DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés, amint az számos költségvetési vitában az elmúlt évtizedekben elhangzott, legfontosabb hatásköreinek az egyikét gyakorolja, amikor az ország pénzügyi tervét vitatja meg és fogadja el.
Ha jól számolom, számomra ez már a 28. költségvetési vita, amiben részt veszek. Azt is tudjuk, hogy a költségvetés hagyományosan naptári évre szól, így az ország sorsát befolyásoló folyamatokra is könnyebben reagál. Gazdasági növekedés és nehézség idején is éppúgy szükség van a költségvetésben a megfontolásra, hogy a körülményeinket is figyelembe vevő cselekvési terv tudjon születni. Úgy vélem, hogy mindezekre az elmúlt években különösen is nagy szükségünk volt, hiszen ezt az időszakot már nagyon sokszor elhangzott a képviselőtársaimtól a koronavírus-járvány miatt a bizonytalanság jellemezte.
Sajnos nem állíthatunk mást az elkövetkezendő évekről sem: ahogy kijöttünk a koronavírus válságából, máris itt van a háború válsága, és az orosz-ukrán háború gazdaságilag is fenntartja ezt a bizonytalanságot, ahogy nemrégen erről előadást tartott Kovács Árpád. Tehát úgy vélem, hogy így ennek az évnek a költségvetésének az összeállításában még nagyobb lesz az igény arra, hogy végre a bizonyosság uralja életünket.
Úgy látom, hogy a kormány mindent elkövet, hogy ez a bizonyosság kialakuljon. Látszik ez abból is, hogy a szokott időben terjesztette elénk a költségvetésitörvény-javaslatot, amelynek a célja ahogy Varga Mihály miniszter úr expozéjában megfogalmazta , hogy az eddigi eredményeinket a nehéz körülmények között is meg tudjuk védeni. Bár a délszláv háború után 30 évvel ismét háború dúl a szomszédságunkban, ami sajnos globális élelmiszer- és energiaválsággal fenyeget, továbbra is elsőrendű cél a családok anyagi biztonságának a megvédése, az infláció féken tartása és a megfizethető rezsiárak megőrzése. Úgy vélem, tisztelt államtitkár úr, hogy ez önmagában is egy nagyon nagy eredmény, nemes célkitűzés, különösen, ha körbenézünk Európában, hogy a szomszédos európai uniós tagországokban milyen energia-, milyen rezsiárak vannak.
Ezt az ambiciózus célkitűzést egyébként a tavalyi 7 százalék feletti európai összehasonlításban is kiemelkedő gazdasági növekedésünk tudta megalapozni, ahogy a jövőre előirányzott 4,1 százalékos gazdasági növekedést és a 3,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycélt is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy hiszem, hogy a bizonytalansággal terhes időkben igazán fontos érték a stabilitás, ennek a költségvetésnek a stabilitása is, és a fegyelemre törekvő költségvetés. Felmerül tehát a kérdés, hogy mit jelent ez a stabilitást és fegyelmezettséget tükröző költségvetési javaslat például az uniós ügyek, valamint szűkebb pátriám, választókerületem, Zemplén-Abaúj prioritásának a szempontjából.
Tisztelt Képviselőtársaim! Elsőként is a költségvetés európai uniós kapcsolatait bemutatva azt mondhatjuk el, hogy a jövő évben háromféle folyamat jellemzi majd a költségvetést. Egyrészt jól tudjuk azt, hogy lezárulnak a 2014-20-as programok, másrészt a 2021-27-es költségvetés keretében összesen 7900 milliárd forint áll a rendelkezésre a kohéziós és a strukturális programokra.
(14.20)
Ezen programok forrása az uniós többéves pénzügyi keret, ahogy ezt leánykori nevén szoktuk nevezni, az MFF.
A 2023. év vonatkozásában tehát a költségvetésen keresztül 2057 milliárd forint uniós támogatás ha jól számolom, akkor ez a GDP-nek mintegy 3 százaléka érkezik a hagyományos, tehát a hétéves uniós költségvetési keret alapján erre az évre.
Fontos kiemelni, hogy a közös agrárpolitika újításának köszönhetően majdnem azt mondom, hogy ez is magyar sajátosság 50 százalékról 80 százalékra emelkedik a nemzeti társfinanszírozási arány, ami, úgy vélem, hogy sokkal több forrást, ezáltal nagyobb lendületet adhat a gazdáknak. Ezen összeghez adódnak a költségvetésen kívüli támogatások döntően, amit úgy szoktak mondani, hogy a közvetlen termelői támogatások. Ez összesen 511 milliárd forint értéket tesz ki.
Ezzel szemben most nézzük az érem másik oldalát, hogy Magyarország mennyit fizet be az európai uniós büdzsébe: ez jövőre 605 milliárd forint befizetést jelent. Vagyis a mérleg nyelve még mindig a mi javunkra billen.
Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő évi költségvetés kapcsán az uniós források harmadik feltételezett irányát a koronavírus hatásainak enyhítésére létrehozott „Jövő nemzedék EU”, Next Generation European Union jelenti, ahogy azt szoktuk rövidítve nevezni, az RRF, a helyreállítási és ellenálló-képességi eszköz révén. Jól tudjuk azt, hogy Magyarország már 2021 májusában benyújtotta az eszközhöz való hozzáférést lehetővé tevő 2511 milliárd forintos keretösszegű nemzeti tervét. Erről a folyamatról egyébként az Európai ügyek bizottságát folyamatosan tájékoztatta és tájékoztatja Ágostházy Szabolcs államtitkár úr.
Magyarország 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra jogosult, és 9,6 milliárd euró hitelfelvételre is lehetősége nyílik. A kormány, nagyon helyesen, a költségvetési tervezés során azon az elvi alapon áll, hogy ez a forrás a miénk, jár nekünk, így ezt a költségvetésben szerepeltetni kell. Jól tudjuk, hogy az Európai Bizottsággal a tárgyalások jelenleg is zajlanak Navracsics Tibor miniszter úr vezetésével a folyósítás érdekében.
Szeretném megjegyezni, hogy a közös hitelfelvételt eleve Magyarország az Unió egységének a megőrzése érdekében is támogatta. Elsősorban nem nekünk lett volna rá szükség vagy lenne szükség, hanem a déli államoknak, amelyek valóban nagy gazdasági problémával küzdöttek és küzdenek jelenleg is.
A források mostani visszatartása az Európai Unió részéről nem fair, egyértelműen politikai okokra vezethető vissza, és én hozzáteszem magyar képviselőként, hogy elhibázott európai uniós politikai okokra, ezt le kell szögeznünk. Tehát a labda most nem a mi térfelünkön pattog.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az utóbbi évek dinamikus gazdasági növekedése és a költségvetési stabilitás, én úgy hiszem, valódi fordulatot jelent a 2010 előtti válságkezeléshez képest. Csak egyetlen számot. 2004-ben az uniós csatlakozásunkkor az egy főre jutó GDP Magyarországon az uniós átlag 61 százaléka volt; ma ez 76 százalék. Ez olyan adat, amellyel Magyarország például Portugáliát is megelőzte.
Fontos adat, hogy 2010-ben Magyarországon minden harmadik ember ki volt téve a szegénység kockázatának. Ez az arány, írd és mondd, tíz év alatt 18 százalék alá csökkent.
Tisztelt Képviselőtársaim! A legutóbbi Európai ügyek bizottsága ülésén pedig az Európai Bizottság képviselője is elismerte, hogy 2010-ben a magyar foglalkoztatottsági ráta alig haladta meg a 60 százalékot, most pedig 79 százalék közelében van.
Tisztelt Elnök Úr! Az eredmény az eredmény. Ezt nemcsak az Európai Unió Bizottsága, de úgy vélem, hogy a magyar választópolgárok is elismerték és elismerik. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy mindezek az eredmények nyitották meg az utat az olyan kormányzati intézkedések előtt, amelyek a további fejlődés ígéretét és valós ígéretét hordozzák a polgárok számára, és ezek az ígéretek már fokozatosan megvalósultak.
Engedjék meg tehát, hogy röviden megvizsgáljuk a költségvetési javaslatot abból a szempontból is, hogy mit ígér kifejezetten a zempléni és az abaúji polgárok számára, miként tudjuk megőrizni az eddigi eredményeket szűkebb pátriámban, Abaújban és Zemplénben, és hogyan tudjuk tovább erősíteni a térség gazdaságát.
Elsőként is a területfejlesztésnek kifejezetten a Tokaj-Hegyalja térségét illető vonatkozásairól kell röviden szólnom. Mint az ismeretes, a kormány 2020-ban meghozott határozatával a Tokaj-Zemplén-térség fejlesztéséhez szükséges kormányzati intézkedésekre, közte útépítésre, rekonstrukcióra, turisztikai fejlesztésre, városrehabilitációra, nem sorolom tovább, a költségvetési forrásból 150 milliárd forintot biztosít hároméves felosztásban.
A Tokaj-Zemplén-térség fejlesztési program, úgy vélem, egyértelműsíti számunkra, hogy lehetővé teszi az ország legfontosabb térségében ez nekünk természetesen Zemplén és Abaúj , hogy itt is megvalósuljanak céltudatosan ezek a fejlesztések. A program megvalósítása egyébként elkezdődött, bár a nehézségek miatt a programban az ez évre szánt összeg a 20 milliárd forintot súrolja, de ez a hároméves program sikerét alapvetően nem fogja befolyásolni.
Másodszor: választókerületem szempontjából nagyon fontos eredménynek tartom a „Magyar falu” program eddigi eredményeit, amelyre, hála istennek, a jövő évben ugyancsak a külső nyomás, környezet miatt 26,7 milliárd forint áll rendelkezésre.
Tehát számunkra fontos üzenet, hogy folytatódhat Abaúj és Zemplén aprófalvas településeinek a fejlesztése. Egyrészt számos projekt méltó még a támogatásra, ezek közül kell tehát az önkormányzatainknak, a vállalkozásainknak okosan választani 2023-ban. Zemplén térsége és Abaúj térsége, valamint településszerkezete és gazdasági helyzete miatt is az elsők között van, amely, úgy érzem, hogy számíthat ezekre a forrásokra.
Összességében tehát, tisztelt képviselőtársaim, remélem, hogy a már megindult, látható fejlesztések a jövőben felgyorsulnak, és ezzel is a térség gazdasági fejlődését erősítik.
Tisztelt Képviselőtársaim! A befejezés előtt végül kérem, engedjék meg, hogy egy fontos uniós vonatkozású kérdést is megemlítsek. 2023. július 1-jével új európai uniós elnökségi trojka veszi kezdetét: Spanyolország, Belgium, Magyarország. Jól tudjuk azt, hogy az elnöki poszt mindig nagy felelősséggel jár, és nagyon komolyan kell felkészülni, nemcsak humán erőforrásokban, hanem anyagi háttér biztosításával is. Hazánk az elnökséget majd 2024 nyarán veszi át, de fontosnak tartom, hogy már a jövő évben az elnökséghez szükséges szervezési, személyi és infrastrukturális fejlesztésekre is elegendő forrás álljon rendelkezésre.
Végül szeretném megköszönni a költségvetés összeállításában Banai államtitkár úrnak a munkáját. Fontos, hogy ne csak a központ, tehát Budapest, hanem a térség, közöttük Abaúj és Zemplén is kivegye a részét abból a fejlesztésből, ami előttünk áll. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)