VARJU LÁSZLÓ (DK): Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Élek azzal a lehetőséggel, hogy most én következem, és így a két percre vonatkozó reflexióimat elmondanám most a normál hozzászólás keretében, amelyet államtitkár úr korábbi megszólalásához szeretnék csatlakoztatni első lépésben.

Kezdődött azzal, hogy a korai költségvetés kiállta az idő próbáját. Államtitkár úrral régóta vitában állunk, véleményem szerint egyáltalán nem állta ki a próbáját. Ez az év pedig kifejezetten azt a bizonytalanságot hordozza magában, ami semmiképpen nem támasztja azt alá, hogy államtitkár úrnak helyes lenne az álláspontja. Különösen akkor nem, ha erről a pulpitusról itt előttünk még miniszter úr szájából is elhangzott az a lehetőség, hogy ez az év recesszióba süllyedhet, és ha a gazdasági kilátásaink ilyenek  itt, ezen a pulpituson , az hozhatja magával azt, hogy olyan változások történhetnek a gazdaságban és annak hatásaként a költségvetésre vonatkozóan, amelyek mindenképpen egy különösen más helyzetet jelentenek. Éppen ezért indokoltabb lett volna erre vonatkozóan ősszel igenis a 2021. évi nyilvános elszámolás után folytatni a költségvetés 2023. évi megalkotásával.

Már csak azért is  ez a második részéhez tartozik , mert 2021-et, ahogy mondja államtitkár úr, már látja. Igen, láthatjuk ezeket a számokat, de nincs róla parlamenti döntés. Önök azt feltételezik, és ez a vitánknak az egyik fontos eleme, hogy ezt a parlament majd úgyis biztosan megszavazza. Ez az a hatalmi visszaélés, amivel önök a parlament ellenőrző funkcióját gyakorlatilag figyelmen kívül hagyják, és igenis ez az egyik nagyon fontos probléma, hiszen önöknek nem számít, nem fontos önöknek, hogy akár ellenzéki oldalról vagy akár kormánypárti oldalról érheti önöket olyan kritika, hogy az a költekezés, amit önök korábban csináltak, helyese, különösen akkor, ha a Magyar Nemzeti Bank jelentésében azt kell olvasnom  ebben a tanulmányban, amelyet ők közzétettek , hogy 11 000 milliárd forinttal járultak hozzá a válságkezeléshez. Ugye, itt még akkor vélhetően csak a Covid-válságról beszélünk, ami lényegében azt jelenti, hogy pluszforrásként ennyi pénzt nyomtattak ki ahhoz, hogy egyébként Magyarország a válságot kezelni tudja.

(18.00)

Oké, de akkor ne tessék azt mondani, hogy az az infláció, ami inkább 15 százalék fölött van, mint alatt, mint valóságos infláció, amit akár az újpesti piacon vagy másutt, sőt ennél a nagyobb, szélesebb értelemben vett piacon is érzékelni lehet, akkor az nem háborús infláció, amihez önök  egyébként úgy gondolják, hogy a kezelés módjaként  jelentősen hozzájárultak az én számításaim szerint. Hiszen, ahogy képviselőtársam itt említette, korábban kezdett el az infláció emelkedni, sőt egészen visszamehetünk 2019-ig, mert egyébként a Covid előtt elindult az infláció emelkedése, ott is már jelentős részben 4 százalék felett volt. Ennek a következménye az, hogy nincs meg az az alap, ami segített volna abban, hogy most ne legyünk ilyen drámai szituációban, amikor ilyen helyzet áll elő ilyen magas inflációval, és nagyon gyenge forintárfolyammal kell megküzdeni. Arra pedig én nem lennék olyan nagyon büszke, ami arról szól, hogy egy nagyon alacsony léptékhez képest való növekedés ilyen szempontból valóban, mondhatnám azt, hogy kötelező gyakorlat volt.

Kétségtelenül így van, nem mondtam azt, hogy a költségvetés módosítása jogszerűtlen, nem mondtam azt, hogy törvénytelen és ne a kormány hatásköre lenne átcsoportosítani és a maradványokat felhasználni. De azt mondom, azzal, hogy ilyen jogszabályt elfogadtak, hogy a parlament nélkül mindezt meg lehet csinálni léptéktől függetlenül, én nem értek egyet. Ettől persze még jogszerű ez az önök fogalmai szerint.

A nyugdíjasok nem előlegeznek meg, és a reálérték-megőrzést vállalják.  Erre csak annyit szeretnék reagálni, hogy éppen igen. Az a vita tárgya, hogy önök tulajdonképpen megtévesztik az embereket, a reálérték-megőrzés azt jelenti, hogy évről évre szegényebbek lesznek, mert miközben a bérnövekedés jóval magasabb volt, és más okok, a pénzkiáramlás miatt egyébként az infláció jóval magasabb, a valóságban a nyugdíjasokat érintő termékeknél különösen, mint amit az inflációban önök elismernek. S itt lehet hivatkozni akár arra, hogy most mennyi az infláció, és akkor majd a prémium is jönni fog. Az, amit a Bajnai-kormány szabályként fogadott el, annak alapján próbálkoznak. De ezzel sem érik utol azt, amit az infláció növekedése okoz. Ilyen szempontból a háborús inflációt, az ön érvelését nem tudom elfogadni. Ez inkább kommunikációs trükk, mintsem a valóság. A mai inflációért jelentős részben az önök gazdálkodása, vagyis önök a felelősök.

A katára vonatkozóan csak annyit szeretnék mondani, hogy óriási a felháborodás. A Demokratikus Koalíció ezzel kapcsolatosan egy petíciót is kezdeményezett, amit már több mint 10 ezren írtak alá. Én egyetértek a felháborodott emberekkel, mert önök voltak azok, akik belehúzták ebbe a lehetőségbe őket. Néhány évvel ezelőtt önök kifejezetten itt is propagálták, kifejezetten olyan körülményeket alakítottak ki, amivel ezeket az embereket erre rávették. Akkor hivatkoztak az előző kormány egy hasonló kezdeményezésére, amit átírtak, hogy így lehessen majd könnyebben és egyszerűbben adózni. Sokan egyetértettek ezzel, most pedig azt mondják, hogy tisztességtelen az, amit csinálnak. Szerintem meg nem tisztességtelen. Éltek a lehetőséggel, ráadásul ezt önök kínálták fel. Ez nagyjából ugyanolyan volt, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor mindenki megvette az olajkályhát és berendezkedett arra, utána pedig más fűtésre próbálták rábeszélni őket, csak mindezt velük fizettették ki. Hát, most ne tessék ővelük kifizettetni, és ne tessék rájuk haragudni! Így működik ez a történet.

Az időre is figyelemmel szeretném elmondani önöknek, alapvetően ahhoz, hogy a választókerületemen belül is azok a hatások, amelyekről az előbb beszéltem  akár mint az újpesti piacként is , hogy ott megjelenik, éppen ezért szeretném, ha a költségvetés valamilyen módon figyelne azokra a problémákra, miközben elvonja az önkormányzatok forrásait, a kerületek forrásait elvonja, eközben pedig semmilyen módon nem segíti azt, hogy azok a beruházások, amelyekre szükség lenne, ott elvégzettek legyenek. Éppen ezért a többször és sokszor javasolt újpesti kórház mellett szeretném most felhívni a figyelmet arra, hogy szilárd útburkolatot kell csinálni, építeni, például a Székesdűlőt szilárd útburkolattal kell ellátni, vagy szükséges egy komplex járdaprogram útburkolat-felújítása ezen a területen. Ez mind hozzátartozik ahhoz, amit az elvonásokkal tulajdonképpen önök most elvállaltak, magukra vállaltak.

Magukra húzták ezt a problémát. Tessék akkor megoldani! S bocsánat, ne csak a kiválasztottakat honorálják, illetve őket preferálják akkor, amikor a forrásokról döntenek. Én fontosnak tartanám azt, hogy egy olyan lehetőséget meg kell teremteni, mint a Duna-part megnyitása a nagyközönség előtt. Egy víz mellett lévő városrész ezt a lehetőséget megkaphatná. Erről korábban voltak is egyeztetések, de önök ezt mind figyelmen kívül hagyják.

Végezetül ebben a témakörben az egyik legfontosabb részt szeretném említeni, kapcsolódva Kanász-Nagy Máté képviselőtársamhoz is. Ő most talán nem említette, de a bérlakásprogram egy olyan nehézséget, olyan problémát kezel, ami nem egy városrész, hanem egy ország problémája, az, hogy önök belehajszolják az embereket sok tíz millió forintos hitelfelvételbe azért, hogy kiszolgálják az önök építőipari oligarcháit, hogy ők majd építenek drága lakásokat. Eközben pedig az önkormányzatoknál százak állnak sorba azért, hogy lakáshoz jussanak. Önöknek igenis kötelessége és felelőssége bérlakásprogramot indítani, miközben ennek most már egy évtizede ellenállnak, és egy lépést sem tesznek azért, hogy ebből legyen valami.

Tessék figyelembe venni, hogy nemcsak milliókat kereső dolgozók vannak ebben az országban! Az önálló életkezdéshez igenis szükség van kezdetben is és a későbbiekben is bérlakásokra. Akik alacsonyabb összeggel tudnak csak gazdálkodni családként, azoknak az embereknek, akik egyébként szorgalmas emberek, lehetőséget kell biztosítani, hogy akár támogatott, akár önköltséges, de akár piaci bérleti díj fejében bérlakáshoz lehessen jutni. Kérjük szépen, hogy ezt vegyék figyelembe. Az ehhez szükséges módosító indítványokat benyújtjuk. Kérem, hogy akceptálják ezt. Ez már nem az első alkalom, nem is az első alkalommal hallják ezt. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket, kérem, segítsenek ezekben a problémákban. (Taps a DK soraiban.)