BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Engedje meg, engedjék meg, hogy két részletben reagáljak! Mielőtt a 30 perces zárszót elmondom, előtte nem tudok szó nélkül elmenni amellett, hogy a Demokratikus Koalíció két képviselője olyan szavakat mondott, miszerint önök minden percben hazudtak, hazudnak, becsapják az embereket, ne az emberekkel fizettessék meg a gazdaságpolitika árát, és gyónásra ösztönzik önök az országgyűlési képviselőket, illetve a kormány képviselőit.
(A jegyzői székben Berki Sándort Z. Kárpát Dániel váltja fel.)
Bocsássanak meg, de egészen megdöbbentőnek tartom, hogy azon párt tagjai szólalnak fel, amely párt elnöke elmondta, hogy „hazudtunk reggel, délben meg este”. Azon párt képviselői szólalnak fel, mely párt vezetőjének idején, mely párt által támogatott kormány idején a gazdaságpolitika árát az emberek fizették meg a nyugdíj csökkentésével, a bérek csökkentésével, a családtámogatások megnyirbálásával. És önök biztatják a kormányzati tisztviselőket, a parlamenti fideszes, KDNP-s képviselőket gyónásra ezek után? És önök mondják azt a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatról, hogy az egyes, buktát érdemel?!
Képviselő asszony, ön ismeri a hivatalos számokat a költségvetés állapotáról, a 2010 előtti időről? Ön tudja azt, hogy volt hat egymást követő év, amikor a hiány a legmagasabb vagy a második legmagasabb volt? Ön tudja, hogy azok a hiányok messze magasabbak voltak, mint az Országgyűlés által elfogadott hiányszintek? Tehát bocsásson meg, én azt gondolom, hogy ha kritikának van helye, azt elsődlegesen önök saját magukon belül végezzék el, és ne állítsanak olyat, ami nem igaz. Tehát amikor a gazdaságpolitika árát az emberek fizették meg, az a 2010 előtti időszak volt.
Ezek után röviden igyekszem szólni a zárszó keretében, mert az eddig elmondottak nem képezik a zárszó részét. Azért fogalmazok így, mert a költségvetésitörvény-javaslat vitáját kellően komolynak tartom ahhoz, és a tisztelt Országgyűlés tekintélyét kellően komolynak tartom ahhoz, hogy talán érdemibb szakmai kérdésekről lehessen szó.
Hadd kezdjem azzal, hogy a költségvetésitörvény-javaslat értékválasztást tükröz. Ezt kormánypárti és ellenzéki képviselők a 2023-as törvényjavaslat vitája során és a korábbi években is mindig elmondták. Ebben egyetértés van közöttünk. Jó alkalom a költségvetésitörvény-javaslat vitája arra, hogy ezen értékrendek és gazdaságpolitikai különbségek a felszínre kerüljenek. Mi a kormányzati oldalon abban hiszünk, hogy mind az egyén, mind a kisebb közösség, a család, mind egy nemzet szempontjából a felemelkedést a munka és a család értékeinek képviselete és követése adja. Ez vezérelte azt a gazdaságpolitikát, amit 2010 óta a polgári kormányzat folytat, és ez az a gazdaságpolitika, amely a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot is meghatározza. Munka és család: ezek az értékek, amelyek tükröződnek a jövő évi törvényjavaslatban.
Gazdaságpolitikai elképzeléseinket az értékek megőrzése mellett ugyanakkor igazítanunk kellett a legújabb kihívás, az orosz-ukrán háború következtében. Miért fogalmazok úgy, hogy igazítanunk kellett? Azért, mert a Covid okozta gazdasági visszaesés, amely Európában és Magyarországon is éreztette hatását, egy jelentős gazdasági visszaesés és egy jelentős, ezt követő gazdasági visszapattanás-növekedés időszaka volt. 2020-ban az egész Európai Unió gazdasága visszaesett, a magyar ennél kisebb mértékben, 4,5 százalékkal esett vissza, közben ugyanakkor meg tudtuk őrizni a foglalkoztatottak magas szintjét, és a bérek még ebben az időszakban is növekedtek.
2021-ben 7,1 százalékos növekedést láthatunk, és 2022 első negyedévében pedig 8,2 százalékot. Minden reményünk megvolt tehát arra, hogy a Covid okozta problémákat leküzdve visszatérjen az a gazdasági növekedés, ami a Covid-válság előtt jellemezte Magyarországot. A háború ugyanakkor új kihívásokat hozott. Nem véletlen, hogy nemcsak az előrelépés, hanem az eddigi eredmények megvédése is komoly kihívást jelentett. A miniszterelnök úr megválasztása utáni első beszédében négy nagyon komoly vállalást tett. Ez a foglalkoztatottak magas számának a megőrzésére, a családtámogatások megvédésére, a nyugdíjak értékének megvédésére és a rezsicsökkentés megvédésére vonatkozott.
A munka és család értékét követve a négy vállalás elvével összhangban készült az önök előtt lévő 2023. évi költségvetésitörvény-javaslat. Ennek szellemében azzal számolunk, hogy a 4,7 millió foglalkoztatotti létszám jövőre is megmarad, sőt reményeink szerint még növekedni is tud. Azzal számolunk, hogy aki dolgozik, annak a keresete növekedni fog. Lehet, hogy nem mindenkinek és nem mindenkinek azonos mértékben, de összességében feltételezések szerint 10 százalék körüli lehet a nemzetgazdasági átlagbérek emelkedése.
Megőrizzük a családtámogatásokat. A jövő évi költségvetésitörvény-javaslat mintegy 3225 milliárd forintos kiadással és adókedvezménnyel számol. Igen, ez is komoly eredmény a háború okozta kihívások mellett. A családtámogatásokra mintegy 450 milliárd forinttal többet fordítunk, mint 2022-ben, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a kormány által beterjesztett javaslatot.
Megőrizzük a nyugdíjak reálértékét. 2010 óta ez a nyugdíjak reálérték-megőrzése egyenesen reálérték-növekedést jelentett, mintegy 20 százalékkal növekedett a nyugdíjak vásárlóértéke. Komoly vállalás ez egy olyan háborús, inflációs környezetben, amikor Európában 20 százalék fölötti vagy 10 százalék fölötti inflációs adatok nem ritkák. Ebben a helyzetben igenis komoly vállalás a nyugdíjak reálértékének megőrzése.
Azzal is számolunk, hogy a 13. havi nyugdíj teljes egészében kifizetésre kerülhet minden nyugdíjasnak és minden nyugdíjszerű ellátásban részesülő állampolgárnak. Reményeink szerint meg tudjuk őrizni a gazdaság növekedését, amennyiben a 3,5 százalékot meghaladja jövőre a gazdaság bővülése, akkor a nyugdíjasok nyugdíjprémiumban részesülnek.
A háború okozta kihívás az energiaárak kezelését is jelenti. Háborús inflációról beszélünk, hiszen a háború következményeként az energiaárak sohasem látott magasságba emelkedtek. Kétségtelen tény, hogy a gazdaság újraindításának következtében már láttuk a háború előtt is, hogy néhány termék, szolgáltatás ára növekszik, de ismétlem, a háború, a háborús infláció radikálisan megemelte az energiahordozók árát. Ebben a környezetben komoly kihívás a lakosság, a háztartások, a családok alacsony rezsijének megőrzése. Ezen cél érdekében a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat egy új alapot tartalmaz, a Rezsivédelmi Alapot, amely 670 milliárd forint kiadással számol.
A háború okozta másik jelentős kihívás a biztonságpolitikai kihívás. Soha nem vált fontosabbá a biztonságunk megőrzése, mint akkor, amikor a szomszédunkban háború folyik. Magyarország a háborútól függetlenül is vállalta, hogy NATO-tagállamként a GDP, a gazdaság összteljesítményének arányában 2 százalékra növeli a honvédelmi kiadásokat. Ezt a vállalásunkat teljesítjük, sőt a korábbi vállalás időpontját előrehozva már jövőre bőven 1300 milliárd forint fölött honvédelmi jellegű kiadással, a GDP 2 százalékával számolunk.
A munka elsődlegessége, a családi támogatások növelése, a nyugdíjasok támogatása és a rezsivédelem mellett számos kiadási terület összege növekszik a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat tervezete alapján. Így többletforrás juthat egészségügyre, többletforrás juthat az oktatás területére, kultúrára, és sorolhatnám azokat a területeket, ahol érdemi többletkiadással számolunk.
(14.10)
Természetesen jó lenne minden területen még több kiadást teljesíteni, de így is elmondhatjuk, hogy az egészségügy területén vállaljuk továbbra is, háborús környezetben is az orvosok bérének növekedését, és vállaljuk azt, hogy a közoktatás és a felsőoktatás is több forrással fog rendelkezni. Azon dolgozunk, hogy ezek a vállalásaink teljesíthetők legyenek.
Ha a költségvetés kiadási oldalán a főbb témákat említettem, akkor engedjék meg, hogy áttérjek a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat bevételi oldalára. Hogyan tudjuk finanszírozni a többletkiadásokat? Ez az elmúlt három napban komoly vita tárgyát képezte. A kormányzat arra tesz javaslatot, hogy a többletkiadások egyik forrása a háború okozta helyzetben bizonyos szektorokban látott extra bevétel, extraprofit bevonása legyen a közkiadások teljesítésében. Így javaslatunk szerint a pénzügyi szektor és az energetikai szektor az a két szektor, ahol döntően tudjuk finanszírozni a felmerülő többletkiadásokat. Meggyőződésünk szerint a két említett szektornak az ideiglenes idei és jövő évi többletprofit-adóztatása nem jár együtt e cégek normál üzleti tevékenységének a módosulásával, vagyis az extraprofit bevonása a közkiadások finanszírozásába nem fogja azt eredményezni, hogy ezek a cégek alapvetően megváltoztatják a működésüket. Így tehát nem számítunk arra, hogy az adott ágazatokban munkahelyek szűnnének meg, nem számítunk arra, hogy az adott ágazatokban beruházások elhalasztásáról döntenek.
A költségvetési kiadások finanszírozásához hozzájárulhat a foglalkoztatás, a bérek növekedése által az ehhez kapcsolódó adóbevételek növekedése is. Azzal számolunk tehát, hogy jövőre a gazdasági növekedés fennmarad, 4,1 százalék növekedés mellett, az említett magas foglalkoztatási szint következtében az általános forgalmi adóból, fogyasztáshoz kapcsolódó egyéb adókból és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókból többletbevételünk lesz 2023-ban, így felelősen tudjuk finanszírozni a számos említett terület többletkiadását.
Természetesen nemcsak többletbevételekkel próbáljuk megteremteni az államháztartás stabilitását, hanem számos területen takarékosságra is szükség van, így az állam működési kiadásait tekintve egy takarékos tervezet fekszik önök előtt. Ez nem a bérkiadások csökkentését, ez nem a már vállalt béremelések elhalasztását jelenti, hanem a béren kívüli működési kiadások visszafogását.
Másik kiadásmérséklő, -korlátozó lépés az állami beruházások visszavétele. Számos beruházás halasztása mellett tettünk voksot, tekintettel arra, hogy a magánszféra és a háztartások, vállalkozások beruházásai, párosulva a folyamatban lévő állami beruházásokkal, önmagukban garantálják azt, hogy a beruházási ráta továbbra is magas legyen.
Az elmúlt években 27 százalék fölötti magyar beruházási rátát láttunk, ami európai szinten dobogós. Reményeink szerint az állami beruházások mérséklése mellett is ezt a dobogós rátát meg tudjuk őrizni 2023-ban, így az állami beruházások mérséklése nem fog a gazdasági növekedésben károkat okozni. Ismétlem: abban bízunk, hogy 4 százalék körüli gazdasági növekedés jövőre elérhető, tekintettel a háztartások beruházási programjaira, például az otthonfelújítási, otthonteremtési programokra, a háztartások növekvő jövedelmére és a már látott beruházási programokra is.
Ezzel, ha megengedik, áttérek a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat néhány makrogazdasági számára. A többletbevételek és bizonyos állami kiadások, például beruházási kiadások halasztása és számos terület többletkiadása együttesen azt eredményezheti, hogy az államháztartás hiánya a GDP 3,5 százaléka lehet. Fontosnak tartom, hogy a jövő évi költségvetésben mind az államháztartási hiány szintje, mind az államadósság rátája 2022-höz képest csökken. Fontos ez két szempont miatt is. Az első szempont egy jogi szempont, hiszen az Alaptörvény azt írja elő, hogy a mindenkori kormánynak olyan költségvetést kell készíteni és végrehajtani, ami az adósságráta csökkentését eredményezi. Ez a fontos jogi szempont hitelességet kölcsönzött a magyar gazdaságpolitikának, ez a hitelesség eredményezte azt, hogy 2011-19 között a GDP-arányos adósságrátát, Európában egyedülálló módon minden évben, fokozatosan csökkenteni tudtuk, és ezzel párhuzamosan az államadósság finanszírozási költsége is csökkent.
Reagálnék azokra a felvetésekre, amelyek a nominális államadósságról szóltak, azt gondolom, hogy e felvetésekre a választ a piaci finanszírozás ára adta meg, hiszen, ahogy említettem, nemcsak az adósságráta, hanem az adósságszolgálat GDP-arányos kiadása is mérséklődött évről évre 2019-ig.
2020-ban, a Covid okozta problémákra válaszul a munkahelyek megőrzése érdekében a magyar kormány, hasonlóan az európai országok többségéhez pluszkiadásokkal, pluszadókedvezményekkel segítette a vállalkozásokat. Ennek pozitív részét láthattuk a foglalkoztatási adatokban, a béradatokban, és természetesen látnunk kellett a hiány és az adósság átmeneti megugrásában. Az „átmeneti” szót azért mondom, hiszen ma már tudjuk, hogy 2020 után, 2021-ben mind a hiány szintje, mind az adósság szintje csökkent. Ez érték ma Európában, amikor a tavalyi évben számos országban még az adósságráta 2020-hoz képest emelkedett. Ezt a kedvező folyamatot a háború sem fogja megtörni reményeink szerint, így 2021 után, 2022-ben is csökkenő hiánnyal, 4,9 százalékos hiánnyal és csökkenő adósságrátával számolunk.
Amennyiben a tisztelt Országgyűlés elfogadja a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot, úgy reményeink szerint ez a hiánycsökkenés 2023-ban is folytatódhat, hiszen 3,5 százalékos hiánnyal számolunk, és az adósságráta is tovább csökkenhet. A tisztelt Országgyűlés előtt lévő költségvetési kitekintés pedig azt is bemutatja, hogy az Alaptörvényben előírt kötelezettségünknek, a hitelességünk megőrzésének, a közgazdasági racionalitásnak a kormány 2023 után is eleget kíván tenni, vagyis a hiányt és az adósságot 2026-ig csökkenő pályán kívánjuk tartani.
A makrogazdasági számok tekintetében szóltam a növekedésről, mely reményeink szerint európai uniós átlag feletti lehet, szóltam a hiányról és az adósságról. Engedjék meg, hogy röviden szóljak az inflációról! Már említettem, hogy meggyőződésem szerint háborús inflációval nézünk szembe, és mivel a háború kiszámíthatatlan, nem tudjuk, hogy mi következik másnap, éppen ezért az előttünk álló időszak az infláció szempontjából is kiszámíthatatlan. Elfogadom tehát azokat a véleményeket, miszerint nehéz az inflációra prognózist adni, mégis felhívom mindenki figyelmét arra, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban lévő 5,2 százalékos inflációs előrejelzés nem tér el azoktól az előrejelzésektől, amelyeket az elmúlt hetekben megismertünk.
Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzésében 4,1 százalékkal számolt, a CIB Bank 4,5 százalékkal, a Magyar Takarékbank 4,8 százalékos pénzromlással kalkulált 2023-ra. És ahogy említettem, a jegybank is a kormányhoz hasonló előrejelzést adott. Ismétlem: nehéz pontos előrejelzést adni az inflációra, tekintettel annak külső körülményeire, tekintettel arra, hogy az infláció alapvetően külső körülményekhez kapcsolódik, az a háborúhoz kapcsolódik. Épp ezért lényeges, hogy akárhogy is alakul az infláció, a kormány tartja azt az ígéretét, hogy a nyugdíjak a reálértéküket mindenképp megőrzik.
Így, amennyiben a jelenleg prognosztizált 5,2 százaléknál magasabb lenne az infláció, akkor a nyugdíjasok pluszemelésben fognak részesülni.
(14.20)
A makrogazdasági számok sorában hadd hangsúlyozzam azt, hogy az árfolyam is erősen kitett a háború hatásának. A kormányzatnak és a jegybanknak nincs árfolyamcélja. Éppen ezért a kormányzat a költségvetésitörvény-javaslatban, hasonlóan az előző évekhez, az elmúlt időszak átlagos forint/euró árfolyamát és forint/dollár árfolyamát használta a feltételezéseink meghatározásakor. Ez azt is jelenti, hogy az árfolyam szabad mozgása miatt természetesen év közben máshogy alakulhat a forint/euró árfolyama; ebben a helyzetben is, azt gondolom, nincs veszély a költségvetési hiány tekintetében, hiszen az árfolyam alakulása a költségvetés bevételi és kiadási oldalára is hatással bír, ezek a hatások nagyjából kiütik egymást, tehát nem számolhatunk azzal, hogy az árfolyam mozgása felborítaná a költségvetésitörvény-javaslat fő makrogazdasági számait. Amennyiben pedig az árfolyam mozgása magasabb inflációt eredményez, úgy megismétlem a nyugdíjasok a kiegészítő emelést a jövő évben is meg fogják kapni.
Végül engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy a költségvetésitörvény-javaslat vitájának elején, szerdai napon két, a kormánytól független intézmény is kifejtette véleményét a törvényjavaslatról. Mind az Állami Számvevőszék, mind a Költségvetési Tanács összességében megalapozottnak ítélte a költségvetésitörvény-javaslatot és végrehajthatónak tekintette azt. Természetes, hogy minden költségvetésben vannak kockázatok, természetes, hogy ezekre a kockázatokra készülnünk kell, és az is természetes, hogy mindent pontosan nem látunk előre. Mégis azt gondolom, hogy a korai költségvetés elfogadása támpontot jelenthet egy viharos környezetben a vállalkozásoknak és a családoknak a tekintetben, hogy mire számíthatnak a következő évben. Engedjék meg, hogy megköszönjem mind az Állami Számvevőszék, mind a Költségvetési Tanács munkáját, amikor is a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot elemezték, értékelték, amikor veszélyekre hívták fel a figyelmünket, amely veszélyekre a jövőben is, a költségvetés végrehajtása során figyelni kell.
Engedjék meg, hogy megköszönjem mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők hozzászólásait, a méltató szavakat is és a kritikákat is. A jóhiszemű, a jó szándékú kritikákat úgy tekintem, mint amelyekre a kormánynak figyelni kell. Azt ígérem, hogy ezekre figyelni fogunk, az alaptalan kritikákat pedig most is vissza kell hogy utasítsam.
Abban bízom, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat háborús környezet mellett is, előre nehezen látható környezet mellett is úgy fogja biztosítani a magyar gazdaság növekedését, úgy fogja biztosítani a felelős költségvetés folytatását, hogy az a magyar családok számára pozitív folyamatokat, előrelépést fog eredményezni a mindennapokban. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)