LŐCSEI LAJOS (Momentum): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném ismertetni önökkel az általam benyújtott költségmódosító javaslatokat (sic!). Elsőként is kettő olyan tételt szeretnék megemlíteni, ami a választókerületemhez tartozik.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kistelepülés életében hatalmas előrelépést jelent, ha a kommunális szennyvíz elvezetése megoldott. Sajnos, az elmúlt évek során számos ígéretet kaptunk a hatvani választókerület, ezen belül is a dél-hevesi térség településein történő infrastrukturális fejlesztésre. Természetesen vannak olyan települések, ahol ezek megoldottak, például Tarnaméra, Nagyfüged, Boconád, aminek természetesen mindannyian örülünk. Ugyanakkor a környezet minőségének javítása és a felzárkózás lehetősége is indokolja a további fejlesztéseket Zaránk, Tarnaörs, Erk, Visznek településeken, ahol jelenleg a keletkező kommunális szennyvíz elvezetése sajnos nem megoldott.
A négy településen összesen 4280 fő él. A keletkező szennyvizeket a lakosság zárt és szikkasztó rendszerű szennyvíztárolókban gyűjti. A települési folyékony hulladékot részben a környező szennyvíztelepekre, részben pedig, mondjuk ki őszintén, a hátsó keretekbe engedik a lakosok.
A települések közelsége miatt érdemes lenne közösségi szennyvízelvezető hálózatot, valamint az azon érkező szennyvízhez befogadó-tisztító telepet létrehozni. Az adófizetők pénzét végre az emberek jólétére kellene költeni. A tarnaörsiek, zaránkiak, erkiek és a visznekiek is megérdemlik a tiszta, egészséges környezetet. Ezért szeretném kérni képviselőtásaimat, hogy ezekre az infrastrukturális fejlesztéseke az általam benyújtott költségmódosító javaslatban az elkülönített összeget támogassák.
A következő fejlesztés, beruházás szintén a hatvani választókerületben van, ez nem egy hatalmas összeg, de ugyanakkor annál nagyobb problémát jelent az itt élőknek. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jászfényszaru-Hatvan-Apc most már kész kerékpárút több szakaszban épült meg, aminek természetesen mindannyian örülünk. Elsőként a Hatvan-Boldog szakaszt építették meg, ugyanakkor sajnos a boldogi bekötő szakasz megépítése elmaradt, azaz Hatvantól Boldog magasságáig, most már Jászfényszaruig megépült a kerékpárút a Zagyva-töltésen, de a Boldog község szilárd burkolatú útszakaszával összekötő szakasz sajnos hiányzik.
A hiányzó szakasz a teljes hossz töredéke, ám jelentősége sokkal nagyobb. Be tudná kapcsolni Boldog község kerékpáros lakóit a hatvani és jászfényszarui munkahelyekre, hogy ne csak a keskeny közutakon tudják ezt megtenni. Emellett persze az iskolások és turisták is használhatnák mindkét irányban ezt az utat. A megépítendő hossz 1,7 kilométer lenne, ez körülbelül 300 millió forint elkülönítését jelentené a jelenlegi költségvetésből. Szóval, nem egy hatalmas összegről van szó, de ugyanakkor a jelentősége sokkal nagyobb annál. Úgyhogy szeretném kérni a képviselőtársaimat, hogy támogassák költségmódosító javaslatomat.
Tisztelt Képviselőtársak! Szegény gyerekként bekerülni egy iskolai közegbe nagyon nagy hátrányt és küzdelmes éveket jelent a nehéz sorsú fiatalok számára. Higgyék el nekem, kedves képviselőtársaim, mert én is hasonló környezetből indultam, ennek ellenére érettségiztem, és diplomát szereztem. Egy ilyen fiatalnak egyetlenegy út vezet a kitöréshez, az pedig a tanulás. Úgy gondolom, hogy sikereimet nem az esélyegyenlőséget megteremtő iskolarendszernek köszönhetem, a tanulmányaim során több jó szándékú, elhivatott tanárral hozott össze a sors, akik talán megtalálták bennem az értéket és a lehetőséget; akik, mondhatom azt, hogy mindig egy picit löktek rajtam tovább, és ezért a mai napig rendkívül hálás vagyok nekik. Így kerültem szakmunkásképzőből szakközépiskolába, majd onnan főiskolára.
Ezzel arra szeretnék önöknek rámutatni, hogy nem bízhatjuk a sorsra, a jó szerencsére a hátrányos helyzetből érkező fiatalok sorsát, a magyar államnak kötelessége a születéstől kezdve a felsőfokú végzettség megszerzéséig mindenki számára elérhető, egységes iskolarendszert kiépíteni. De ez nemcsak kötelessége az államnak, véleményem szerint jól felfogott érdekünk is, hogy bármelyik gyermek a lehető legtöbbet hozza ki az adottságaiból. Közismert tény, hogy a gyerekek esélyegyenlősége nem valósult meg hazánkban. A felsőoktatásban Magyarországon mindössze 1,4 százalék a hátrányos helyzetűek aránya, és ennél is kevesebb, 0,8 százalék a romák aránya, miközben az iskolarendszer egészében megközelítőleg 10 százalék a hátrányos helyzetűek aránya. Ezért nagyon fontosnak érzem, hogy az Arany János tehetséggondozó programot bővítsük, és szintén nagyon fontos, hogy végre juttassuk el oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ezért az ez irányú költségmódosító javaslatomban a programban részt vevők számának megduplázását javaslom, és szeretném, ha ezt is támogatnák képviselőtársaim.
Tisztelt Képviselőtársaim! Arra szeretném önöket kérni, hogy tekintsenek az oktatásra befektetésként és nem pedig minimális költségként. Ezért is tartom fontosnak, hogy a Dr. Ámbédkar roma nemzetiségi technikum nagyobb anyagi megbecsülést kapjon, ugyanis felbecsülhetetlen munkát végeznek, reményt adnak több száz, hátrányos helyzetű fiatalnak, reményt ahhoz, hogy egy 16 éves gyermek számára ne a közmunka, a kilátástalanság, hanem a tanulás jelentse a jövőt.
A miskolci Dr. Ámbédkar Gimnázium technikummá alakulása többéves folyamat betetőzése. A magyar kormány az elmúlt években kollégiumi épülettel látta el a gimnáziumot, az Innovációs és Technológiai Minisztérium korszerű számítógépparkkal szerelte fel a technikummá alakuló intézményt, és az OTP Bank is jelentős összeggel támogatta.
A Dr. Ámbédkar Technikum és a Martin Luther King Kollégium példaszerű munkája azért is figyelemre méltó, mert az egyetlen olyan nemzetiségi intézmény, amit ténylegesen romák működtetnek. Finanszírozása a köznevelési megállapodás lejárata miatt megoldatlan, ezért is szeretném, ha a Dr. Ámbédkar iskola költségvetését támogatná a jelenlegi kormány.
Felvettem velük a kapcsolatot, és mindkét intézményvezető bizonyos tételeket fogalmazott meg, amik nélkül a jövőben nem fog sikerülni a fennmaradásuk. Pár tételt felsorolnék önöknek: hátrányos helyzetű tanulók étkeztetése 20 millió forint; távoli falvakban élő, hátrányos helyzetű tanulók útiköltsége 5 millió forint; pedagógusok, szociális munkások útiköltsége 5 millió forint; épület működtetése, karbantartása 10 millió forint; sporttevékenységre helyiségek bérlése 1 millió forint. Úgy gondolom, hogy ezek annyira jelentéktelen költségek a magyar költségvetésben, de ugyanakkor nagyon nagy jelentőséggel bír, hogy ez az iskola valóban értéket teremt, és több száz hátrányos helyzetű fiatal továbbtanulását segíti, létbiztonságot jelent számukra, hogy fogadják el a költségmódosító javaslatomat, tisztelt képviselőtársaim.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és szeretném önöket ösztönözni arra, hogy a költségmódosító javaslataimat fogadják el, mert mind a választókerületemben, mind pedig az oktatásban egy olyan nagyszabású előrelépést jelentene mindannyiunk számára, amin akár a létbiztonságunk is múlhat. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a DK soraiból.)