gondozzák a jövő generációját, és ők azok, akik megfelelő tudással tudják őket felruházni.
Egy kezdő pedagógus bére ma az országunkban nagyjából nettó 200 ezer forint, ami alapjában véve rendkívül kevés, de ha figyelembe vesszük azt is, hogy nem biztos, hogy ugyanolyan kihívásokkal néz szembe egy budapesti és egy szabolcsi vagy borsodi pedagógus, akkor azt is láthatjuk, hogy ezek a pedagógusok nincsenek motiválva azért, hogy hátrányos helyzetű gyermekeket hatékonyan tudjanak oktatni. Márpedig a felzárkóztatás egyik alappillére az oktatás kell hogy legyen.
Pontosan ezért kezdeményezem, hogy az ország hátrányos helyzetű területein tanító pedagógusok kapjanak kiemelt bérezést, hiszen munkájuk során hátrányos helyzetű, speciális nevelési igényű, többségében szegénységbőn érkező gyermekekkel foglalkoznak, akik sokkal több odafigyelést igényelnek társaiknál, ennélfogva egy pedagógusnak sokkal több munkát kell befektetnie a tanítása során.
(12.50)
A maradék időkeretemben pedig engedjék meg, hogy reagáljak a Ritter Imre képviselőtársam által elmondottakra! Először is azt szeretném leszögezni, hogy a nemzetiségek ügye véleményem szerint egy pártokon átívelő ügy kell legyen, amibe nem szabad belekeverni a pártok politikáját, úgyhogy a hozzászólásomat ezt tiszteletben tartva szeretném önnek megtenni.
Szó volt arról a nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatásával kapcsolatban, miszerint maradjanak meg az átlagpontszámok a következő évben is. Belátom és támogatom az ön javaslatát, azonban fel szeretném hívni arra a figyelmét, hogy csak a roma nemzetiségi önkormányzatokat tekintve nagyjából minden harmadik roma nemzetiségi önkormányzatnak a feladatalapú pontszáma érvénytelen lett az elmúlt években. Tudjuk, hogy az átlagnak van egy olyan csúnya tulajdonsága, hogy ami nulla, az bizony nagyon lehúzza az átlagot, és ezáltal ez a több száz roma nemzetiségi önkormányzat egy szélmalomharcba keveredne, ha ezt így hagynánk.
Úgyhogy szeretném javasolni önnek, tisztelt képviselő úr: amellett, hogy az átlagpontszámítást meghagyjuk… tudom, hogy ez sokkal több munkával jár azoknak, akik egyébként a feladatalapú pontszámok kiszámítását végzik, de igenis adjunk egy lehetőséget a nemzetiségi önkormányzatoknak arra, hogy a valós és ténylegesen elvégzett munkájuk alapján is kaphassanak egy pontszámot, és ne adj’ isten, esetleg a magasabb pontszámot választhassák. Ahogy ön ezt elmondta, ez nem jár plusz költségvetési többlettel, semmilyen pluszforrással nem jár, mindössze a metóduson kellene változtatni.
Továbbá nagyon örülök neki, hogy javaslatában visszacseng az a felszólalásom, amit május 17-én elmondtam itt, a Parlament falai között, miszerint azok a települési önkormányzatok, ahol nemzetiségi önkormányzatok működnek, kapjanak több forrást. Úgyhogy én teljes vállszélességgel tudom önt támogatni ebben a javaslatában. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)