DR. KÁLLAI MÁRIA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Folytatva államtitkár úr gondolatait, azt gondolom, hogy megismerve a 2023-as költségvetés alapvetéseit, meghallgatva miniszter úr beterjesztését, ismét elmondhatjuk, hogy ezen esztendő költségvetés-tervezetében, bármennyire is látjuk ezt a világot másként, minden együtt van ahhoz, hogy megalapozott, rugalmas, teljesíthető és felelős legyen. Annak tudatában mondom ezt, ahogy a miniszter úr is megfogalmazta, hogy tulajdonképpen 2008 óta, a legutóbbi gazdasági válság óta nem voltak olyan nehezek a költségvetés tervezésének feltételei, mint most.
Tisztelt Országgyűlés! A magyar emberek április 3-án igent mondtak ismét kétharmaddal egy nagyon tágan értelmezett biztonságra és gyarapodásra. A 2023-as költségvetés fókuszában a rezsicsökkentés, a honvédelem és a biztonság áll. Erre a világ eseményeit követve minden okunk meg is van. Összességében elmondhatjuk, hogy a tervezett 4,1 százalékos növekedés, a tervezett hiánycél, a tervezett csökkenő adósságráta, a tervezett infláció mind-mind a számok nyelvén is felelősséget mutatnak. Ezt alátámasztja a Költségvetési Tanács véleménye is.
Ez az esztendő, az előbb államtitkár úr hasonlót fogalmazott meg, stabilan tud építkezni a megelőző évek építkezésére, hiszen az előző évek munkahelyteremtő, gazdaságélénkítő, családokat, nyugdíjasokat megbecsülő költségvetési intézkedései most is részei ennek a költségvetésnek. Ugyanakkor nagyon fontos és felelősségteljes javaslat a Rezsivédelmi és a Honvédelmi Alap létrehozása, különösképpen, ha a finanszírozás módját is látjuk, hiszen azok extraprofitot elért ágazatból beszedett adók. Megállapíthatjuk, hogy szinte minden ágazat több forrással gazdálkodhat a következő esztendőben. Néhány kiemelés: a nyugellátásra 730 milliárd forinttal, az oktatásra 200-zal, az egészségügyre 100-zal, a családok támogatására 450 milliárd forinttal tudunk többet fordítani. Ennek nyilvánvalóan alapja a jelenleg is erősödő magyar gazdaság, illetve a csúcson levő foglalkoztatás.
Tisztelt Országgyűlés! Mindez nagyon komoly eredmény, hisz nem vitás, hogy a pandémia és az elhúzódó háború egész világunkra komoly hatással van. A következőkben néhány gondolatot szeretnék megfogalmazni a köznevelésről; ami azt illeti, látjuk, hogy ebben az esztendőben, illetve 2023-ban is több forrásból gazdálkodik. Komoly elismerés illeti a rendszert, hiszen az elmúlt esztendő teljesítményeként nagyon nehéz körülmények között születtek kiváló eredmények is. Két világ a 2010 előtti és a jelenlegi feltételrendszer. Sajnos, emlékeznünk kell a tanárok elbocsátására, az egyhavi bér elvételére, a tankönyvek árának egekbe szökkenésére, az önkormányzatok 1370 milliárd forintos adósságba hajszolására.
(15.50)
Ki kell mondani, hogy az első közösség volt a pedagógusok közössége, amelyik béremelésben részesült. 2010 óta ez két és félszeres emelkedést jelent, de ez nem azt jelenti, hogy nem kell folytatni a bérek rendezését, ennek szükségességét a kormány is több alkalommal hangsúlyozta.
Tisztelt Országgyűlés! Éppen a tanév vége felé járunk, és hallgatva iskolák eredményeit, olvasva beszámolójukat, beszélgetve pedagógusokkal, családokkal, ismét köszönettel nyugtázhatjuk a pedagógusok munkáját. Ha mindehhez hozzáadjuk az elmúlt esztendő fejlesztéseit, amelyek 2023-ban tulajdonképpen működtetési oldalon jelennek meg, akkor csak néhány kiemelés: 30 új tanuszoda, 39 új tornaterem, több száz helyszínen iskolafelújítás, 4 ezer feladatellátási helyszínen digitális fejlesztések. Összességében sorolhatnám, de ennek a mai gondolatsornak nem ez a célja.
Összességében elmondhatjuk, hogy a költségvetés-tervezet biztosítja a biztonságos működést, az ingyenes tankönyvellátást, az ingyenes étkezést, a felzárkózást, a speciális nevelési igények segítését, a kötelező óvodába járás feltételeit, a tehetségfejlesztést. Természetesen mindannyian tudjuk azt is, hogy a köznevelés az a terület, ahol folyamatosan fejlesztésre van szükség. Igen, meg kell újítani az életpályamodellt, a pedagógus teljesítményértékelését szintén meg kell újítani, ugyanakkor el kell ismerni, hogy a 2023. évi költségvetés lehetővé teszi a felelős, tartalmas munka végzését.
A másik, mindannyiunk számára nagyon fontos terület maga a kultúra területe. Ha az érzetek szintjén közelítjük meg, akkor elmondhatjuk, meggyőződésem, hogy az elmúlt 12 esztendő gazdasági erősödésével magával hozta a kulturális élet élénkülését, a nemzeti kultúránk páratlan értékeihez való hozzáférést, a kulturális szolgáltatások jelentősen javultak. A pandémia számos kreatív ötletet is hívott életre, és a magyar kormány nagyon sokat tett annak érdekében, hogy a művészek, művészeti produkciók támogatást kapjanak, mindenféleképpen könnyítve ennek az ágazatnak a nagyon nehéz helyzetét a pandémia alatt.
Elmondhatjuk, hogy a művészetek teljes spektrumában kiváló alkotások születnek, művészeink itthon is és szerte a világban erősítik hazánk megbecsülését, és nem mehetünk el szó nélkül az intézmények fejlesztése mellett sem. Mindez az érzetek szintjén azt jelenti összességében, hogy minden lakossági fórumon, beszélgetéseken, akár a saját lakóhelyemen, de országos kitekintéssel is minden esetben komoly elismeréseket kapunk erről a területről, és meggyőződésem, hogy ez nem egyedi.
De nézzük mindezt a költségvetés szempontjából néhány kiemeléssel, nem csupán az érzetek szintjén! Talán abban is egyetértünk, hogy az egyik legfontosabb kultúrstratégiai kérdés az, hogy a mindennapokban a könyvtárakhoz, a közművelődéshez milyen a hozzáférés a legapróbb településeken is, hiszen a kulturális alapellátás, részvétel a kulturális értékek teremtésében, azt gondolom, elemi állampolgári jog és lehetőség. Ebben, tudjuk jól, nagyon nagy szerepe van a helyi önkormányzatoknak, helyi intézményeknek, de mindenképpen kiemelendő a költségvetésből a települések könyvtári és közművelődési feladatellátásához biztosított összeg, amelyet a költségvetés 2015-ben 1,2 millió forint minimumban rögzített, de látni kell azt, hogy amint a gazdaság engedte, 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban is a jelenlegi tervezet a duplájára emeli, 2213 forint/főre, illetve ott van az úgynevezett „legalább összeg”, amely azt jelenti, hogy ha adott esetben egy 70 fős településnél, mondjuk, nem éri el ezt a számot, az 1 millió 200 ezer forint is 2 millió 270 ezerre nő. Nyilvánvalóan mindent lehet fejleszteni, de el kell mondani, hogy ez komoly előrelépés, mint ahogyan a Déryné-program, a Lázár Ervin-program, a Csoóri Sándor-program, amelyek országszerte, nemzettestszerte komoly lehetőségeket kínálnak.
A költségvetésitörvény-javaslat 3. melléklete tartalmazza a megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatási jogcímeit. A 2022. évi költségvetéshez képest a jogcímen 1 milliárd forinttal magasabb támogatás látható előirányozva. A közgyűjteményi, közművelődési szakmai feladatokra a törvényjavaslat gyakorlatilag 3,7 milliárd forintot irányoz elő, ez is jelentősen több, mint a tavalyi esztendőben.
A kormány többletforrást rendel a tervezet szintjén is a kultúrstratégiai intézmények 2021-2025. évi működéséhez és feladatellátásához. Néhány ilyen felsorolás: a Magyar Nemzeti Levéltár feladatellátásához 1,5 milliárd forint többlettámogatásban részesül; az Országos Széchényi Könyvtár mint nemzeti könyvtár részére 2023-ban 3,7 milliárd forint támogatást irányoz elő, ez is jelentősen több, mint a tavalyi esztendőben, 1,2 milliárddal; többlettámogatásban részesül a Mindszenty Múzeum, a Báthori István Múzeum, az „Árpád-ház” program.
Azt is tudjuk, hogy számos csodálatos kulturális épület és csodálatos intézmény került átadásra. Néhány kiemelés: a világhírességet kiváltott Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, de a Csiky Gergely Színház, a Nyíregyházi Szabadtéri Színház, a Zeneakadémia, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum erdélyi tájegysége. Mindegyiknek a működésére, a társadalom szolgálatába való állására a forrás rendelkezésre áll, és folyamatosan épülnek kulturális intézményeink is.
Elmondhatjuk azt is, hogy az egész ország élményt adó, igényes fesztiválokban, kulturális programokban gazdag, ami különösképpen fontos most a pandémia után, hiszen a közösségek, a társadalom, azt gondolom, elemi kívánságát teljesítjük ezzel.
Tisztelt Országgyűlés! A kiemelések végén szólni kell azokról, akik ebben a nagyszerű rendszerben dolgoznak. 2017-ben bevezetésre került a kulturális illetménypótlék a kulturális közalkalmazotti szférában. Ennek eredményeképpen akkor átlagosan 15 százalékkal emelkedett az ágazatban dolgozó több mint 20 ezer közalkalmazott munkabére, amire az állami költségvetés 5,5 milliárd forintot biztosított. 2020-ban a jogviszonyváltás és a hozzá kapcsolódó 6 százalékos bértömegemelés egy újabb lépést jelentett. Magyarország gazdasági teljesítőképessége ismét kínált egy lehetőséget: a kulturális szféra dolgozói 2022. január 1-jétől további 20 százalékos béremelésben részesültek. Ahogyan államtitkár úr is fogalmazott, a béremelésekben lépésről lépésre kell nyilvánvalóan előremenni, de azt gondolom, minden lépést meg kell becsülni.
Összességében elmondhatjuk azt, hogy a kultúrára is a 2023. esztendőben több forrás áll rendelkezésre a magyar költségvetésből, nyilván a többi finanszírozási lába pedig mindezt gazdagítja.
Tisztelt Ház! Mindent egybevetve azt gondolom, hogy addig, amíg a baloldal megszorítást vizionál, a valóság azt mutatja, hogy az adócsökkentések, a nyugdíjemelések, a béremelések idei összege, ha megszámoljuk a költségvetésben, elérik a 3300 milliárd forintot. Ahogyan Varga miniszter úr fogalmazott, a célunk az, hogy megvédjük Magyarországot a háborús gazdasági válságtól, ezért megőrizzük a családtámogatásokat, a nyugdíjak értékét és a béremeléseket, csökkentjük a költségvetési hiányt és az államadósságot. Meggyőződésem, hogy politikai oldaltól függetlenül közös felelősségünk erre igent mondani, a magyar társadalom, a magyar gazdaság érdekeit figyelembe venni, ez a felelős tervezés ezt szolgálja.
A Fidesz képviselői támogatják a javaslatot, bízom abban, hogy minden képviselőtársunk ezt teszi. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)