NAGY CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Igazságügyi Minisztérium a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatában foglaltak szerint 17 786 millió forintot tud fordítani céljai megvalósítására. Az Igazságügyi Minisztérium feladatkörébe tartozik az áldozatsegítő központok létrehozása, működtetése Magyarországon.
Magyarország Kormánya 2010 óta határozott értékrend mentén, következetesen végzi politikai munkáját. A különböző ciklusok mindegyike fontos célokat tűzött ki a magyarok érdekei mentén, amelyekhez a törvényi szabályozás és a jogi környezet is idomult, legyen ez a közbiztonság, a családvédelem, a gyermekek védelme, a rezsivédelem, a honvédelem. Mindegyikük közös metszete az a kulcsszó, amit a „védelem” szóban találhatunk meg.
A 2023-as központi költségvetés tervezésekor kiemelt szempont volt, hogy az igazságügyi tárca az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is stabil alapokat biztosítson, kiemelt figyelmet fordítson az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom növelésére. A magyar emberek védelmét különösen fontosnak tartom a legalapvetőbb, legelemibb szinteken is, aminek egyik kiváló szervezeti és gyakorlati példája az áldozatsegítő központok munkája.
De kik azok az áldozatok? Kik fordulhatnak az áldozatsegítő központokhoz? A jogi definíció szerint áldozatnak minősül, tehát segítséget kaphat, aki Magyarország területén bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés sértettjévé vált, vagy aki a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet, testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el.
Bárki bármikor, önhibáján kívül áldozattá válhat. Sajnos még most is előfordul, hogy időseket meglopnak, gyermekekkel, nőkkel szemben erőszakos cselekményeket követnek el. Ha valaki közvetlenül vagy közvetetten, például tanúként vagy családtagján keresztül kapcsolatba kerül valamilyen bűncselekménnyel, értelemszerűen fel kell dolgoznia ennek hatását. Normális emberi reakció, ha fizikai vagy lelki problémák jelentkeznek, emellett anyagi nehézségek is felléphetnek. Ezen a területen nyújt támogatást a hazai áldozatsegítő rendszer, valamint számos olyan preventív feladatot is ellát, amely az áldozattá válás megelőzését szolgálja.
Az áldozatsegítés körébe sorolhatók egyebek mellett a lopás, a rablás, a csalás, az emberkereskedelem sértettjei, a különböző erőszak, különös tekintettel a családi és a kapcsolati erőszak sértettjei, beleértve a fizikai és lelki bántalmazást is, továbbá a szexuális visszaélés, a kerítés, a gyermekprostitúció, a zaklatás sértettjei, valamint mindezek elszenvedőinek hozzátartozói.
(14.50)
Számukra minden lehetőséget meg kell adni, amelyek az áldozatsegítő központok keretein belül elérhetők. Ezeket a segítségnyújtó szolgáltatásokat igénybe veheti az EU bármely tagállamának Magyarországon életvitelszerűen élő állampolgára, vagy az a Magyarországon életvitelszerűen élő magyar állampolgár is, aki a jogszerű külföldi tartózkodása alatt bűncselekmény áldozatává vált.
Az áldozatsegítés jogi következményét és környezetét a bűncselekmények áldozatainak segítéséről, az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény alapja határozza meg. 2006-tól kezdtek meg megyei szinten működni az akkori áldozatsegítő szolgálatok. A jelenlegi szervezeti struktúra alapjai 2011-ben kezdtek el működni. A kormányhivatalokban működtek ezek az alapos kiegészítéssel elindított szolgáltatások, ha ezt lehet szolgáltatásnak nevezni.
2011 februárjától működik a zöldszám, az áldozatsegítő vonal. Ugyancsak ebben az évben Magyarország hat hónapra átvette az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét, s ez idő alatt prioritásként kezelte az áldozatsegítés területét és az ezt érintő európai uniós jogalkotást. 2012 áprilisától a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény módosítása következtében a tulajdon elleni szabálysértések áldozatai számára is hozzáférhetővé vált az állami támogatási rendszer.
A jelenlegi struktúra számára a valódi áttörés 2017-ben következett be, amikor a kormány határozatban döntött arról, hogy az igazságügyért felelős miniszter feladata az állami áldozatsegítés hatékonyabb rendszerének létrehozása. Az Igazságügyi Minisztérium az áldozatsegítő stratégiában megfogalmazott céloknak megfelelően megkezdte az áldozatsegítő központok hálózatának kialakítását. Magyarországon az áldozatok segítése az elmúlt tíz évben sokat javult, a kormány elkötelezett a hathatós segítség megadására.
Kiemelt kormányzati célként megfogalmazódott, hogy az áldozatsegítő rendszer minél közelebb kerüljön a bajbajutottakhoz, így a fővárosi és megyei kormányhivatalokban elérhető áldozatsegítő szolgálatok mellett több nagyvárosban kerültek kialakításra áldozatsegítő központok. Az első ilyen budapesti központ 2017 júniusában nyitotta meg kapuit a bűncselekmények áldozatai előtt. Ezt követte a miskolci, a szombathelyi központ 2018-ban, a pécsi 2020. június 29-én, a szegedi és a kecskeméti 2020 decemberében, a veszprémi és a szolnoki 2021-ben, a legutóbb átadott ilyen központ pedig Siófokon van.
2020-ban a kormányzat meghirdette hazánkban az áldozatsegítés évét. Ennek keretében az Igazságügyi Minisztérium megduplázta az áldozatsegítő központok számát. A kormány folyamatosan bővíti a hálózatot, melynek legfontosabb mérföldköve, hogy 2025-re minden megyeszékhelyen fogadni tudják majd a bűncselekmény következtében áldozattá vált segítségkérő, tájékozódó ügyfeleket. Jelenleg Magyarországon 11 áldozatsegítő központ működik Budapesten, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsen, Szegeden, Szolnokon, Szombathelyen, Veszprémben, Debrecenben, Egerben és Nyíregyházán, továbbá három áldozatsegítő pont Salgótarjánban, Érden és Siófokon. A 2023. évi költségvetés lehetőséget biztosít arra, hogy a jövő évben további három központ nyíljon meg.
Az áldozatsegítő központok létrehozásának célja az volt, hogy a hivatali bürokratikus környezettől eltérő, nyugodtabb, bizalmasabb, emberbaráti légkörben személyre szabott támogatási formákkal történjen a segítségnyújtás a bűncselekmények áldozatainak. Az áldozatsegítés kulcsa, hogy eljutunke a bajba jutott emberekhez, nyilatkozta Varga Judit igazságügyi miniszter asszony. Számos olyan ingyenes szolgáltatás elérhető itt, amelyek egy sérelem, bántalmazás után a legalapvetőbb és legfontosabb segítséget jelentik az elszenvedő sértettek számára.
Elsősorban személyre szabott és a helyzethez illeszkedő teljes körű tájékoztatást, továbbá érzelmi segítséget kaphatnak az áldozat igénye szerinti pszichológus szakember közreműködésével a külön erre a célra kialakított biztonságot adó patrónusszobában. A helyzetértékelés után a megfelelő problémamegoldó szervhez történő áldozatátirányítás, illetve a sértettek érdekei érvényesítésének elősegítése az elsődleges, legyen az jogi tanács, ügyvédi segítség, azonnali pénzügyi segély, kárenyhítés. Ezek mellett a központokban áldozati státusz igazolása, tanúgondozás, illetve védett szálláshely biztosítása is elérhető.
Érdemes néhány számadattal érzékeltetni, hogy ezek a központok hány embernek tudnak segítséget nyújtani, illetve megfordítanám ezt a nézőpontot, mert így talán lényegesebb: hány sértett tudott vagy mert segítségért fordulni ezekhez a központokhoz. 2020-ban csaknem 15 ezer esetben történt segítségnyújtás, 2021-ben ez a szám már több mint 18 ezer. 2017 és 2021 között több mint 70 ezer esetben tudtak segíteni a sértetteknek a központok munkatársai. Ezek a számok is indokolják azt a célkitűzést, hogy 2025-re minden megyeszékhelyen elérhető legyen ilyen áldozatsegítő központ, hogy az ország teljes lefedettségében elérhetővé váljanak ezek a jogi és pszichológiai segítséget nyújtó bázisok, szolgáltatások.
A 2020. június 29-én az igazságügyi miniszter asszony által átadott pécsi központ volt a negyedik az országban. Frekventált, jól megközelíthető helyen, a megyeháza mellett nyílt meg a Széchenyi téren. A központ vezetője 2021 elején elmondta, hogy a Pécsi Áldozatsegítő Központtal kapcsolatba kerülő állampolgárok legnagyobbrészt baranyaiak. A kapcsolatba került emberek 25 százaléka kapcsolati erőszakkal összefüggésben kereste fel a központot, és több mint 30 százalék jelezte a vagyon elleni bűncselekmények arányát.
Az áldozatsegítésben is előre kell mennünk, hangsúlyozta Varga Judit igazságügyi miniszter az áldozatsegítő központok és a nagy állami vállalatok együttműködési megállapodásának ünnepélyes aláírásakor Budapesten, 2022 márciusában. A dokumentum értelmében az MVM, a MÁV-Volán, a Magyar Posta és a Szerencsejáték Zrt. vesz részt az áldozatsegítő védőháló és az áldozatelérés rendszerének kiszélesítésében. Ezenfelül együttműködést építettek ki 35 országos és helyi civil szervezettel, 26 állami és helyi önkormányzati szervezettel, valamint öt egyházi szervezettel.
Összegezve tehát, az áldozatsegítő központok rendkívül fontos feladatokat látnak el, amelyek magyarok tízezrein tudnak segíteni az ellenük elkövetett sérelmek és bántalmak kapcsán akár jogi, akár pszichológiai, akár pénzügyi módon. Gördülékeny feladatellátásuknak az Igazságügyi Minisztérium jogi keretet biztosít, valamint kiépített szervezeti, vállalati, partneri hálózatok teremtenek alapokat, és az információszerzési lehetőségeket is kinyitják számukra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az állami, a társadalmi és a gazdasági életben szerepet játszó jogi személyek és egyéb jogalanyok adatai jelenleg különböző adóhatóságok által vezetett, egymástól eltérő nyilvántartási rendszerekben szerepelnek, ezért vált szükségessé a jogi személyek egységes nyilvántartásának kiépítése. Így olyan támogató szolgáltatások kialakítására kerülhet sor, amelyek a bírósági és az ügyféloldalt egyaránt szolgálják. Az új nyilvántartási struktúra lehetővé teszi a nyilvántartásba vételi és a változásbejegyzési eljárások teljes digitalizációját.
Az Igazságügyi Minisztérium vonatkozásában a fogyasztóvédelmi állami feladatok körében kiemelt célkitűzésként jelenik meg a fogyasztók biztonságát erősíteni hivatott ellenőrzési gyakorlatok újragondolása és továbbfejlesztése, a hagyományos hatósági munka hatékonyságának fokozása, különösen a veszélyes termékek forgalomból történő kiszűrése, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni fellépés terén. A közösségi média térnyerésére és a folyamatos változásra tekintettel szintén prioritásként indokolt kezelni a fogyasztók online térben történő védelmét. A jogsértések megelőzése érdekében pedig elengedhetetlen az állampolgárok fogyasztói tudatosságának növelése, valamint a jogkövető kereskedői magatartás általánossá válásának előmozdítása alternatív ösztönző eszközök révén.
Az Igazságügyi Minisztérium költségvetési javaslata szerint 10 253 millió forint kiadási előirányzatot tud elkölteni az igazgatási feladatok ellátására. Ezeken a feladatokon belül látják el az igazságügyi szolgálatok jogakadémiájával kapcsolatos feladatkört is, illetve a központi Családi Csődvédelmi Szolgálat feladatkörében a természetes személyek adósságkezeléséről szóló 2015. évi CV. törvény alapján a Családi Csődvédelmi Szolgálat központi szervének jogszabályokban meghatározott feladatait, valamint az ezzel összefüggő koordinációs és tájékoztatási feladatokat.
(15.00)
Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott költségvetésitörvény-javaslat az Igazságügyi Minisztérium szakmai programok és egyéb kötelezettségek támogatására 773 millió forintot, az igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek teljesítésére 3469 millió forint kiadási tételt tartalmaz.
Tisztelt Ház! A T/152. szám alatt benyújtott, Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat az Igazságügyi Minisztérium célkitűzései megvalósításához szükséges forrásokat tartalmazza. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot támogassák szavazatukkal. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)