BARCZA ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési vitához a magyarországi turizmusfejlesztés kapcsán szólok hozzá és a költségvetés turisztikai részét érintő vonatkozásaihoz. A 2023-as turisztikai költségvetés a szektor megváltozott célkitűzéseihez igazodik. A beruházások után most a működtetésnek a korszaka következik. A megkezdett fejlesztési projektek befejezésével a fókusz a célzott, adatvezérelt marketing- és értékesítési tevékenységre helyeződik át annak érdekében, hogy a megújult Magyarországot vendégekkel töltsük meg. Csak az eszközök változtak, a cél változatlan, mégpedig az, hogy 2030-ig Magyarország Közép-Európa legnépszerűbb turisztikai célpontja legyen, amely éves szinten 20 millió vendéget fogad, és 50 millió vendégéjszakát könyvel el.

Fontos egy kicsit visszatekintenünk ahhoz, hogy az idei tervezett költségvetés számai mögé lássunk, hogy hogy is alakult a turizmus, az elmúlt néhány évben nagyon nagy változások voltak. Mondhatjuk azt, hogy a gazdaságunk egyik húzóágazatáról beszélünk. 2019-ben a GDP több mint 13 százalékát adta, és 400 ezer embernek adott munkát, 13 millió ven-déget és 42 millió vendégéjszakát tudtunk elkönyvelni. Ez Magyarország történetének eddig az abszolút rekordja volt.

A világjárvány azonban nagyon súlyos csapást mért az ágazatra, és 2020-ban már csak 8 millió vendég érkezett 22,7 millió vendégéjszakára. A kormány a Magyar Turisztikai Ügynökséggel azonnal reagált, és a szektornak segítséget tudtunk nyújtani. A cél mindig az volt, hogy a munkahelyeket meg tudjuk őrizni, és a szakembereket pályán tudjuk tartani, ennek ellenére nagy köszönet illeti a magyarországi turizmusszektort, hogy a Covid-járvány idején nagyon jól helytállt. 2020-ban egészen példátlan, 800 milliárd forint volt a kormánynak a turizmusra fordított támogatási összege. Kiemeltem a Kisfaludy turisztikai fejlesztési programot, amely több mint 300 milliárd forintból 17 ezer fejlesztést valósított meg, 40 új szálloda, 114 strand, 14 ezer magánszálláshely szobái és közel 600 panzió tudott megújulni.

Fontos látni azt, hogy mi történt tavaly, hogy az idei költségvetéshez közeledni tudjunk a turizmusban. Magyarországon a visszaépülés a Covid-járványnak egy kicsit a lecsengésével gyorsabb volt, mint világszinten. Világszinten 4 százalékkal nőttek a turisztikai érkezések, Magyarországon az UNWTO adatai szerint ez 46 százalékkal tudott emelkedni, tehát tízszerese a hazai visszaépülés a világszámhoz viszonyítva. 2021-ben minden idők legsikeresebb nyarát zárta a belföldi turizmus. Természetesen ennek az egyik fő oka az volt, hogy külföldi utakat nehezebb körülmények között tudtak vállalni a magyarok, és megkérdőjelezhetetlen a SZÉP-kártya szerepe.

Most konkrétan a turisztikai számok tervezésénél pedig figyelembe kell vennünk a koronavírus-járványt követően, 2022 első negyedévében az orosz-ukrán háború kihívásait. A turizmus a béke iparága, és bármilyen fegyveres konfliktus, egészségügyi konfliktus, tudjuk, hogy a turizmust nagyon gyorsan és sérülékenyen érinti.

Fontos még azt elmondani, és a költségvetésben a marketingforrásoknál a hatékonyabb felhasználás már bizonyítható, hogy Magyarországon a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ  röviden az NTAK  több mint 45 ezer szálláshelytől kapja a napi statisztikai adatokat, és megkezdődött a vendéglátóhelyek és a turisztikai attrakciók csatlakozása is ehhez az adatközponthoz. Azt gondolom, hogy azt várhatjuk a Turisztikai Ügynökségtől, hogy olyan rendszer alakuljon ki, amely vállalható a szektor számára, és hamarosan Magyarországon a legnagyobb valós idejű big data adatállomány segíti az adatvezérelt döntéseket, és a költségvetést is úgy tudjuk tervezni, a turisztikai döntéseket úgy tudjuk meghozni, hogy nem intuíciók alapján, hanem adatok alapján lehet döntéseket hozni.

A 2023-as költségvetés biztosítja az aktív Magyarországért felelős kormánybiztosságnak a működési forrásokat, és ugyan a tavalyinál kisebb, de fejlesztési forrásokat is. Azt gondolom, hogy Révész Máriusz és kiváló munkatársi csapata az elmúlt években hatalmas munkát végzett, gondoljunk csak az elért eredményekre, amelyek Magyarország minden szegletében érezhetők, vándortáborok, turistaházak, bringa- és görparkok, futóparkok, mászótermek, aktív központok, műanyag- és rendes jégpályák, 150 vízitúra-megállóhely, 20 nyaralóhajó, ezer kilométer kerékpárút tervezése, és csak két eseményt említek, a Tour de Hongrie vagy a Giro d’Italia szervezésében való részvételt.

Tehát azt gondolom, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztosság egy látható, érezhető dinamikát tudott hozni a hazai turizmusfejlesztésbe. Fontos az, hogy a működésnek és a fejlesztésnek a feltételeit továbbra is a magyar költségvetés ebben a nehéz helyzetben is biztosítani tudja. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezetése, igazgatóhelyettesei és munkatársai, azt gondolom, olyan kiváló szakemberek, akiknek a teljesítményét bizony adatokkal tudjuk alátámasztani. Nagyon helyes az az irány, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség mint a hazai turizmusfejlesztés csúcsintézménye, egy kézben fejleszti a turizmust. Erre mindenképpen szükség volt, az elmúlt évtizedek turizmusfejlesztése ezt megmutatta. Emellett pedig most már talán mindenki számára elfogadhatóan, teljes mértékben át tudtunk térni a desztinációalapú turizmusfejlesztésre Magyarországon a pontszerű fejlesztések helyett.

(12.00)

És a költségvetés számai, a fejlesztési sorok is bizony igazodnak ahhoz, hogy nem a pontszerű turisztikai fejlesztések, hanem a hálózatosodás, az együttműködés és a desztinációalapú fejlesztési részek kerülnek támogatásra.

Végezetül fontosnak tartom elmondani azt, hogy a magyarországi turisztikai egyetemi kutatóhálózatban, a felsőoktatás központjaiban zajló műhelymunkát kiemelten fontosnak tartom, és jó látni azt, és tovább kell erősíteni a magyar turisztikai egyetemi kutatóhálózat és a Magyar Turisztikai Ügynökség együttműködését, és fontos lenne majd idővel az NTAK-adatok hozzáférhetőségét is a kutatók számára biztosítani. A felsőoktatás és az egyetemi világunk átalakítása, az alapítványi egyetemek és a megnövekedett felsőoktatási költségvetés eredményei is már láthatók ebben. Végezetül elmondanám, hogy mind a „Modern városok” program, mind a „Magyar falu” program, amely, azt gondolom, mindkettő az elmúlt évek településfejlesztési sikerprogramjának nevezhető, nagyon sok turisztikai vonatkozású fejlesztést tartalmaz. Míg a „Magyar falu” programban is a járdafejlesztések, a játszótérfejlesztések, a településimázst építő fejlesztések turisztikai vonatkozásait is meg tudjuk nevezni, a „Modern városok” program pedig főleg a megyei jogú városok vezetői Magyarországon nagyon sok helyen úgy döntöttek, hogy turisztikai jellegű fejlesztéseket valósítanak meg. Tehát mondhatjuk azt, hogy Magyarország költségvetése a „Modern városok” programon keresztül nagyon jelentős turisztikai fejlesztésű összegeket is biztosít.

Én összességében azt látom, hogy a 2023-as költségvetés tervezett számai biztosítják a megváltozott turisztikai helyzetben  figyelembe véve a Covid hatásait, figyelembe véve a háború negatív hatásait, figyelembe véve a nehéz gazdasági helyzetet  a magyarországi turizmus további fejlődését, hogy minden fejlesztési térség és minden magyarországi terület olyan csodálatosan tudjon fejlődni, mint Sopron és térsége, ha ennyit mondhatok végezetül. Köszönöm szépen mindenkinek, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)