BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden igyekszem három pontra reagálni Mellár Tamás képviselő úr felszólalására.
Az első pont az, hogy minden mindennel összefügg ebben természetesen egyetértek a professzor úrral a közgazdaság területén. De azért azzal vitatkoznék, hogy azok az intézkedések, amelyeket a jövő évi költségvetési törvény tartalmaz bevételi oldalon, a gazdasági növekedést visszavetnék. A képviselő úr úgy fogalmazott, hogy ha a cégeknek a profitja eltűnik, akkor az a profit nem lesz beruházás, vagy továbbhárítják, emberek fizetik meg.
Windfall tax: így hívják azt a profitot, ami előre nem látott folyamatok alapján realizálódik a vállalkozásoknál. Nem véletlen, hogy az Egyesült Királyság már döntött ilyen adók bevezetéséről, nem véletlen, hogy számos európai ország gondolkozik ilyen adók bevezetésén.
Maga a professzor úr adta meg a választ arra, hogy az a javaslat, amit a kormány letett az asztalra, miért nem fogja befolyásolni a cégeknek a normál működését, mert nem az összes cégre vonatkozó általános adóról beszélünk, amely a normál üzleti aktivitás megváltoztatását kényszerítené ki, hanem arról beszélünk, hogy néhány szektorban igenis jelentős extraprofit keletkezett.
Akkor hadd idézzem föl a képviselő úrnak, hogy egy évvel ezelőtt ilyenkor az egyhetes jegybanki betétnek a kamata 0,75 százalék volt, most meg 7 százalék fölötti. Ha éves szinten 10 milliárd forint, jegybanknál elhelyezett egyhetes betéti állománnyal számolunk, és csak 5 százalékos hozammal nem 7-tel, hanem csak 5 százalékossal , azon 500 milliárd (sic!) forint profit van a bankszektornál. Ismétlem: ez a kamatszint 0,75 volt egy évvel ezelőtt. Tehát ez, azt gondolom, hogy egy nem látott bevétel a bankszektorban, senki sem gondolta, hogy ilyen infláció lesz, ilyen háborús infláció lesz, és ennek következtében a jegybanki alapkamat ilyen magasságokra megy fel. Azt gondolom, itt egy olyan profit van, amivel nem számolt a bankszektor.
A másik szektor az energetika. Sokat beszélünk arról, hogy a két meghatározó olaj, a Brent és az Ural ára között milyen különbség van. A háború előtt ez 2-3 dollár/hordó volt, most bőven 30 dollár fölött van. Ezzel senki nem számolt. Tehát ennek a profitnak a közterhek viselésébe való bevonása a cégeknek a normál gazdasági tevékenységét nem befolyásolja, ezért gondoljuk azt, hogy mindazok az intézkedések, amiket hoztunk, nem veszélyeztetik a gazdasági növekedést. Ez igaz a kiadási oldalra is, hisz az állam magasépítési beruházásainak a visszavetése véleményünk szerint a keresletet szűkíti úgy, hogy a kínálat még mindig le lesz fedve a lakosság és a vállalkozások beruházási igényével.
Tehát amikor az összkereslet meghaladja a kínálatot, az csak az árak emelkedésében csapódik le, amint a professzor úr tudja, ezért hogyha a keresletet szűkítjük és az állam most ezt csinálja az állami magasépítési beruházások keresletének a szűkítésével , az véleményünk szerint a kibocsátást nem befolyásolja.
A második észrevétel az antiinflációs programra vonatkozik. Itt hadd jegyezzem meg, hogy szerintem a jövő évi költségvetési törvényben lévő rezsicsökkentési alap, Rezsivédelmi Alap a rögzített áraknak a megvédését szolgálja. Az infláció ellen, amikor az döntően kívülről származik, azért elég nehéz fellépni, talán ezt a professzor úr is elfogadja, jelenleg pedig háborús inflációról beszélünk, az energiaáraknak a radikális emelkedéséről. Tudjuk, hogy a gabonatermesztésben Ukrajnának, Oroszországnak milyen súlya van, látszódik, hogy itt olyan külső inflációs emelkedés van, ami ellen azért nehéz mindenkinek küzdeni. Nem véletlen, hogy Észtországban 20 százalék az infláció, a visegrádi országokban mindenütt magasabb az infláció, mint Magyarországon.
Tehát én azt gondolom, hogy antiinflációs programot akkor érdemes indítani, és akkor kellenek erre ilyen külön lépések, amikor az belső intézkedésekből, belső folyamatokból fakad, lásd: a beruházások visszafogása szerintem nemcsak a költségvetési egyenlegre, hanem az inflációra is hatással bír. A külső inflációs lépések ellen más, ha úgy tetszik, nem hagyományos eszközöket érdemes igénybe venni.
A harmadik: a képviselő úr úgy fogalmazott, hogy az infláció előbb-utóbb kijön, tehát mint egy fedő, lekerül a fazékról, amikor nagy nyomás van. Kicsit furcsa, hogy a rezsicsökkentést hozza példaként, hiszen korábban a baloldali képviselők kritizálták a rezsicsökkentést. Most arról van szó, hogy Pécs városának többletkiadása keletkezhet abból, hogy úgymond a piaci folyamatok utat törnek az önkormányzatok rezsiszámláinak kifizetésénél. Itt érzek azért némi ellentmondást abban, amit a képviselő úr mondott.
De a lényeg, amit mondani szeretnék, az az, hogy továbbra is célunk az, hogy a lakosság alacsony rezsiárat fizessen. Kétségtelen tény, hogy az önkormányzatoknak és a költségvetési szerveknek a jövőben magasabb áram- és gázárat kell kifizetni, az önkormányzatoknál ugyanakkor nemcsak többletkiadásokról, hanem többletbevételekről is beszélhetünk.
Az egyik ilyen többletbevétel az, hogy az önök előtt lévő költségvetésitörvény-javaslat az önkormányzatok támogatását 95 milliárd forinttal növeli, a másik többletbevétel pedig abból származik, hogy a sokszor emlegetett gazdasági növekedés az önkormányzatok legfőbb bevételi forrását, az iparűzési adót is növeli. Abban bízom tehát, hogy Pécs városa is fogja tudni finanszírozni a többletkiadásokat a többletbevételekkel és a többlettámogatásokkal. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)