JÁMBOR ANDRÁS IMRE (Párbeszéd): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a költségvetésnek a története legalább 30 évre nyúlik vissza, ugyanis ez a költségvetés az elmúlt 30 év és ebből is az elmúlt 10 év elhibázott magyar gazdaságpolitikájának a folytatása. Ez a költségvetés bűzlik attól a gazdaságpolitikától, amelynek az eredménye, hogy a rendszerváltás vesztesei egyre lejjebb kerülnek, a nyertesei pedig egyre jobb módban élnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engem anyukám egyedül nevelt fel, szociális munkásként a gyerekvédelemben dolgozva. Én tudom, milyen hó végén zsíroskenyeret enni, ha nem jut másra. Az én családom a rendszerváltás veszteseinek családja volt, és azt, hogy most itt vagyok, nem a magyar normális, nem az önök politikai elitjének köszönhetem, hanem a munka mellett leginkább a szerencsének.

Miközben önök nemzetállamot kiáltanak, szuverenitásért harcolnak névleg és a külföldi tőkét ostorozzák, aközben ebből a költségvetésből is pontosan látszik, hogy a nemzetállamot csak politikai érdekeik, a saját elitjük érdekei szerint, és nem a nemzet egészéért használják; hogy a szuverenitás önöknek nem a nép, hanem a saját hatalmuk szuverenitását jelenti, és a nagytőkével is csak akkor harcolnak, ha az hatalmi érdekük, nem akkor, amikor a nép érdeke.

Önök nem a népet akarják előrejuttatni, hanem új főispánokat, oligarchákat akarnak kitermelni. Önök semmiben se tanultak a 2010 előtti magyar gazdaság hibáiból, és semmilyen koncepciójuk sincsen arra, hogy hogyan húzzák ki a válságok sorából az országot. Önök az elmúlt 10 év globális gazdasági növekedésének szerencselovagjai, és ismerjük el, a hatalommágia legügyesebb használói.

Ha megnézzük a jövő évi költségvetést, azt láthatjuk, hogy folytatják a sort: fizessenek a dolgozók! Mi viszont azt mondjuk ehelyett: fizessenek a gazdagok! Nekünk elfogadhatatlan, hogy önök az áfából, az szja-ból, a jövedéki adóból akarják betömni a költségvetés lyukait, amit igen, a háború mellett, de mégis a hatalmuk érdekében folytatott korrupt kormányzásuk és a hatalmuk megszerzéséért folytatott, gazdaságpolitikailag teljesen irracionális osztogatásuk okozott.

Önök egy olyan adópolitikát folytatnak, amely kiszolgálja az önök ki nem mondott varázsszava, a „fizessenek a dolgozók” igényeit. Önök a nagy cégek társasági adóját 9 százalékra csökkentették, és hagyják, hogy a legnagyobb cégek még ennél is kevesebb adót fizessenek a trükközéssel. Az Audinak az elmúlt 5 évben körülbelül 60 milliárd adót kellett volna fizetnie, ehelyett 3,9 milliárd társasági adót fizetett. És mi a jussuk? Még egy kis támogatás, 8,5 milliárd, ami a kétszerese az elmúlt ötéves adófizetésüknek, hogy létrehozzanak 500 olyan munkahelyet, amelyet majd a nemsokára bezárandó munkahelyek munkásai fognak megtölteni. Önök 17 millió forintot adnak egy új munkahelyre az Audinak, és 3 évre előre kifizetik a bérköltségeket. Nyilván az Audi még így is hoz az országnak valamennyit. De mennyit visz ki? Mennyit hagynak, hogy kivigyenek? Mennyit hagynak önök a gazdagoknál, miközben elvesznek a néptől?

Önök a világbajnok 27 százalékos áfa és az infláció pörgetésével, a gyenge forinttal próbálják betömni a költségvetés lyukait. Miközben ezzel 2000 milliárdot gombolnak le a dolgozókról ebből és az szja-ból pluszban befolyó bevételekből, aközben 650 milliárdot szednek be csupán a különadókból, amelynek nagy része olyan fogyasztási típusú adó, amiről pontosan tudják, hogy tovább fogják hárítani a cégek a népre. Akkor önök kinek az oldalán állnak? Ki fogja megfizetni?

Önök elinflálják a fizetéseket, és miközben Orbán Viktor fizetését, a miniszterek fizetését megemelik, abban reménykednek, hogy majd a multik a gyenge forint miatt emelnek a náluk dolgozók fizetésén. Ezzel nőhet majd az átlagbér és az önök ehhez kötött fizetése, de közben a rendőrök, a pedagógusok, az ápolók, a tűzoltók, a szociális dolgozók, a kulturális dolgozók fizetésének a reálértéke csökkenni fog.

Mindeközben pedig növelik az idénymunkát, kiterjesztik a leginkább a szegényebbeket érintő úgynevezett chipsadót, és várhatóan növelik a most katások nagy részének adóterheit. Önök azt a politikát folytatják, amely növeli a különbségeket ebben az országban  hogy önök is megértsék  a főispán és a nemzet napszámosai között.

Miközben önök közös teherviselésről hazudoznak, aközben nem kapnak adót a kaszinók, és nem kapnak adót Mészáros, Garancsi és Tiborcz cégei, aközben nincs megoldás a lakhatási válságra, nincs megoldás az egyre felfelé száguldó élelmiszerárakra, nincs megoldás a kibontakozó szociális válságra. Önök még mindig egy olyan perverz újraelosztást folytatnak, amelyben a gazdagabbaknak kétszer annyi támogatás jut az államtól, mint a bajbajutottaknak. Ez nem egy közösség, ez nem egy nemzet, hanem a saját hatalmuk táplálásának a költségvetése.

Ez a költségvetés annak a rendszerváltás utáni gazdaságpolitikának a folytatása, amit a német iparkamara májusi jelentése ír le a legjobban. A német cégek szerint alacsonyak az adók, a fizetések, és gyenge a munkajog Magyarországon. Bár a szakképzettség javult, de nem a magyar oktatási rendszer miatt javult meg, hanem az önök által elképesztő ütemben behozott külföldi munkavállalók miatt. Ellenben hátráltatja a versenyképességet a jogállami biztonság hiánya és a korrupció. Ez az önök Magyarországa!

5 éve még csak 8 milliót, ma ott tartunk, hogy 17 millió forintot fizetnek egy munkahely teremtésére a multiknak; 3 évre előre kifizetik a dolgozók bérét a nagy cégeknek. Ebből a magyar cégek is tudnának sikeresek lenni. Az pénz pedig, amit odaadnak direkt támogatásban, odaadnak adókedvezményben, odaadnak be nem fizetett adóban a multiknak, hiányzik a magyar középvállalkozásokból, hiányzik az oktatásból, hiányzik az egészségügyből, hiányzik ebből a költségvetésből. Az a pénz, amiből a saját hatalmukat, oligarcháikat fizetik, hiányzik a tanárok, a tűzoltók a szociális munkások, a rendőrök a kultúrában dolgozók fizetéséből.

Önök válságról válságra egyre durvábban építik le az államot; egyre több pénzt folyatnak ki az országból; egyre több pénzt folyatnak ki az államtól a saját zsebükbe, és egyre kevesebbet hagynak a magyar népnél, a magyar gazdaság fejlődésére.

Márpedig a válságok egyre gyorsabban jönnek. A kapitalizmus egyként használja fel az emberi és természeti erőforrásokat, egyre újabb és újabb területeket hódít meg. Látjuk, hogy a szíriai természeti viszonyok átalakulása hogyan járult hozzá a polgárháborúhoz és ezzel a menekültválsághoz. Látjuk, hogyan fog ehhez az elsivatagosodás még inkább hozzájárulni világszerte. Látjuk azt, hogy a nagy járványok a természet erőforrásai kiaknázásának a következményei, és sejthetően lesz még a Covidhoz hasonló járvány.

Láthatjuk, hogy miként megy a harc a vízért, a termőföldért, az élelmiszerért, a ritka fémekért, hogyan követel újraelosztást az akkumulátorgyártás, az elektromos autók piaca. Ebben a helyzetben, amik önök csinálnak, hogy válságról válságra egy bukdácsoló modellre építik Magyarországot, hogy törekedni se törekednek egy erős államra, egy erős államigazgatásra, erős hatóságokra, a népbe, a tudásba, az egészségügybe, a környezetünk megvédésébe rakott forrásokra, egy ilyen válságról válságra tartó időszakban zsákutcás politizálás. Egy olyan erős magyar államra kéne törekedni, ami nem a hatalmasokat, nem a főispánokat, nem az oligarchákat, hanem a népet védi meg. Ez a szuverenitás kérdése valójában, a népszuverenitásé.

Ez a költségvetés az orbáni megszorítások költségvetése, a kamumodernizációra épülő neoliberális, államellenes, a szükségleteket semmibe se vevő költségvetés. Még van visszaút. Még megadóztathatják a kaszniókat, Mészárost; még hozhatnak egy tisztességes vagyonadót; még kezelhetik a megélhetési, a lakhatási, az élelmiszerválság problémáit.

(19.30)

Még önök is lecserélhetik a drapériát a „fizessenek a dolgozók”-ról „fizessenek a gazdagok”-ra. Még elkezdhetnek egy új gazdasági modellt építeni, ami tudásra és a tehetségre, esélyteremtésre és a boldogulásra, a munka helyett a megélhetésre, az emberi erőforrás helyett az emberi boldogságra épül. De ennek az az alapja, hogy ne a dolgozók, hanem a gazdagok fizessenek. Még nyithatnak egy új lapot a magyar gazdaság történetében, amely a tőkét a teljes társadalom hasznára használja, amely a középvállalkozásokat erősíti, amely olyan vállalkozásokat erősít, amelyek nem viszik ki vagy nem herdálják el a tőkét, amely világszínvonalú, de legalább Európában releváns vállalkozásokat, cégeket tud létrehozni, amely irányt mutathat akár 20-30 évre a magyar gazdaságnak. De ilyet nem látunk, az orbáni megszorításokat látjuk. Azt látjuk, hogy önök főispánokat neveznek ki, és a napszámosok adóját emelik ugyanabban a törvényjavaslatban. Ez szerintem mindent elmond.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mi pontosan ezért csak a károkat tudjuk enyhíteni, amit önök okoznak, önök okoznak például Budapestnek, Ferencvárosnak és Józsefvárosnak. Azokat az elvonásokat és ígéreteket tudjuk csupán rendezni, amikkel önök tartoznak Budapestnek, Józsefvárosnak és Ferencvárosnak. Kérem, ahogy mindenhol a világon van, támogassák a budapesti közösségi közlekedést annyival, amennyit a főváros is belerak, hiszen a közösségi közlekedést nem csupán a budapestiek, hanem minden magyar állampolgár használja. A számítások szerint a budapesti és a nem budapesti használók aránya egyébként is nagyjából hasonló. Kérjük, hogy a helyi közutak fenntartását végző települési önkormányzatok részesülhessenek a gépjárművek tulajdonosai által fizetett közterhekből, biztosítva ezzel a gépjármű-tulajdonosok számára nyújtandó jó minőségű közszolgáltatások forrását. Kérjük, hogy a helyi önkormányzatok szolidaritási hozzájárulása a 2019. évi szinten maradjon, amelynek érdekében a módosító javaslatot beadom. Kérjük, adják oda a Lánchídra megítélt 6 milliárd forintot!

Nincs joguk Budapest kisemmizéséhez, és nem is érdekük, hiszen Budapest nélkül nincs Magyarország, ahogy Magyarország nélkül sincs Budapest. Támogassák, hogy a főváros által kialakított szolidaritási alap állami forrásból plusz 300 millió forintot kapjon. A megélhetési válság, amit önök tovább fognak erősíteni, óriási problémákat okoz. A fővárosi szolidaritási alap ezeket a problémákat próbálja orvosolni, a szegényeknek okozott és a szegénység okozta problémákat. Az én választókerületemben, ahol az ország legtöbb szociális ellátó intézménye van, az önök által a hiányzó szociális munkát jelentő, pénztől kivéreztetett jelenlegi hajléktalanellátó rendszer egyként okoz nehézséget a hajléktalan embereknek és a helyi lakosoknak. Kérem, támogassák azt, és kiemelten kérem Kocsis Mátét, ő is támogassa azt, hogy több pénz jusson a hajléktalan emberek és a józsefvárosiak közös problémáinak megoldására.

Kérem, támogassák azt is, hogy legalább 300 millió forint érkezzen Józsefvárosba energetikai beruházásokra. Nyilván itt egy országos programra lenne szükség a társasházak és a panelházak felújítására, ami csökkentené a rezsit, az energiafüggőségünket és a bolygónak is jó lenne, de mivel ilyet nem látunk, kérem, legalább ebben a kerületben segítsenek ezzel a minimális pénzzel. A lakhatási válság óriási probléma, és semmilyen támogatást nem kapnak erre az önkormányzatok. Kérem, segítsenek abban, hogy 800 használhatóvá tehető, üresen álló józsefvárosi lakás felújítható legyen, és a most rossz lakhatási körülmények között élő dolgozók és családok birtokba vehessék azokat. Erre az önkormányzatoknak az önök elvonásai miatt nincs pénzük. Cselekedjenek hát! Illetve azt kérjük mi, józsefvárosiak, tartsák meg azokat az ígéreteket, amelyeket a Fidesz nyolcadik kerületi politikusai, Kocsis Máté frakcióvezető úr és Sára Botond jövendő főispán úr állami költségvetési pénzből ígértek.

Kérem, támogassák 500 millió forinttal a helyi rendőrség megerősítését, hiszen az önök által felügyelt helyi rendőrségnek már alig van járőre a leszerelések miatt. Kérem, támogassák a Horváth Mihály tér, a Népszínház utca, az Orczy tér, a Harminckettesek tere felújítását, ahogy ezt a kampányban is ígérték, támogassák a kerületi játszóterek felújítását, társasházak felújítását, továbbá a nyilvános vécék és a kerületi zöldterületek felújítását. Ezt is megígérték a kampányban. Azt kérjük továbbá, hogy a József Attila lakótelepen támogassák végre a Dési Huber Művelődési Ház felújítását, hogy színvonalasabb körülmények között tudjanak megvalósulni végre a nyugdíjas- és gyerekprogramok.

Nem látjuk a költségvetésben a Diákváros első ütemét, pedig ezt nem csupán a fővárossal kötött szerződésben ígérték meg, hanem az atlétikai stadion kapcsán Baranyi Krisztinával kötött szerződésben is. Legalább a 4000 kollégiumi férőhely épüljön meg a gyerekeinknek, és ne valami magánfejlesztő kezébe kerüljön ez, hanem jusson a nehezebb helyzetből érkező pesti és vidéki fiataloknak is!

Végezetül azt kérjük a ferencvárosiak nevében, hogy támogassák a városrehabilitációt. Ha nem is úgy, mint korábban, de két ház felújítását legalább segítsék Ferencvárosban, az egyiket pedig úgy, hogy nem csupán a lakhatási válságot enyhítse, hanem akadálymentes építéssel a rokkant emberek életkörülményeinek javításában is érdemi eredményt érjünk el.

Nem sok, amit kérünk. Egy oligarchájuk egy hónapban többet kap ennél. Mi alázatosan a főispán uraktól csupán ennyit kérünk a népnek: egy élhetőbb Budapestet és a Budapesttől elvett források visszaadását. (Taps az ellenzéki padsorokból.)