RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Köszönöm. Sehr geehrte Frau Vorsitzende! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten meine vorgestrige und gestrige, 20-minütigen Reden bezüglich des Gesetzentwurfs Nr. T/152 über den ungarischen Haushalt 2023 im Zusammenhang mit dem Nationalitätenbedarf zu Ende führe.

(11.00)

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében a mai napon befejezzem a tegnapelőtti és a tegnapi 20-20 perces hozzászólásaimat a 2023. évi központi költségvetésitörvény-javaslat nemzetiségi igényei kapcsán.

A tegnapi napon a hozzászólásom második felében a települési és területi önkormányzatok, valamint a települési nemzetiségi és területi nemzetiségi önkormányzatok  a továbbiakban a hnö-k  kapcsolatában lévő rendszerszintű problémával foglalkoztam. Nevezetesen: a nemzetiségek jogairól szóló törvény a hnö-k pénzügyi, számviteli, adóügyi, belső ellenőrzési és egyéb feladatainak elvégzését a települési és megyei önkormányzatok hivatalának feladatává teszi, ugyanakkor ezek elvégzésére az önálló hivatallal rendelkező önkormányzatok esetében nem biztosít normatívát, a közös hivatalok esetében pedig egy minimális létszámszorzóval immáron elavult és minimum egy évtizede nem módosított létszámtámogatást biztosít csak.

Szeretném most is és újra kihangsúlyozni, hogy a törvényi szabályozás és a finanszírozási technika immáron 30 éves ezen rendszerszintű problémája akkor is fennállna, ha a települési és megyei önkormányzatok bevételi főösszege a mainak a háromszorosa lenne, vagy ellenkezőleg, a mainak az egyharmada lenne. Ezért tisztelettel kérem, hogy senki ne próbálja ezt politikai célra felhasználni.

A tegnapi hozzászólásomat azzal zártam, hogy a települési és megyei önkormányzatok részére mi lenne a reális, a tényleges feladatnak megfelelő közvetlen, direkt elfogadott létszámkorrekció, mennyi lenne ennek a fajlagos költsége különböző kategóriákban, éves szinten ennek összesen mennyi támogatási igénye lenne. Erről majd ma fogok beszélni, és kértem mindenkit, hogy a köztes napot az alaphelyzet átgondolására és ennek a problémának a feloldására, lehetséges megoldására fordítsa.

Ma a kérdést rövidre zárhatom, ugyanis egyrészt van teljes körű adatállományunk természetesen a 2165 helyi nemzetiségi önkormányzatról, van teljes körű adatállományunk a 711 közös önkormányzati hivatalról és az 529 önálló önkormányzati hivatalról.

Nincs viszont olyan adatbázisunk, bármelyik minisztériumtól olyan lekérdezési lehetőségünk, amelyből megállapítható lenne, hogy egyrészt a közös önkormányzati hivatalokból jelenleg hány tartozik a különböző kategóriákba, és hány hnö-vel, b) nincs adatunk arról, hogy az 529 önálló önkormányzati hivatalból hányhoz és hány hnö kapcsolódik. Ez nem meglepő helyzet, mert minden olyan nemzetiségi területen, mellyel részleteiben először foglalkozunk, általában azzal találkozunk, hogy nincsenek ilyen irányú célzott nemzetiségi lekérdezési lehetőségek a rendszerekben.

Mi végeztünk konkrét felméréseket önálló és közös hivataloknál is, különböző típusúaknál a munka mennyiségéről, a szükséges létszámról. Vannak konkrét adataink a szükséges elfogadható létszámra vagy közvetlen fajlagos pénzügyi összegekre vonatkozóan. Amennyiben ezekhez a hiányzó összesített országos adatokat bármelyik minisztériumtól a jövő hét csütörtökig meg tudjuk kapni, úgy a jövő hét pénteken be fogjuk nyújtani a konkrét számszaki módosító javaslatunkat. Amennyiben nem tudunk ilyen országos adatokhoz hozzájutni, akkor ezt a kérdést ősszel is napirenden fogjuk tartani, a szükséges lekérdezéseket az illetékes tárcáknál szorgalmazni fogjuk, és a szükséges adatok birtokában törvénymódosító javaslatot fogunk ősszel benyújtani a most júliusban elfogadásra kerülő 2023. évi központi költségvetési törvényhez.

Egy biztos: amíg ezt az anomáliát nem tudjuk feloldani, megoldani, addig napirenden fogjuk tartani, mert azt gondolom, hogy közel 30 év után ideje, hogy ez a kezdettől fogva meglévő alapvető probléma, amely folyamatosan mérgezi a települési és a települési nemzetiségi önkormányzatok kapcsolatát, legalább részlegesen megoldásra kerüljön. De bízom benne, hogy jövő hét péntekig lesz lehetőség módosító javaslatra.

Ugyanakkor van több olyan témakör, ahol érzékeljük már most is, hogy komoly nehézségeink vannak, lesznek. Ezeket már most szeretném jelezni, azzal, hogy az őszi ülésszak folyamán bizonyosan megoldást kell hogy találjunk rájuk.

Ezek a fontosabb területek a következők; egyrészt: a nemzetiségi köznevelési intézmények étkezési költségei. Már eddig is voltak nehézségeink a hnö-k által fenntartott köznevelési intézmények gyermekétkeztetésének és ingyenes étkeztetésének forráshiányával. Többek között ennek a „normál hiányállapotnak” a kezelése miatt ragaszkodtunk a 2022. évi költségvetés elfogadásakor egy 350 millió forintos, hnö-k által fenntartott köznevelési intézmények kiegészítő működési támogatási keretének létrehozásához.

Ugyanakkor nagy valószínűséggel a mai háborús és inflációs helyzetben ez a kiegészítő támogatás nem lesz elegendő a problémák kezelésére. Tudomásom van róla, hogy a kormány intenzíven foglalkozik ezzel, és átfogó intézkedéseket tervez ennek a területnek az országos kezelésére, ezért most nem kívánunk ilyen irányú módosítási igényt benyújtani, de ősszel erre vissza kell térni.

Másodsorban: az energiaárak kordában tartására tett intézkedések ellenére kijelenthető, hogy a nemzetiségi önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények döntő többségénél a mai támogatási rendszer mellett, a jelenlegi normatívákból a 2023. év nem lesz megoldható. Ahogy az étkeztetésnél, úgy itt is úgy gondoljuk, hogy nincs értelme viszont becslésekbe bocsátkozva már most többletigényeket előterjeszteni. Megvárjuk, hogyan zajlik le a 2022-es év.

Ugyanakkor ezen kérdéskörök kapcsán is szeretném ismételten kihangsúlyozni és mindenkinek felhívni a figyelmét, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési és kulturális intézmények esetében a helyi nemzetiségi önkormányzatoknak, mivel nincs saját bevételük, a nem várt problémák kezelésére kizárólag az állami támogatás rugalmas kiegészítése, korrigálása nyújthat fedezetet. A korábbiakban ennek nem volt gyakorlata, mert a nemzetiségi önkormányzatok nem voltak intézményfenntartók. De ezek az államtól átvett feladatok, így az állam kötelessége ezeknek a forrását biztosítani. Ezért közösen kell hogy megtaláljuk azt a megoldást, azokat a megoldásokat, melyekkel ezt hatékonyan és rugalmasan kezelni tudjuk. Nyilván normális, kiszámítható működési feltételek között ez nem okozna külön problémát, de a pandémia, a háború, az energiaválság és minden más mellett ezt meg kell hogy oldjuk. Ehhez kérem most és a későbbiekben is mindenkinek a segítségét, a közös gondolkodást, hiszen több mint 15 ezer nemzetiségi gyermek sorsa van a kezünkben.

Hozzászólásom hátralévő részében a mostani költségvetésitörvény-javaslaton némileg túllépve a nemzetiségipedagógus-képzés helyzetéről szeretnék néhány gondolatot elmondani, ahogy ezt a szerdai hozzászólásomban már jeleztem. Szerdán részletesen beszéltem arról, hogy számunkra komoly eredményeket tudtunk elérni, egyrészt a nemzetiségi pedagógusok megtartása, fokozottabb megbecsülésük érdekében a nemzetiségi pótlék négyszeresére történő emelésével és differenciálásával; másodszor a nemzetiségipedagógus-utánpótlás elősegítése érdekében a nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíjrendszer kidolgozásával, bevezetésével, melynek hatására már közel 500 nemzetiségipedagógus-hallgatóval van szerződésünk.

Ugyanakkor már szerdán is jeleztem, hogy a nemzetiségipedagógus-képzés színvonalának érdemi javítása miatt tett erőfeszítéseink és főleg ezek eredménye tekintetében  részben a pandémiás helyzet miatt, mondhatni, kiesett két év miatt  még a munka elején járunk.

A törvényi háttér javítása, biztosítása terén az elmúlt évben már sikerült komoly előrelépéseket tenni, amennyiben egyrészt a felsőoktatási intézmények tavaly tavasszal történt fenntartóváltásai kapcsán került felszínre, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 73. §-a már 2013 óta előírja az illetékes miniszternek, hogy a felsőoktatásban a nemzetiségi képzés tekintetében hozott döntéseiben ki kell kérje, be kell szerezze az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét. Ezzel mindössze az volt a probléma, hogy erről az illetékes miniszter sem tudott, így a véleménybeszerzések sem történtek meg.

(11.10)

Mindenesetre a modellváltás során benyújtottam, 2021. április 12-én a T/15728/2. számú képviselői módosító indítványomat, melyet az Országgyűlés elfogadott. Ebben a miniszter mellett minden fenntartóra ki lett terjesztve a véleményezési kötelezettség, a nemzetiségi vélemények bekérése. Ezért ezúton és itt is felhívom mind a felsőoktatásért felelős új miniszter figyelmét  Csák János miniszter úr a kinevezése előtti bizottsági meghallgatáson ezekre az egyeztetésekre kifejezetten ígéretet is tett , tehát mind a miniszter, mind a fenntartó közalapítványi kuratóriumok és a fenntartó egyházak figyelmét is, hogy a felsőoktatásban a nemzetiségi képzés tekintetében hozott döntéseikhez előzetesen be kell szerezzék az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét. Ilyen döntések természetesen a nemzetiségipedagógus-képzés költségvetésére vonatkozó döntések is.

Egy sajnos jellemző esetet hadd hozzak fel! A Pécsi Tudományegyetemen a Német Alapítványi Tanszék támogatása a PTE költségvetésében mindig célzottan, külön soron szerepelt. Három évvel ezelőtt, mondván, a költségvetés könnyebb áttekinthetősége érdekében  ami elvileg még elfogadható is lenne , ezt a nevesített sort kihagyták, s párhuzamosan jelentősen megemelték a PTE költségvetését. A PTE ezt ennek ellenére úgy tekintette, hogy a minisztérium nem támogatja tovább a Német Alapítványi Tanszéket, és meg akarta szüntetni. Többéves munkába került a tanszék megmentése, de menet közben sajnos a tanszékvezetőt már nem tudtuk megtartani. Szeretném hangsúlyozni, hogy mindössze 15 millió forintról beszéltünk egy iksz milliárdos költségvetéssel működő nagy egyetem esetében.

A párhuzam a korábbi települési önkormányzatok kontra nemzetiségi önkormányzatok helyzethez kísértetiesen hasonló. Hiába emelik meg az egyetem költségvetését 50-100 vagy akár 150 százalékkal is, ha a nemzetiségi képzésre nincs célzottan beállított keret, akkor megszüntetik, vagy leépítik a nemzetiségi tanszéket, a nemzetiségi képzést.

Ezért kérjük itt is, mint ahogy az önkormányzati rendszerben is, hogy a nemzetiségi feladatok ellátására biztosított támogatás mindig célzottan, egyértelműen, világosan, külön soron szerepeljen, ne úgymond a nagy kalapban.

A másik lényeges törvénymódosítás a kormány 63/2021. (XII. 29.) számú rendelete volt, mely a német nemzetiségipedagógus-képzésben előírta, hogy minimum 50 százalékban német nyelven kell történjen a képzés  az eddigi mindössze 15-20 százalék helyett , valamint 2022. szeptember 1-jétől beindítható a német nemzetiségicsecsemő- és –nemzetiségigyermek-gondozói képzés. Az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek rövid távon történő biztosításához ezekben a napokban nyújtunk a nemzetiségi pályázati keretek maradványösszegéből 50 millió forint célzott támogatást a meghatározó hat képzőhelynek.

Szeptembertől a Kulturális Minisztériummal közösen le fogunk ülni minden nemzetiségi képzést végző egyetemmel és főiskolával, és megpróbáljuk egyértelműen tisztázni, hogy a jelentősen megemelt támogatásokból milyen mértékű és összegű támogatásban részesülnek a nemzetiségipedagógus-képzések. Hiszen a képzés minőségének emelése, elsősorban a nemzetiségi nyelvi kompetencia érdemi javítása egy sor jelentős módosítást tesz szükségessé. Így a felvételnél objektív nyelvi mérés kell, és akik nincsenek megfelelő szinten a nemzetiségi nyelvű képzéshez, azoknak nulladik, államilag finanszírozott, nyelvi képzésre koncentráló évfolyamot kell csinálni. Minimum 50 százalék fölé kell vinni a nemzetiségi nyelven történő képzés arányát. Objektív kimeneti mérés kell  értsd nyelvvizsga , hogy minden végzett nemzetiségi pedagógus felsőfokon beszélje nemzetiségi nyelvét.

Természetesen minden ilyen lépésnek van jelentős, kisebb-nagyobb költségvetési vonzata, ezért fontos, hogy ezeket a képzőhelyekkel letisztázzuk, és a költségvetésükben célzottan, egyértelműen, ellenőrizhető módon szerepeltessük a nemzetiségi képzés támogatását.

Bízom benne, hogy az Országos Nemzetiségi Tanáccsal és a kultuszminisztériummal együtt ezek a képzőhelyekkel történő tárgyalások az ősszel sikeresek lesznek, és megoldhatók az egyetemek jelenlegi és jövőbeni költségvetési kereteiből, ezért erre vonatkozóan most költségvetési módosító indítványt nem teszünk.

Összefoglalva és zárásként: a Magyarországi nemzetiségek bizottsága módosító javaslataink kedvező figyelembevétele esetén a törvényjavaslatot támogatja, és javasolja a tisztelt Háznak a T/152. számú, a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypárti oldalon.)