BALASSA PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Három témában szeretnék a költségvetéshez és annak módosításához hozzászólni. Lehet, hogy a legkisebb költségvetési módosítást én fogom megtenni, az első témában ez 12 millió forint lesz, de egy társadalmi összefogásra ad lehetőséget, amit 2014-ben Szombathelyen sikerült megvalósítani. Miről is van szó? 2014-ben Sárközi Csaba oktatási delegáltunkkal egy kezdeményezést sikerült végrehajtani Szombathelyen, ami pártok felett ívelt, ami azt jelenti, hogy minden párt támogatását élvezte, és 2014. szeptember 24-én, Szent Gellért napján fel is lett avatva.
De miről is beszélek? Tisztelt Országgyűlés! A tudást, a nemzeti hagyományokat átörökítő anyagi és erkölcsi megbecsülésben csak szóban részesülő óvónők, tanítók, tanárok, professzorok nemzetépítő munkája előtti tisztelgés a célja a javaslatomnak, a tanítók fájának az ültetése. Az ültetés történjék egy olyan közösségi térben, ahol tárgyiasult formája maga a fa, állandóan hív fel a tudás, a helyi és a nemzeti hagyományok tiszteletére. A fa motívum, a magyar tárgyi és szellemi néprajz fontos szakrális alkotóeleme.
(18.10)
A világok közötti kapcsolat, az állandóság, a növekedés jelképe, és összeköti a földi és az égi világot. Az égig érő fa a magyar népi hagyományok legősibb alkotórésze.
A helyi, éghajlati és egyéb természeti adottságoknak megfelelő méltó, nemes fa kiválasztásával adjunk rangot, és tiszteljük meg a tudás őrzőit és átadóit.
A tanító személye legyen a helységben első ismert tanítóé, így kikerülhető az értékrendi válogatás, ráadásul történelmi múltunkra emlékezteti az arra járókat.
A tanító nem pedagógus, sokkal mélyebb és tágabb értelmű. Tanító volt maga Jézus, de Nyírő József vén Üdő Mártona, Zalai Szalay László Öreg Szuhayja is. Az első ismert tanító neve kikereshető a megyei levéltárakban, az egyházi Historia Domusban, helytörténeti gyűjteményekben, sőt akár a népi emlékezet is megőrizhetett egy neves egykori tanítót.
Az ültetés helyét gondosan válasszuk ki. Ha van adatunk, ajánlatos az egykori vagy régi, ma már nem használatos iskola helyén vagy udvarában, vagy a templom, lelkészi hivatal előtt, hiszen a régi iskolák egyháziak voltak. Természetesen a helység bármely jelentős tere vagy parkja is megfelelő helyszín lehet.
Követendő példaként tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést az első, hazánkban megvalósult tanítók fájára: Szombathelyen 2014-ben a tanítás védőszentje, Szent Gellért napján elsőként elültetett 30 éves libanoni cédrus a város szakrális főterén, az első elemi iskolájának és középiskolájának helyén, Széchenyi líceuma előtt. A főszékesegyházzal szemben, a város első püspökének szobra oldalán áll. Előtte a márványtábla, felirata: „996 Az első magyar iskola Pannonhalmán/1490 Az első írásos adat szombathelyi iskola létezéséről/1570 Pápay György az első ismert szombathelyi tanító/2014 A libanoni cédrusfa ültetése”
Tisztelt Országgyűlés! Javaslom, hogy szülessen meg a tanítók fája mozgalom, emlékezzünk meg e módon először a fővárosban és a főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban a nemzet napszámosairól, a mindenkori tanítókról. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az emlékfa állításának költségeit szavazza meg.
A következő témám: mindenkinek jár a túlélés esélye. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Bő egy hónapja szólaltam fel egy olyan témában, ahol egy helyi lakos keresett meg egy bizonyos helikopterbázis létesítésével kapcsolatosan. Akkor is elmondtam, hogy ez Nyugat-Magyarországon körülbelül 700-800 ezer embert érint. Ha valaki Magyarországon ma a légimentőbázisok elhelyezkedését megnézi, akkor az ország hét területre van osztva, ami azt jelenti, hogy a Nyugat-Dunántúlon 3, azaz három terület van; Szombathelyhez, Győrhöz, Mosonmagyaróvárhoz, Sopronhoz legközelebb Sármellék és Balatonfüred van. Ha valaki megnézi az uniós jogszabályokat és annak a lehetőségeit, hogy mit ír elő, akkor a 15 perces kiérkezési időt mondják.
Szakemberekkel beszélve, és közben megkerestem Balatonfüred és Sármellék légimentőbázisának a vezetőjét, innen szeretném megköszönni, hogy válaszra méltattak, és nemsokára látogatást fogok tenni mindkét mentőbázis helyszínén.
A korábbi felszólalásomban is elmondtam, hogy minden perc életet jelent. Ha valaki autóbalesetet elszenvedett, akkor a kiérkező mentőhelikopter minden egyes perccel 10 százalékkal növeli annak a lehetőségét, hogy valaki a balesetet túlélje.
Azt gondolom, és ebben talán mindenki egyetért, hogy ez nem lehet pénz kérdése. Én a költségvetés módosításában, 2, azaz kettőmilliárd forintos tételben javasoltam a módosításomat, ami a központi kommunikáció terhére történne meg. Ma Magyarországon kétmilliárd forint nem lehet probléma, mert úgy gondolom, hogy a Nyugat-Dunántúl megérdemli azt, hogy abban a vakfoltban, amelyben mi élünk, mondhatom itt Győrt, Sopront, Szombathelyt, Mosonmagyaróvárt és a környező településeket, ahol 2014-ben már Sárváron rendezési tervet módosítottak, valamint Mihályiban is felvetődött annak a lehetősége, hogy légimentőbázis alakuljon ki, nem tudjuk és nem értjük, és nem vagyok tudója annak, hogy ezek miért nem valósultak meg, de tisztelettel kérem az Országgyűlést, a szakminisztereket és minden olyan döntéshozót, hogy egy ilyen fajsúlyos ügyben, ahol egy vakfolt jelentkezik… és még egyszer mondom, nem a rendszert kritikával illetve, hanem a rendszert segítve szólalok fel. Minden egyes felszólalásomban el fogom mondani és egy korábbi sajtótájékoztatón is jeleztem, hogy én akár a négyéves parlamenti munkámat is feláldozom ezért, szívügyemnek tekintem , hogy korábban, ahol már döntések születtek, tervek készültek arra, hogy egy légimentőbázis készüljön el és valósuljon meg, ez miért nem történt meg.
Úgyhogy tisztelettel kérem a tisztelt Országgyűlést, minden egyes döntéshozót, hogy ezen kezdeményezésemet a lakossági érdekeket figyelembe véve a légimentőbázis kialakítását támogatni szíveskedjenek.
A harmadik téma megint csak egy nagyon-nagyon fontos téma, a Jobbik által, mondhatom, lassan fél évtizede napirenden tartott téma, ez pedig nem más, mint a férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége. Ha már az euró árfolyamáról és a nyugdíjak lehetőségéről beszélünk: én Szombathely mellett élek, Ausztriába elég sokat járunk át, és rengeteg olyan ismerősöm van, aki akár ingázik, vagy Ausztriában él, vagy éppenséggel hazajár, vagy az euró/forint árfolyamát próbálja meg napi szinten felügyelni, de képtelenség. Ha megnézzük, egy magyar férfiember, de legyen az hölgy, aki elmegy most nyugdíjba, körülbelül 300-400 eurós nyugdíjra számíthat. Jelzem önöknek, hogy ez Ausztriában 962 euró, ami a legkisebb összeg.
Önök mindig Ausztriára hivatkoznak, és Ausztria Magyarországnak egy laborja, ezért felhívnám az önök figyelmét, hogy önök 2021-ben, amikor beállították a magyar költségvetést, akkor 350 forint volt az euró, amire elért a 2022-es költségvetés, már 400 forint volt. Én félek attól, hogy a mai napon, amikor felszólalok, önök tervezik a költségvetést egy bizonyos fő számmal, amit láttam, a költségvetés főösszegét, ma 400 vagy 400 fölötti euróval számolunk, attól félek, hogy ez a szám jövőre sokkal-sokkal csúnyább lesz. Ne legyen igazam, de látva azt, hogy az euró/forint árfolyam fél év alatt 50 forintot gyengült, félek, hogy ezzel kapcsolatban még lesznek problémák.
De visszatérek magára a témára és a férfiak 40 évével kapcsolatos programunkra. Ma Magyarországon annak a valószínűsége, hogy egy férfi megéri a 65. életévét, csak 64 százalék. Az érettségi alatti végzettségűeknél ez 50 százalék alatt van. Tehát minden második férfi meghal 65 éves kora előtt. Svédországban ez az arány 82 százalék, tehát 10 férfi közül több mint 8 megéri a 65. évét. Magyarországon ennek az egyik oka a fogyasztói társadalom által okozott tartós stressz állapota. Ilyen például a munkahelyi bizonytalanság.
A helyzetet nemcsak egyénileg, de társadalmilag is szintén súlyosbítja az, hogy egyes munkahelyeken 50-55 évesen megválnak a foglalkoztatottaktól. Ezek a férfiak sokkal nehezebben tudnak újra elhelyezkedni. Ez az oka annak, hogy nagyon magas a munkanélküliek vagy az állástalanok aránya ebben az életkorban. Ez már azért is abszurd, mert mélyen sérti a társadalom igazságérzetét.
Ebben most közrehatott a világjárvány okozta gazdasági válság is. A megváltozott gazdasági helyzet hatására ebből a korosztályból vesztette el a legtöbb ember az állását. Ez a bizonytalan helyzet, a kilátástalanság pedig a fent említett tartós stressz állapotához és a korai elhalálozáshoz vezet.
Ezek az adatok sajnos valósak és egyáltalán nem kívánatosak nemzetünk számára. Nem jó, nem tisztességes és nem igazságos az, hogy egy férfiember, aki végigdolgozta az életét becsülettel, a nyugdíjasévei előtti években egy esetleges elbocsátás, leépítés miatt, adott esetben megalázottan és segélyből tengődve éli le az életét.
A Jobbik következetes évtizedes szakmai álláspontja az, hogy meg kell nyitni a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét a férfiak számára is. Véleményünk szerint ez akár a feketegazdaság kifehérítéséhez is hozzájárulhatna, hiszen a munkavállalóknak alapvető érdeke az, hogy a 40 évben eltöltött munkaviszony bejelentett legyen. Ezenkívül az így nyugdíjba vonulók álláshelyét a piac betölthetné fiatalabb munkavállalókkal, így csökkenne a fiatalok munkanélküliségi mutatója, kivándorlási hajlama is.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, a döntéshozókat, hogy a Jobbik módosító javaslatát támogassák, és támogassák a Jobbik kezdeményezését. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.)