NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A tegnapi felszólalásomban elmondtam, hogy miért hamisak a baloldalnak a megszorításokról szóló parlamenti felszólalásai, és hogy mit is tartalmaz tulajdonképpen ez a költségvetés.

De hát meglepődve hallgattam Dávid Ferenc képviselő úrnak a parlamenti felszólalását, hiszen ő gazdasági szakember is, sőt a DK gazdasági tanácsadója már jó régóta, és nagy magyarországi szervezeteknél is gazdasággal foglalkozott, mégis, a mostani gazdasági helyzetet tragikusnak írta le. A mostani költségvetésben a gazdasági számokat tragikusnak írta le, sőt DK-s politikusként még a feketegazdaságot is idehozta vádként, amikor nézzük meg, tisztelt képviselő úr, hogy mennyivel több ember volt feketén alkalmazva az önök idejében; mennyivel több ember nem fizette be a befizetendő adót az önök idejében; hogy az elmúlt 12 évben mennyit tettünk a gazdaság fehérítéséért az online számlázással, az online pénztárgépekkel és egyébként az adók csökkentésével, tisztelt képviselő úr. Mert tudja, mi a legfontosabb eszköz a gazdaság fehérítésére? Az adócsökkentés. Mert ha az adó elviselhető mértéket ölt, akkor inkább befizetik, mint hogy szembesüljenek a következményeivel. (Közbeszólások a DK padsoraiból.)

És önök azok, akik a globális minimumadó mellett érvelnek, önök azok, akik mindig-mindig adóemelés mellett érvelnek. Az önök idejében volt 36 százalék a személyi jövedelemadó, most, ugye 15 százalék, erre azért emlékezzünk!

És ha megnézzük azt, hogy mennyi volt  beszélt a vállalatokról, beszélt a kis- és középvállalkozásokról, beszélt a nagyvállalkozásokról is  az átlagos vállalati adóterhelés, 2010-ben 55 százalék volt, tisztelt képviselő úr. Ez mára a fokozatos csökkenés eredményeképpen 32 százalék. Szerintem óriási eredmény, hogy ezt elértük. Még egyszer: kérem önöket, hogy a tények alapján vitatkozzunk, mert sokkal egyszerűbb, ha a tények alapján vitatkozunk, mint ha valami vélt képletek és vélt gazdasági helyzet alapján folytatjuk le a költségvetés vitáját. Tehát 55 százalékról az átlagos vállalati adóterhelés 32 százalékra csökkent. Szerintem ez egy nagy eredmény, és kisebb az adóterhe a magyar vállalkozásoknak.

Akkor 3,8 millió fő volt a foglalkoztatott, most 4,7 millió fő a foglalkoztatott; szintén óriási sikernek minősül szerintem, tisztelt képviselő úr. Akkor a válság kellős közepén mínusz 7 százalék volt a gazdasági növekedés, most plusz 7 százalék a gazdasági növekedés. Akkor 12 százalék volt a munkanélküliségi ráta, most 3,6 százalék.

Egészen máshogy néz ki a gazdaság szerkezete és a gazdaság állapota: ütésállóbb most a magyar gazdaság, egészségesebb szerkezetű, és erősebb, mert kisebb az adóteher, többen dolgoznak, és erősebbek a magyar vállalkozások, tisztelt képviselő úr. Csak amikor beszélünk ilyen kérdésekről, akkor érdemes visszanézni, hogy önök mit hagytak ott 2010-ben, és akkor milyen állapotban volt a magyar gazdaság, milyen állapotban voltak akkor a kis- és középvállalkozások.

Szerintem helyes, tisztelt képviselő úr, én egyetértek önnel abban, hogy föl kell szólalni a kis- és középvállalkozások mellett, hogy segíteni kell a kis- és középvállalkozásokat, hogy a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásokban van a magyar gazdaság jövője. Mi ebben egyetértünk. Csak akkor ne tagadja el azokat a tényeket, amelyek megtörténtek a magyar gazdaság szerkezetének megerősítése érdekében az elmúlt években, és amelyek megtörténtek a nyolcvan alkalommal megtörtént adócsökkentésben. Nyolcvan alkalommal csökkentettünk valamilyen típusú adót az elmúlt 12 évben, tisztelt képviselő úr. Szerintem ez nagyon fontos.

A munkáltatói adó 33,5 százalék volt az önök idejében, most 13 százalék. Olyan csökkenések mentek végbe, ami egyébként szintén szerintem a gazdaság fehérítéséhez nagyban hozzájárul, ami azt gondolom, hogy példátlan. Nem véletlenül kaptuk meg az idézőjeles első helyet, mint aki legtöbbször csökkentett adót Európai Unión belül.

És ha megnézzük  beszélt a magyar családokról is, meg hogy csak pár család költségvetése ez a mostani költségvetés , hát, 2009-ben, tudja, mennyi volt a költségvetésben a családi adókedvezményre szánt keret? 12 milliárd forint, a teljes magyar társadalom családi adókedvezményére szánt összeg 12 milliárd volt. Most 980 milliárd forint. Akkor önök 12 milliárd forintot hagytak ott a családoknál, ez most 980 milliárd forint csak a családi adókedvezményen keresztül. Ne mondja, hogy ez nem egy szemmel látható változás, tisztelt képviselőtársam!

Nagyon fontosnak tartom, hogy beszéljünk egy picit az árstopok, a benzinárstop rendszeréről is, hiszen önök rendre idehozzák az infláció kérdését. Ebben igazuk van, hiszen az egész világon, Európában is és Magyarországon is magas az infláció, ezért lépéseket kell tenni, lépéseket kell meghozni annak érdekében, hogy az inflációt valamilyen módon letörjük, meg tudjuk állítani, és minél jobban segítsük a magyar embereket. Ezért vezettük be az élelmiszerárstopot. Örömmel jelenthetem, hogy a kormány döntése alapján 2022. október 1-jéig meghosszabbítottuk ezt az árstopot. És a benzinárstop szintén ilyen: 480 forint, Európában a legolcsóbb a benzin és a gázolaj ára, mert a magyar kormánynak fontos a magyar családok megélhetése, fontosak a magyar családok költségei, hogy minél jobban segítsük őket, és emiatt az inflációt is tudjuk egy picit mérsékelni. Az élelmiszerárstop, a kamatstop, a rezsicsökkentés és a benzinárstop több százalékkal, 3-4, elemzők szerint akár több százalékkal is csökkenthette az inflációt az elmúlt időszakban.

De ha megnézzük most a júniusi adatokban, hogy a legkedveltebb nyaralási célpontokon, a magyarok legkedveltebb nyaralási célpontjain  persze, Magyarországon kívül  mennyi a benzin átlagára, tisztelt képviselő úr, akkor láthatjuk, hogy Horvátország most, Magyarországot követve bevezette a benzinársapkát, de nem 480 forinton, hanem 715 forinton, tisztelt képviselő úr. Ez a kedvezményes horvát benzinár. De ha megnézzük Görögországot, Görögországban 962 forint a benzin ára  962 forint a benzinnek az ára , duplaannyi, mint Magyarországon. Ausztriában 818 forint, Spanyolországban 845 forint, hogy csak a legkedveltebb üdülőhelyeket, nyaralóhelyeket említsem Európában, mindeközben Magyarországon 480 forint marad a benzin ára.

És hát, ne felejtsük el, tisztelt képviselőtársaim, hogy Dávid Ferenc, a DK gazdasági szakpolitikusa volt az, aki azt mondta, hogy ha sokba kerülne a benzin, ugyanúgy megvennék az autósok, ugyanannyit tankolnának, mint most. Azt is mondta: nyugodtan az egekbe szökhet az üzemanyag ára, a magyarok úgyis kifizetik.

Tisztelt Képviselő Úr! Ha önön, az ön frakcióján múlna, akkor ma nem lenne benzinárstop, azért ezt valljuk be így, egymás között! Önök mindent megtettek annak érdekében, hogy korábban a rezsicsökkentést eltöröljék  Dobrev Klára szavait tudnám ideidézni , és mindent megtesznek annak érdekében, hogy most a benzinárstopot eltöröljék. Ha nem lenne benzinárstop, akkor Magyarországon 700-800 forint lenne egy liter üzemanyag. Most 480, a legolcsóbb Európában! Mint ahogy a magyar családok fizetik a legolcsóbb rezsiköltségeket is Európában. Szerintem ez egy eredmény, ezt nem támadni, hanem támogatni kell, még akkor is, ha mi nyújtottuk be, ha mi döntöttük el, ha mi próbáljuk így segíteni a magyar embereket. Szerintem az ellenzék konstruktív kritikái mellett az is hozzátartozhat, hogy ha valami siker és valami ténylegesen segíti a magyar embereket, akkor abban egyetértünk.

Ön azt is mondta, hogy „szerintem a piaci folyamatokba ily módon beavatkozni nem szabad, és a költségeket el kell ismertetni az árban, tehát én nagyon idegenül nézem ezt a dolgot”. Tisztelt Képviselő Úr! Megértem, illetve nem értem meg, de elfogadom, hogy ön idegenül nézi ezt a dolgot, de mégiscsak ismerje azt el, hogy jelenleg a magyar autósoknak sokkal jobb ez a rendszer, mint hogyha a nyugat-európai vagy a környező országokbeli árat kellene fizetniük, hiszen választhatnának, hogy látják pontosan a számlájukon, hogy tankolnak, mondjuk, 30 ezer forintért és 20 ezer forintot kell kifizetni helyette a benzinárstop miatt. Szerintem ez nagyon fontos.

Beszélni szeretnék önöknek egy picit a gazdasági rész után az egyházpolitikáról. Nagyon fontosnak tartom, hogy 2010 óta több mint duplájára emelkedett az egyházi fenntartású intézményekbe járó diákok száma, szakképző intézményekbe, köznevelési intézményekbe járók száma, amely ma már több mint 240 ezer fő. 2010-ben 6,5 százalék járt egyházi intézménybe, ez most 15,5 százalék. Szerintem még mindig van hova fejlődnünk, hiszen a 2011-es népszámlálás szerint a magyar emberek több mint 55 százaléka tartja magát valamilyen felekezethez tartozónak, így a 15 százalék, aki most felekezeti iskolába jár, ott szerintem van még mozgásterünk a következő időszakban.

És ugyanez igaz a szociális és gyermekvédelmi ellátások terén is, hiszen a szociális szakellátásokban 15 százalékról 25 százalékra nőtt az egyházi fenntartású intézmények száma, a gyermekvédelmi szakellátásban viszont 6,5 százalékról 72 százalékra. Óriási növekedés  köszönjük szépen azoknak az intézményeknek, azoknak a fenntartóknak, akik a szerencsétlenebb sorsú gyermekek mindennapjaiért megtesznek mindent.

Azt gondolom, hogy Magyarországon az egyházak társadalomépítő, közösségépítő munkája olyan érték, amelyet támogatni kell, és szerintem helyesen teszi a magyar kormány és a magyar Országgyűlés, ha igent mond olyan forrásokra, amit ez a társadalomépítő, közösségépítő munka megérdemel; és hogy nemcsak a hitéleti támogatásokat, nemcsak a szorosan vett egyházi elsődleges tevékenységet, a hitéletet segítjük valamilyen forrásokkal, hanem az államtól átvállalt feladatokat is, az intézményfelújításokat is, és folyamatosan növeljük azokat a forrásokat, amelyeket az egyházak a közösségépítő munkájukhoz megkaphatnak.

(8.30)

Az elmúlt 12 évben Magyarországon és a Kárpát-medencében több mint 3 ezer templom újult meg és 200 új épült. Egy óriási, szerintem 70, de inkább 80 éves lemaradás volt mögöttünk, hiszen a kommunista időszakban  egyértelmű, hogy miért  a kommunisták vallás- és egyházellenessége miatt nem újultak és nem épültek templomok, ’90 után pedig az a helyzet, hogy a politika fontosabbnak határozott meg dolgokat, és nem volt elég forrás arra, hogy utolérjük magunkat a leromló ingatlanok állagjavításában, renovációjában és az olyan épített örökség védel-me érdekében, amely fontos és halaszthatatlan beruházás. Ezért is örülök, hogy legutóbb 2021-ben hirdette meg a magyar kormány a magyar templomfelújítási programot, amelynek keretében 1800 esetben már megkezdett projektek fejeződhetnek be vagy indulhatnak újra, 1400 anyaországi és 400 külhoni.

Szerintem nagyon fontos, hogy a külhoni területeken az egyház a közösség helye. Az egyházközségek a magyarság megtartásának, a hit megtartásának a színhelyei, ezért nagyon fontosnak tartom, hogy Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, Délvidéken, sőt Horvátországban és Szlovénia területén is a magyar közösségek megkapják a szükséges forrásokat ahhoz, hogy a közösségük színhelyei, a magyarságuk megélésének színhelyei, az egyházak és egyházi intézmények tudjanak működni, tudjanak üzemelni, és még felújítási pénzt, felújítási támogatást is tudnak kapni. Ez egyértelmű: a gyakorlatba ültetése annak a politikának, amit úgy hívunk, hogy minden magyar számíthat az anyaországra, bárhol is éljen a világban.

Az egyházi személyek jövedelempótlékára szánt forrás keretösszege tovább emelkedik, amely így a 2022. évben a tavalyi szinthez képest közel a háromszorosára nőtt; ennek elosztásáról, az egy főre jutó konkrét összegről az egyházak saját hatáskörben döntenek. Lássuk azt, hogy vannak olyan papok, lelkészek, akik olyan kistelepülési szórványrészben végeznek nagyon-nagyon fontos szolgálatot, ahol nem biztos, hogy az egyházközség ki tudja gazdálkodni a papnak vagy a lelkésznek a fizetését, az ellátására szükséges összeget, a közösségi ház üzemeltetésére vagy épp az autó üzemeltetésére szánt összeget. Ezért helyesnek gondolom azt, hogy ezzel is segítjük azoknak a papoknak és lelkészeknek a hivatását, akik ellátják nehezebb környezetben, nehezebb körzetekben, régiókban is az egyházi szolgálatot.

A külhonban magyar nyelven szolgálatot teljesítő egyházi személyek kiegészítő támogatása tekintetében, a korábbi tendenciát folytatva, itt is nagyobb összegű keret áll rendelkezésre. 2014-es bevezetése óta a négyszeresére nőtt a külhonban magyar nyelven szolgálatot teljesítő egyházi személyek kiegészítő támogatása.

A hittanoktatási támogatások 2021. szeptembertől emelkedtek, 2022-től összesen évi 5 milliárd forint kiegészítő forrás áll ehhez rendelkezésre. 2022-ben az egyházi iskolai hittanoktatáshoz átlagbéralapú támogatás további 6 milliárd forint keretösszeggel került bevezetésre, ezzel 2022-ben összesen 17,96 milliárd forint keretösszeg állt rendelkezésre a kötelező és fakultatív hittanoktatásra.

Az elmúlt 11 év költségvetésében már összesen több mint 1100 milliárd forint támogatás került az egyházakhoz. 2021-re az egyházi támogatások összege több mint a hatszorosára emelkedett a 2010-es egyházi támogatásokhoz képest.

Nagyon fontosnak tartom, és az orosz-ukrán háború vonatkozásában érdemes beszélni az egyházak karitatív tevékenységéről, hogy Magyarországon a legnagyobb karitatív szervezetek, egy kivételével, mind egyházi hátterűek; a Vöröskereszt az, ami nem egyházi hátterű. Folyamatosan látjuk azt, hogy olyan munkát végeznek most éppen az ukrán-magyar határ mellett, a tranzitzónákban, például Magyarországon a BOK Csarnokban, Budapesten vagy éppen számos olyan régióban, ahol a rászorulókat segítik, aminek különös jelentősége van akkor, amikor naponta 10-12 ezer menekülő is érkezik Ukrajnából. Elsősorban az állami hatóságok és önkormányzatok mellett az egyházi karitatív szervezetek azok és a nem egyházi karitatív szervezetek is egyébként, amelyek ott állnak a frontvonalban, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy azok, akik egy nagyon szörnyű háború elől menekülnek, és hátra kellett hagyni az életüket, bizonytalan a jövőjük, és nem tudják, hogy mi lesz velük, megkapják a szükséges lelki, fizikai támogatást, kapnak élelmet, kapnak gyógyszert, kapnak gyermeknevelési cikkeket, ha erre szükség van, kapnak szállást.

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, személyesen is több alkalommal meggyőződhettem róla, hogy ezek az egyházi karitatív szervezetek a legmagasabb szinten végzik el a munkájukat szakmailag is, miközben megmarad az emberségük, megmarad a lelkiismeretük, és megmarad az a humánus hozzáállás, ami szükséges ahhoz, hogy az ilyen munkát el tudják végezni. Egyébként nagyobb reflektorfény vetül a karitatív szervezetekre egy ilyen háború idején, de azért lássuk be, hogy mindennap, a hétköznapokban egy iskolakezdési programmal, egy adventi adománygyűjtő akcióval, a legszegényebb térségekben és falvakban meglévő folyamatos jelenléttel ezek a karitatív szervezetek nagyon sokat tesznek azért, hogy Magyarország jobb hely legyen, folyamatosan fejlődhessen. Én csak innen tudom megköszönni a munkájukat. Hál’ istennek, a költségvetési törvény szerinti eredeti előirányzatuk is folyamatosan nő: 2022-ben ez 84 milliárd forint volt, jövőre, 2023-ban a törvénytervezet szerint ez 99 milliárd forint lesz.

Nemcsak azért szerettem volna idehozni az egyházi támogatásokat, mert nagyon fontosnak és helyesnek tartom azt, hogy az állam támogatja az egyházak szerepvállalásait és közösségépítő tevékenységét, hanem azért is, mert nemrég volt egy országgyűlési választás, és annak kampányában és az azt megelőző időszakban azért a baloldaltól számtalan olyan hangot hallottunk, hogy elvette volna az egyházaknak járó támogatást, ahogy ezt egyébként tette 2010 előtt is, hiszen emlékezhetünk arra, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette kabinet elvonta az egyházi szociális és oktatási intézmények fenntartásához szükséges állami hozzájárulásnak egy részét, és ezt azután is folytatták, hogy az Alkotmánybíróság egyébként kimondta, hogy ez törvénysértő. Az Alkotmánybíróság döntése után sem adta vissza Gyurcsány Ferenc az egyházi intézményeknek járó jogos támogatást.

Emlékezhetünk rá, hogy Arató Gergely azt mondta, hogy elvonná az egyházi oktatási intézmények forrásainak egy jelentős részét, elmondták, hogy megszüntetnék a gyónási titkot, Vadai Ágnes képviselő asszony még törvénymódosító javaslatot is nyújtott be a gyónási titok eltörlésére. Azért súlyos dolog ez, mert ezzel még a kommunisták sem próbálkoztak, egyedül a nácik próbálták ezt meg Németországban meg Vadai Ágnes  ez egy ilyen díszes társaság, ha úgy nézzük. Olyan folyamatos vallásellenes és egyházellenes kirohanásokat hallhattunk a baloldalról, ami két dolgot mutat: egyrészt zsigerből gyűlölnek mindent, ami érték és értékmegtartó közösség, a másik pedig az, hogy félnek az egyházak közösségszervező erejétől, és kifejezetten károsnak tartják vagy nem ismerik  még ez a legjóindulatúbb hozzáállás  azt a hihetetlen munkát, amit Magyarországon az egyházak végeznek. Bezzeg, amikor kormányon voltak, akkor sok-sok törvénymódosító javaslat ellenére sem rendezték a bizniszegyházak szerepét és rendszerét, és hagyták, hogy a bizniszegyházak az állami forrásokat megcsapolva járhassanak el, és a bizniszegyházak, amelyek valós egyházi, hitéleti tevékenységet nem végeztek, állami költségvetési forrásokhoz juthassanak a magyar adófizetőktől. Szerencsére a 2010 utáni időszakban az Orbán-kormányok rendezték ezt a problémát, és egy nagyon világos, nagyon egyértelmű egyházügyi törvény van ma Magyarországon.

Összességében, tisztelt képviselőtársaim, azt szeretném mondani a tegnapi felszólalásomat kiegészítve, hogy a költségvetés alapvetően számok halmaza és technikainak tűnő törvényjavaslatok, hogy hogyan fogjuk elkölteni közösen az Országgyűlés döntése alapján a rendelkezésre álló forrásokat a 2023. évben. Szerintem a költségvetés sokkal több annál, mint az a több száz oldal ott Banai államtitkár úr előtt. A költségvetés egy értékválasztás, a költségvetés olyan célokat határoz meg, amelyek megmutatják, hogy a kormányzásnak merre van az iránya a családok támogatásában, a rezsicsökkentés megvédésében, az ország biztonságának fejlesztésében, az értékalapú programok és közösségek támogatásában, amiről az előbb is beszéltem.

Ezért én összességében azt tudom önöknek mondani, hogy egy alapvetően nehéz gazdasági helyzetben szükség van fegyelmezett költségvetés végrehajtására és fegyelmezett költségvetés tervezésére. Az, hogy minden fontos területre alapvetően az elmúlt 12 évben mindig több jutott, azt mutatja, hogy a felelős gazdálkodás, a felelős adópolitika és a gazdaságfejlesztés meghozta a gyümölcsét, és ezért juthatott minden területre folyamatosan több az elmúlt 12 évben, bővülhettek a források az oktatás kérdésében, egészségügy kérdésében, a családok támogatásában vagy éppen az egyházpolitikában.

(8.40)

Ezért tartom fontosnak azt, hogy a mostani költségvetésben is ezeket a számokat látjuk, még egy nehéz helyzetben is.

Úgyhogy én összességében azt tudom önöknek mondani, hogy akiknek fontosak ezek a célok, mint a családtámogatás, a családok megvédése, a hadseregfejlesztés, a haderőfejlesztés, fontosak a magyar kis- és középvállalkozások, fontosak a magyar családok, az nyugodt szívvel megszavazhatja ezt a költségvetést, mert bár nehéz gazdasági helyzet van, azt látjuk, hogy Magyarországon az elmúlt 12 évben egy ütésálló gazdaságot építettünk, amelyben mindenkire szükség volt, a kis- és középvállalkozásokra, a nagyvállalatokra, a magyar gazdaságpolitikára és minden magyar munkavállalóra. Ezért innen is köszönet nekik, és azt reméljük, hogy továbbra is közösen, Magyarországért tudunk majd együtt dolgozni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)