BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy tényszerűen elmondjam, hogy a korai költségvetések 2016 óta kiállták az idők próbáját. Kétségtelen tény, hogy a Covid idején hozzá kellett nyúlni az elfogadott költségvetéshez, de hála istennek, abban a költségvetésben akkor is olyan tartalékok voltak, amelyeket az ellenzéki javaslatok ellenére megtartott az Országgyűlés, és amelyek a Covid idején is elsődleges forrásai voltak a váratlan kiadásoknak.

Tehát azt szeretném rögzíteni, hogy önmagában a tavaszi ülésszak végén történő országgyűlési döntés nem határozza meg azt, hogy a költségvetés megalapozott vagy sem. Nézzük meg 2016 óta a gyakorlatot, és azt, hogy a 2010 előtt decemberben elfogadott magyar költségvetések vajon mennyire voltak összhangban azzal, amit aztán a zárszámadásban mutattunk.

A másik állításom az, hogy igen, Európa legtöbb országához képest korábban kerül sor a következő évi költségvetés elfogadására, de ez nem jelenti azt, hogy az előző év tényadatait ne ismernénk. Itt vannak előttem az Eurostat-számok is, ezek ismertek. (Felmutat egy iratot.) Nemcsak az Eurostat ismeri a számokat, hanem a tavalyi év költségvetésének adatait a Pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozta már januárban, egy hosszas értékelést is közzétettünk. Az más dolog, hogy természetesen a zárszámadás keretében az Országgyűlés részére is be kell számolni egy átfogó kimutatás, egy részletes elemzés keretében arról, hogy hogyan történt a következő év végrehajtása, de ismétlem, természetesen a jövő évi költségvetés összeállításakor a tavalyi és az eddigi év tényszámaiból indultunk ki.

Sokszor elhangzott, de elmondom ismét, hogy a korai költségvetés szerintem a vállalkozásoknak stabilitást jelent, a családoknak stabilitást jelent, és a kockázatokat pedig kétségtelenül kezelni kell, amelyek az elfogadáskor még nem ismertek. Erre szolgálnak azok a tartalékok, amelyeket a költségvetés az önök előtt lévő indítvány szerint tartalmaz.

Képviselő úr úgy fogalmazott, hogy a fiktív költségvetés jellegét mutatja az, úgy fogalmazott, hogy már századszor kell módosítani a mostani költségvetést is. Arra felhívom képviselő úr figyelmét, hogy az Országgyűlés által a kormányra delegált hatáskörben a tartalékokból történő átcsoportosítás nem a költségvetés módosítása. Ez a gyakorlat nem az Orbán-kormány, a Fidesz-kormányok gyakorlata. Ha megnézi a 2010 előtti rendszert, akkor is a tartalékokból az átcsoportosítást a kormány saját hatáskörben hajtotta végre, tehát én nem látom azt, hogy hol vannak azok a módosítások, amelyeket képviselő úr említett.

Ami az inflációt illeti, egy olyan környezet jellemez minket és az egész világot, ahol az Egyesült Államokban 40 éves rekord dől meg, számos országban több évtizedes rekord dől meg, és a háború kétségtelen bizonytalanságot hordoz magában. Lehet, hogy az infláció máshogy fog alakulni, mint ahogyan most szerepeltetjük a költségvetésben, de az az állítás, hogy ezzel a nyugdíjasokon szeretne a kormány spórolni, merthogy a nyugdíjasoknak kell megelőlegezni valamilyen összeget, ez egyszerűen nem igaz.

Képviselő Úr! Hogyha így lenne, és a nyugdíjasokon akarna a kormányzat spórolni, ön szerint visszavezette volna a kormányzat a 13. havi nyugdíjat? Ön szerint a nyugdíjprémium intézményéhez hozzányúlt volna, vagy sem? Ön szerint most, pont idén, év közben nem hajtott végre kiegészítő nyugdíjemelést úgy, hogy egyébként jogszabály erre nem kötelezi? Tehát egyszerűen ez az állítás, bocsásson meg, az eddigi tényekkel szerintem cáfolható. Hogyha ön mint a szocialista frakcióban ülő képviselő megnézi, hogy a nyugdíjasok milyen juttatásokat kaptak 2010 előtt és ’10 után, azért érdemi különbséget lát. (Vajda Zoltán: Indexálás…) Tehát ismétlem, ez a nyugdíjrendszer a nyugdíjasok számára többletjövedelmeket biztosított, és jövőre is számolunk azzal, hogy a nyugdíjak a reálértéküket megőrzik. A 13. havi nyugdíj betervezésre került, és bízom abban, hogy lehetőség lesz majd a prémium kifizetésére.

Euróárfolyam, a kormánynak nincsen árfolyamcélja.  Az ön által látott szám a benyújtás előtti hónapok átlagos árfolyammutatója. Azért arra is felhívom a figyelmet, hogy idén év elején 350 forint környékére erősödött a forint, tehát jelentős mozgások voltak. Tavaly év végén még háromszázhetven-valahány forint volt, majd utána több mint 20 forintos erősödés volt, az árfolyam szabadon lebeg. És láthatjuk, hogy nemcsak a magyar forint, hanem a környező országok devizái  jellemzően a háborús helyzetben vagy valamilyen világgazdasági probléma alkalmával , a térségbeli országok devizái is azért jellemzően gyengülnek. Én abban bízom, hogy a következő években erős fundamentumok fogják jellemezni a magyar gazdaságot, és stabil árfolyam fog kialakulni.

Az uniós forrásokat illetően kétségtelen, hogy vannak vitáink az Európai Bizottsággal, de azért kérem képviselő urat, hogy ezt ne egyoldalú hibaként állítsa be. Mindenkit emlékeztetnék arra, hogy Von der Leyen bizottsági elnök asszony és a magyar kormányzat már az úgynevezett RRF-, tehát a helyreállítási program aláírásának az időpontját egyeztette, amikor a gyermekvédelmi törvény elfogadása után hirtelen valamilyen probléma merült föl. Tehát azért én azt gondolom, hogy mindenkinek szét kell nézni a saját háza táján, meg kell nézni, hogy mit tud annak érdekében tenni, hogy egyébként a Magyarország számára már egyszer jóváhagyott források ténylegesen rendelkezésre álljanak. Én azt gondolom, ebben közös az érdekünk. Sokadszor mondom el, mindnyájunknak tenni kell itthon és külföldön annak érdekében, hogy a Magyarországnak járó források elérhetőek legyenek. Én abban bízom, hogy a baloldali képviselők is, akár az európai parlamenti kapcsolatokon keresztül, lobbiznak annak érdekében, hogy Magyarország megkapja a neki járó uniós forrásokat.

Az adósságfinanszírozásnál azért ingattam a fejemet, bocsásson meg, mert ön említette a hitelességet, ön említette a Csehországgal történő összehasonlítást. Képviselő Úr! Ön pontosan tudja, hogy hol állt Magyarország hitelessége; pontosan tudja, hogy az elmúlt évtizedben milyen utat jártunk be. Ismeri azt az utat, ami 2010 előtt jellemezte Magyarországot és ami ’10 után jellemzi Magyarországot. Pontosan tudja, hogy milyen piaci hozamszinteken tudtuk értékesíteni az állampapírjainkat. És hogyha Csehországgal összehasonlít minket, önnek kétségtelenül igaza van, olcsóbb a cseh államadósság finanszírozása, de azért nézzük meg az okokat is, nézzük meg, hogy milyen folyamatok voltak!

Itt van előttem az Eurostat adatsora, szívesen átadom képviselő úrnak (Felmutat egy iratot.), ami bemutatja, hogy mondjuk, 2010-ben ők honnan indultak. Bőven 40 százalék alatti adósság jellemezte a múlt évtizedben Csehországot az Eurostat-adatok alapján; jóval kisebb adóssággal, jóval kisebb adósságteher mellett, valóban olcsóbban finanszírozták magukat. Itt van előttem a cseh államadósság-ráta alakulása és a magyar államadósság-ráta alakulása. Azért egy 80 százalék fölötti adósságrátát nem lehet egyik napról a másikra kinőni, és az Eurostat-adatok alapján Magyarországon az adósságráta 2011-2019 között folyamatosan csökkent. A Covid alatt kétségtelenül volt egy növekedés. Arra felhívom képviselő úr figyelmét, hogy az az adósságráta-emelkedés pont az uniós átlagnak felelt meg, ugyanakkor a magyar helyreállás gyorsabb volt, mint az Európai Unió átlaga.

(17.20)

Ha ebből a szempontból nézem, akkor ugyanazzal a plusz-adósságnövekedéssel egy gyorsabb helyreállást értünk el sokkal nagyobb foglalkoztatási szinttel, mint az a legtöbb európai országot jellemezte.

A hitelességnek kulcsszerepe van. Én abban bízom, hogy Magyarország megőrzi a hitelességét, és fogjuk tudni finanszírozni az államadósságot. A finanszírozási költségek most véleményem szerint a háborús infláció és a nagyobb jegybanki kamatok miatt szerte Európában magasabbak. Hogy csak egy számot mondjak: a kilenc hónappal ezelőtti állapotban az olasz tízéves, az eurózónába tartozó Olaszország tízéves eurókötvényének a hozama olyan 0,7 százalék körül volt, most 3,5 százalék, de a német államkötvényeknek a hozamszintjét is tudja akkor a képviselő úr, hogy milyen radikálisan emelkedtek, tehát nem magyar specialitás ez, igen, amit ön mond, az igaz, az államadósságok finanszírozása magasabb, de ez nem magyar specialitás, hanem máshol is így van a világban.

Kata.  Igyekszem rövid lenni. Azért szerintem az elgondolkoztató, hogy egy alapvetően az egyéni vállalkozókra megalkotott kedvező adózási formával az utóbbi időszakban tömegesen olyan emberek éltek, akik korábban alkalmazottak voltak. Tehát hogy létezik az, hogy nemcsak a fodrász, a masszőr veszi ezt igénybe, hanem olyan emberek, akik korábban  ismétlem  egy cégnél alkalmazottak voltak? Ne adj’ isten, ez egy sajátos dolog, amikor egy vállalkozás, egy cég a munkavállalóit hirtelen kiszervezi katásoknak. 450 ezer katás van Magyarországon, és nézzük meg a statisztikákat, hogy hogyan alakult, honnan jöttek, korábban milyen egzisztenciájuk volt, mit csináltak, egyéni vállalkozók voltak, és éltek a lehetőséggel, vagy alkalmazottak egy-egy vállalkozásnál tömegesen hirtelen katások lettek. Én ez utóbbit trükközésnek tekintem, adóelkerülésnek tekintem. Szerintem mindnyájunknak az az érdeke, hogy az vegye igénybe a kedvező adózási lehetőségeket, aki erre valóban jogosult, és a kiskapukat szüntessük be.

Ami pedig Budapestet illeti, a képviselő úr figyelmét felhívom arra, hogy Budapest főváros abszolút kedvezményezettje volt annak a gazdaságpolitikának, amely az európai uniós átlagnál jóval nagyobb gazdasági növekedést jelentett. Ismétlem: 2014 és ’19 között közel 60 százalékkal növekedett a fővárosi helyiiparűzésiadó-bevétele. Azon dolgozunk, hogy a következő években is növekedhessen ez az iparűzésiadó-bevétel. (Vajda Zoltán tapsol.)