BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hozzászólásokban véleményem szerint igen erős szavak, igen erős állítások hangzottak el. A hozzászóló képviselők zsellérek világáról beszéltek, jobbágyokról, napszámosokról. Elhangzott egy olyan mondat, hogy az Orbán-kormány által létrehozott megélhetési válsággal nézünk szembe, és elhangzott Jámbor András képviselő úrtól egy olyan mondat, hogy semmit sem tanultak a 2010 előtti gazdaságpolitika hibáiból. Na, ez utóbbi mondat egyik felével egyetértek, a 2010 előtti gazdaságpolitika hibáival egyetértek. Hogy tanulte a kormányzat azokból a hibákból, amelyek sajnos jellemezték Magyarországot, azzal kapcsolatban engedjék meg, hogy néhány dátumot, néhány adatot mondjak.

Azért mondom ezeket, mert szerintem az az alapvető filozófiai különbség látszódik az elmúlt hozzászólásokban és a kormányzat gazdaságpolitikájában, ami 2010 óta újból és újból előkerül. Van egy olyan elképzelés, gazdaságpolitikai vonal, amely alapvetően a segélyekre helyezi a hangsúlyt, egy másik vonal pedig, amit 2010 óta a polgári kormányzat követ, az pedig a munkára helyezi a hangsúlyt. Tehát ha valakit fel akarunk emelni, és önök azt szeretnék, hogy minél jobban éljenek az emberek, legyen lehetőség a legszegényebbeknek is a középosztályba való felemelkedésre, ahhoz meggyőződésem szerint a munka az elsődleges út.

Nézzük akkor, hogy 2010-ben hogy nézett ki a foglalkoztatási adat. Az Eurostat-adatok alapján a 15-64 éves népesség foglalkoztatottsági szintjét tekintve Európában az utolsó helyen voltunk. Az utolsó helyen! 2021-re a 9. helyre léptünk előre. A munkanélküliséget tekintve a 19. helyről az 5. helyre léptünk előre a ’21. évvel bezáró adatok alapján. Tehát ismétlem: szerintem, ha valaki dolgozik, nagyobb jövedelme van, komolyabb esélye van a felzárkózásra, mint ha segélyből él. Ez az egyénnek is tartást ad, mély meggyőződésem, hogy a munka tartást ad a segéllyel szemben, és nemzetgazdasági szinten is eredményeket mutat. Nem véletlen, hogy csatlakozásunk után az úgynevezett vásárlóerő-paritáson számolt GDP hullámzott, de azért 2010 után és főleg a ’13. évi növekedési fordulat után egy érdemi felzárkózást láthatunk. A legutóbbi adatok alapján 76 százaléka a magyar vásárlóerő-paritáson számolt GDP az uniós átlagnak. Több olyan országot is megelőztünk már, amely korábban csatlakozott, illetve amely a csatlakozás után megelőzött minket, és most visszaelőztük, lásd Szlovákia.

Tehát az első fontos állításom az, hogy ha önök fontosnak tartják a felzárkózást, akkor a munkát érdemes támogatni. Ha valaki dolgozik, pénzt keres segéllyel szemben, és ha az elmúlt éveket megnézzük, a legalacsonyabb jövedelműek reáljövedelme is növekedett. Önök leszakadásról beszéltek. Nem akarok mindig a múltba visszamutatni, mégis a hitelesség érdekében hadd mondjam el, hogy 2010 és 2022 között a minimálbéren foglalkoztatott személyek közül azok, akik három gyermeket neveltek, a reáljövedelmüket illetően 158,4 százalékos növekedést könyvelhettek el. Ismétlem: 158,4 százalékos növekedést. Ez a reáljövedelmeknek a két és félszereződése. Viszonyításként megemlíteném, hogy 2002 és 2010 között ugyanez a minimálbéren kereső foglalkoztatott a reálkeresetét illetően 7,6 százalékos veszteséget szenvedett el.

(19.40)

Mit jelent ez? Azok a családok, ahol a szülők minimálbéren dolgoztak és mondjuk, három gyermekük volt, korábban leszakadtak, tehát a gyermek vállalása elszegényedést jelentett, míg 2010 után a minimálbéren foglalkoztatottak esetén is a gyermekek vállalása és a minimálbér növekedése a jövedelmek jelentős növekedését eredményezte.

Elhangzott egy olyan állítás, hogy a családtámogatások csak a középosztálynak, a gazdagabbaknak érhetők el. Hadd mondjam el, hogy egy háromgyermekes család, ahol mind a ketten minimálbéren foglalkoztatottak, teljes egészében igénybe tudja venni a családi kedvezményt. A minimálbér 200 ezer forint. Ha egy családban a bruttó együttes jövedelem 309 375 forint, akkor három gyermek esetén a családi adókedvezményt százszázalékos mértékben igénybe tudják venni. Miért? Azért, mert a személyi jövedelemadóból és a járulékokból is érvényesíthető ez a kedvezmény. Ha nézem az otthonteremtési vagy az otthonfelújítási támogatást, ezek olyan támogatások  de az összes támogatási forma is , ami jövedelemhatártól függetlenül elérhető. Tehát nem tudok egyetérteni azokkal a megállapításokkal, melyek szerint a családtámogatások csak a közép- vagy felsőbb osztályt preferálják.

Ezzel át is tértem a gyermekek helyzetére. Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony a szegénység növekedéséről és gyermekéhezésről beszélt. Nézzük meg, hogy a gyermekétkeztetésnél mi a helyzet! 2015-től a gyermekétkeztetés ingyenes, térítésidíj-mentes a három vagy több gyermeket nevelő családok gyerekeinél, a tartósan beteg és fogyatékos gyerekeknél és egészséges testvéreiknél, valamint azon egy vagy két gyermeket nevelő szülők gyermekeinél is, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a kötelező minimálbér 130 százalékát. Ismétlem: ahol a minimálbér 130 százaléka alatt van a kereset, ott ingyen étkeznek a gyerekek, ahol egy vagy két gyerek van a családban, három vagy több gyerek esetén pedig mindenkinek ingyenes az étkeztetés, és a beteg gyermekek esetében is ingyenes az étkeztetés.

Ez önmagában a minimálbér emelkedésével azt jelentette, hogy egy komoly segítséget tudott biztosítani a kormányzat az érintett családoknak, és egyébként a gyermekétkeztetés kibővítésével, ideértve a szünidei étkeztetést is, a gyerekétkeztetés támogatási összege jelentősen növekedett. 2010-ben ez 32,12 milliárd forint volt, az önök előtt lévő jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban pedig 98,5 milliárd forint szerepel. Tehát amennyiben elfogadják a kormányzat javaslatát, ez az összeg fog gyermekétkeztetésre rendelkezésre állni.

Egészségügy, többen említették az egészségügy helyzetét. Itt is elmondom, hogy minden területen természetesen van feladatunk, de senki ne gondolja azt, hogy minden egyes évben minden egyes támogatási összeget lehet növelni, mert az épp az önök által kiemelt felelős gazdálkodással lenne ellentétes. Mégis azt tudom elmondani, hogy az elmúlt évek gazdasági növekedésének köszönhetően a kumulált infláció fölött növekedett az oktatásra szánt források összege és az egészségügyre szánt források összege is. Az egészségügyi kassza összkiadását tekintve a 2010-es 1198 milliárd forinthoz képest a jövő évi tervezetben 2670 milliárd forint körüli, ez 123 százalékos növekedés. Abszolút összegben tehát az 1197,7 milliárd forintról a növekedés usque 1471 milliárd forint. Ezen a növekedésen belül az orvosok, ápolók bére is növekedett.

Komáromi Zoltán képviselő úr mint orvos talán meg tudja erősíteni, hogy az orvosok bére és a háziorvosok juttatása is érdemben növekedett. Az összes bértömeg 2010-hez képest 303 százalékkal növekszik, ha a 2023-as javaslatot az Országgyűlés elfogadja. Hadd mondjam meg az abszolút számokat: 2010-ben az egészségügyi célokra kifizetett bérjellegű kiadás nem egész 270 milliárd forint volt, a jövő évi tervezetben ez az 1086 milliárd forintot meghaladja; ismétlem, az 1086 milliárd forintot meghaladja. Ebben szerepel az orvosok jövő évi béremelése is.

Az ápolók nagyon fontos feladatot látnak el. Hadd mondjam el, hogy az idei évben is az ápolók esetében megvalósult egy béremelés, ez a 2019. július 1-jétől indított akkori 72 százalékos béremelésnek az utolsó eleme, ami az idei évben megvalósul. Tehát itt is voltak előrelépések. Ismétlem, nem lehetséges a felelős gazdálkodás mellett minden területen mindenkinek a bérét növelni, de pont az egészségügy egy olyan terület a közszféra foglalkoztatottjai közül, ahol az elmúlt években, az elmúlt évtizedben azért érdemi béremelés valósult meg.

Azt gondolom, ennek is köszönhető, hogy ma az összes orvosi, ápolói ellátottság tekintetében jobbak a statisztikák, mint jó pár évvel ezelőtt voltak. OECD-adatok vannak előttem, sajnos 2018-as az utolsó év. Az ezer lakosra jutó orvosok száma 2010-ben Magyarországon 2,9, 2018-ban 3,4. Az ápolók száma 6,2 ezer lakosra jutóan, 2018-ban 6,6. Van magyar adatunk 2021 végéből. A dolgozó orvosok és fogorvosok száma 2010-ben nem egész 34 ezer, 2021-ben 38 920. A növekedés majdnem 5 ezer fő. Ezek az adatok. (Gréczy Zsolt közbeszólására:) Hallom, amit mondanak a képviselő urak, pont ezért említem a hitelességet. Egyszerűen nem értem! Nézzék meg az OECD-adatokat: az egy lakosra jutó egészségügyi kiadások száma 2010 előtt csökkent, azután pedig növekszik. Ezek OECD-adatok. Tehát miről beszélünk? Miről beszélünk?

Önök számonkérnek elég sok mindent. Én arról tudok önöknek beszámolni, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban is a korábbi megállapodás szerint az orvosok bére nő. Azon dolgozunk, hogy az a gazdasági fölzárkózás, ami az elmúlt években jellemezte Magyarországot, a következő években is velünk legyen, függetlenül attól, hogy ilyen problémák vannak, függetlenül attól, hogy a háború milyen kihívásokat jelent. S ha ezt a célunkat el tudjuk érni és megőrizzük a magas foglalkoztatottságot, akkor bízom benne, hogy tovább fogjuk növelni felelősen a béreket is.

S végül azért az egészségügy területén belül azt hadd említsem meg  Komáromi Zoltán képviselő úr, doktor úr ebben talán meg tud erősíteni , hogy az egészségügyi állapot csak részben függ az egészségügyi intézményrendszer állapotától. Számomra orvosok, professzorok úgy becslik, úgy számítják, hogy körülbelül 10-15 százalékot jelent. (Dr. Komáromi Zoltán: Ez tévedés.) Ez tévedés, akkor lehet, hogy magasabb. De a doktor úr abban talán nem vitatkozik velem, hogy például a cukorbetegség, ami, mondhatni, hogy Magyarországon népbetegség, döntően az életmódból fakad, és az életmódban szerintem nagyon jelentős változásokat hozhat, ha minél többen mozognak, a mindennapos testnevelést a gyermekek később a felnőttkorban is követik és egészségesen étkeznek. Ilyen szempontból például a szóvá tett népegészségügyi termékadó egy olyan intézkedés, amelyet a WHO kifejezetten üdvözölt és pozitív példaként állított más országok elé. Ismétlem, van még teendőnk, de azt gondolom, hogy egy költségvetési vitában a számok mellett azért ne menjünk el, és ezek a számok nemcsak a költségvetési kiadásokról szólnak, hanem a béremelések mértékéről és a magyar egészségügyben dolgozó orvosok és ápolók számának a változásáról is.

Ami az energiaügyeket illeti, ezt Orosz Anna képviselő asszony hozta szóba: tesze a kormány az energiaválságra valamilyen intézkedést, ade válaszokat? A háború miatti energiaár-növekedés okán a Rezsivédelmi Alap fontosságáról sokszor szóltunk. De azért az energiaválságra adott válaszként ne menjünk el az otthonfelújítási program vagy a napelemes támogatási pályázatok mellett sem. Képviselő asszony azt mondta, hogy nincsenek megfelelő válaszok. Ismétlem, az otthonfelújítási program az idei évben is szerepelt a költségvetésben, s ezzel számolunk a 2023-as költségvetésben is. 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe például energetikai felújításra. Számos család élt ezzel a lehetőséggel, és ugyan még az úgynevezett uniós helyreállítási alapból sajnos még egy fillért sem kaptunk, de az ennek keretében finanszírozandó napelemes támogatási pályázatokat a kormányzat már előfinanszírozta.

(19.50)

Nagyon jelentős energiahatékonysági forrásokat szeretnénk az európai uniós keretekből a jövőben is energiahatékonyság javítására fordítani.

Végül oktatás. Megint hadd mondjam el tényszerűen, hogy ezen a területen is nőnek a kiadások, nem egyenlő mértékben. Közoktatásra is van többletforrás. Ennél jelentősebb a felsőoktatás többlete. A felsőoktatás többlete pedig, abban bízom, hogy segít a jövő évek gazdasági növekedésének fenntartásában, hiszen a nagyobb hozzáadott értékkel, nagyobb hozzáadott értékű tudás támogatásával, bízom abban, hogy nemcsak jövőre, hanem talán évtizedes távlatban is fenn tudjuk tartani a magyar gazdaság bővülését. Ebbe az irányba, ebbe a távlatos irányba mutat a 2023-as költségvetés is a számtalan előttünk lévő jövőbeni feladat mellett. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.