DR. DÁVID FERENC (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar gazdaság szerkezete ma erősen duális, vagyis jelentős a fejlettségi szakadék a kis- és középvállalkozások és a nagyvállalkozások között. A kkv-szektor az összes magyar cég 99 százalékát adja, de a GDP-nek csak körülbelül a felét termeli meg, a foglalkoztatásnak pedig mintegy 70 százalékáért felelős. A számok azt mutatják, hogy a kkv-k termelékenysége jelentősen elmarad a nagyvállalati szinttől. A szakadék tehát elsősorban a hatékonyságban jelenik meg. A magyar kkv-k hatékonysága továbbra is nagyon alacsony Európában, a tagállamok között az utolsó harmadban helyezkedik el. A magyar kkv-kra általánosan is jellemző a passzív alkalmazkodás, azaz a piaci feltételekkel és az állami szabályozásokkal való sodródás.

Az elmúlt évtizedekben a szektorba jelentős állami támogatások folytak be, de több szakértő szerint is ezeknek a pénzeknek a nagy része nem jelentett áttörést. Az EU-s pénzek, támogatások leszívására optimalizált gazdaságban rengeteg cég a megszerezhető pályázati forrásokhoz igazítja profilját, ahelyett, hogy valóban sikeres terméket állítana elő. Figyelemmel arra, hogy a teljes magyar gazdaságban milyen nagy a kkv-k részaránya, nyilvánvaló, hogy mindent el kell követni a szektor fejlesztéséért. A kkv-k termelékenysége lehet a kulcsa annak, hogy Magyarország sikeresen felzárkózzon az európai átlaghoz. A foglalkoztatásban pedig a kkv-szektor súlya kiugróan magas, csaknem 2 millióan dolgoznak itt, tehát ha a termelékenységet itt érdemben növelni lehetne, az a teljes GDP-ben is látványos hatást érne el, és éveken át tartós növekedési forrást jelenthetne. A pénzügyminiszter szerdai expozéja szerint a költségvetés legfontosabb célja a rezsivédelem és a honvédelem, azaz a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetének javítására nem sok figyelmet fordítanak jövőre.

Szólnom kell arról a körülményről is, hogy míg a hazai multinacionális cégek képesek nyerészkedni a gyenge forinton, addig a hazai kisvállalkozások, különösen az importtermékekkel dolgozók nagy vesztesei ennek a folyamatnak, áldozatai annak, hogy 12 év alatt a hazai fizetőeszköz az euró viszonylatában 40 százalékot vesztett értékéből. Számunkra elfogadhatatlan, hogy a Fidesz nem a hazai kisvállalkozók, hanem a globális, nagy multinacionális cégek pártjára állt. A globális minimumadó bevezetésével az ország végre olyan bevételre tehetett volna szert, amelyet nem a magyar kis- és középvállalkozásoknak kellene megfizetniük. A kizárólag multinacionális óriásvállalkozásokra vonatkozó globális minimumadó elutasításával ismételten rontották a magyar költségvetés egyébként is ingatag helyzetét, további bizonytalanságnak tették ki a forint árfolyamát, tovább gyengítették az amúgy is törékeny bizalmat a magyar gazdasági és pénzügyi rendszer iránt. Ezzel egyidőben az adóterhelés növelésével és a száguldó pénzromlással gyakorlatilag visszavették a választás előtti jóléti kiadásokat a vállalkozásoknál dolgozó emberektől, ezzel is növelve a munkavállalói elégedetlenséget.

De nemcsak a családok retteghetnek. Az önök jövő évi költségvetése semmilyen biztosítékot nem tartalmaz a kisadózó vállalkozások tételes adójának, a katának megmaradását illetően, pedig ha rossz irányba, rossz kondíciókkal módosítják a katát, akkor a magyar kisvállalkozók tömegeinek jelentős mértékben növekedhet egyik pillanatról a másikra az adója. 430 ezer mikro- és kisvállalkozó figyeli aggódva, hogy egy gazdasági válság kellős közepén miként bűvészkedik a kormány és hűséges házi kamarása és kamarája  nevesítem: Parragh László és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara  ezzel a méltán népszerű adózási formával. Nem véletlenül indított néhány héttel ezelőtt online petíciót a Demokratikus Koalíció a katás adózó vállalkozók megmentésére, amit máig már 10 ezernél is többen írtak alá.

A hazai kisvállalkozások nem akarnak újabb megszorításokat, hagyják őket békében dolgozni! Megkezdődött a kisvállalkozókat is érintő rezsicsökkentés kivezetése, amely a megszorító csomag része. Szinte biztosra vehető, hogy emiatt újabb magyar vállalkozások fognak tönkremenni. Sajnálattal regisztráltuk azt is, hogy a kormány megduplázza az alkalmi munkát terhelő adókat, valamint a cégautók adóját.

Már most hallható és olvasható a hírekben, hogy a 10 százalék feletti vágtató infláció következtében a hazai munkavállalók érdekképviseleti szervezetei jelentős minimálbér-emelési igénnyel fognak előállni, amelynek jogosságához nem fér kétség. Köztudott, hogy a körülbelül 1 millió minimálbéres és garantált bérminimumos munkavállaló legnagyobb hányada a kisvállalkozók alkalmazásában áll, ebből eredően a többletteher nagyobb része is rájuk hárul. A hazai tulajdonban lévő kisvállalkozásokat költségvetési oldalról is segíteni kellene, hogy a jövő évi megnövekedett bérterhek kigazdálkodása zökkenőmentes legyen, és ne szaporodjon fel a feketemunka-adás, feketemunka-vállalás. A vidéken működő, gazdasági értelemben depressziós körzetben lévő kisvállalkozók, kereskedők, iparosok különösen nehéz helyzetbe kerülnek a bérigények kielégítése terén, de ennek ellentételezésére ez a költségvetés nem nyújt biztosítékot.

Önök folyamatosan családbarát, a családok védelmét segítő állami költségvetésről beszélnek. Nos, a 2023-as büdzsé néhány magyar család érdekét valóban jól szolgálja, az Orbán, a Mészáros, a Tiborcz, a Garancsi család és a NER összes többi oligarcha famíliájának tagjai tényleg elégedetten dörzsölhetik a tenyerüket, de az átlagos magyar kisvállalkozók és családtagjaik csak rossz érzésekkel, védtelenül és aggódva tekinthetnek a jövőbe. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a DK soraiban.)

(8.20)